301-es parcella
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A 301-es parcella az 1956-os forradalmat követő megtorlás sok áldozatának nyughelye a rákoskeresztúri Új köztemetőben. A magyar nemzet egyik legfontosabb történelmi emlékhelye. Itt található a kivégzett miniszterelnök, Nagy Imre sírja is.
Magyarországon – és valószínűleg az egész világon – az egyetlen temetőrész, amelyet pusztán a parcellaszám említése egyértelműen azonosít. Akik csak egy keveset hallottak a parcella történetéről, nevéről azok is a forradalomra és az itt eltemetettekre – köztük Nagy Imre volt miniszterelnökre asszociálnak.
A parcella nem csak a nemzeti harc, bukás és feltámadás szimbóluma, jelképe a nemzet sokévtizedes kettészakadottságának is. Ötven évvel a forradalom után a forradalom és a kommunista rendszer öröksége körül még mindig elkeseredett viták folynak, az évfordulókon a baloldali megemlékezőket, sőt a forradalomnak a politikai baloldalra került résztvevőit is gyakran köszönti füttyszó a 301-es parcellában.
A megtorlás áldozatai közül itt nyugszik többek közt Angyal István, Iván-Kovács László, Dudás József, Nickelsburg László, Szabó János, Mansfeld Péter és Tóth Ilona.
2008-ban a Nemzeti Emlékhely Bizottság döntése következtében levették a 301-es parcella névtábláit mivel, az összes név 30-40 százaléka köztörvényes bűnözőket és háborús bűnösöket is tartalmazott, nem csak a kommunizmus áldozatait.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A megtorlás
[szerkesztés] A temetések időrendje, módszere
A forradalmat követő megtorlás során különböző időpontokban temettek ide kivégzetteket, tehát a hatalmas Újköztemető (Európa legnagyobb temetője) bejáratától a lehető legtávolabb eső, ekkor még nagy felhasználatlan, elvadult területek övezte parcellát nem esetlegesen, hanem tervszerűen használták erre a célra.
Losonczy Gézát még halála napján, 1957. december 21-én felboncolták és valószínűleg még aznap éjjel eltemették a 301-es parcellában. Szilágyi Józsefet valószínűleg 1958. április 24-én temették ide, mivel általában még a kivégzés napján eltemették a kivégzettet.
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós esete más volt. Őket 1958. június 16-án végezték ki és a Kozma utcai Kisfogház udvarán temették el. A hant fölé egy autónyi rossz irodabútort, limlomot hánytak. "1961. február 24-én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos Újköztemető 301-es parcellájában, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét „Borbíró Piroska” fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták" - írta Rainer M. János történész. [2] A temetői anyakönyvbe a Párkánynánáson született, kitalált Borbíró Piroska nevét jegyezték be.
A módszer az volt, hogy a sírhelyet előre megrendelték, név nélkül, vagy fiktív néven, a sírgödröt kiásatták, az elhantolást pedig rendőrök végezték. (Losonczy Géza esetében a sietség miatt a gödröt is a rendőröknek kellett kiásniuk.)
Rainer M. János történész szerint a politikai okokból kivégzettek jeltelen elhantolásának ekkor már jó tízéves gyakorlata volt Magyarországon. Ezt igazolja, hogy a 301-es parcellában nem csak az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozatait temették. Itt nyugszik például Pógyor István, a Keresztyén Ifjúsági Egylet cserkészvezetője is, aki 1953-ban halt meg a kommunista rezsim börtönében, de sírjának helyét csak 1989-ben tudhatták meg a hozzátartozók. Itt nyugszik az állam elleni összeesküvés vádjával 1950-ben kivégzett vitéz Tóth Lajos, a légierő századparancsnoka, becenevén "Drumi" is.
[szerkesztés] Az újrafelkutatás
A sírok újrafelkutatása 1988 júniusában indult meg egy titkos állambiztonsági parancs nyomán. Ekkor már a Belügyminisztérium vezetésének nem volt információja, hol is vannak eltemetve Nagy Imréék, ezért kellett kutatniuk. (Ez nem is az első kísérlet volt: 1981-ben sikertelenül végződött a BM vizsgálati osztálya egyik vezetőjének egyszemélyes kutatása, így a további keresést akkor megszüntették.)
Pajcsics József ezredes, aki 1988 nyarán a belügyminisztérium vizsgálati osztályának helyettes vezetője volt, arról számolt be, hogy a kutatáshoz engedélyt kapott a betekintésre a a Nagy Imre-per irataiba a minisztérium titkos adattárában . A "Darázsfészek" nevű dossziéban talált meg két térképvázlatot és egy kézzel írott jelentést, amelyek alapján végül sikerült megtalálni a sírt.[3]
A hozzátartozókat és a közvéleményt a kutatási folyamatból kizárták (nem is tudhattak róla).
„Amikor eljutottam a 301-es parcellába, elképesztő állapotok tárultak elém. Magas fű és bozót borította a területet, amelynek a határait sem lehetett megállapítani. A sírok helyét süppedések jelezték, nem voltak felhantolva. A parcella kb. 3 kilométerre volt a főbejárattól, nagyobbrészt alig járható földút vezetett oda" – emlékszik vissza Pajcsics József, a kutatásban résztvevő főtiszt. [4] Öt évvel korábban Vásárhelyi Miklós hasonlóan fogalmazott az Irodalmi Újságban: "A talaj csupa láthatatlan, gazzal benőtt lyuk, üreg, s egy-egy beomlott gödör mélyén nyugszanak az 1956-os forradalom kivégzett mártírjai.”)
1989. április 6-án fejeződött be a Nagy Imre és az ő perével kapcsolatban meghaltak és a parcellába temetettek (Gimes Miklós, Maléter Pál, Szilágyi József és Losonczy Géza) kihantolása. A testek arcukra fordítva feküdtek a sírban, kezük drótkötéllel volt átkötve. Nagy Imrét egy fennmaradt protézise és a koponya megegyeztetésével sikerült azonosítani. Losonczy esetében a boncolás során végzett beavatkozások azonosítása segített.
[szerkesztés] A 301-es parcella ma
A demokratikus ellenzék egyes tagjai már a nyolcvanas évek elejétől tartottak megemlékezéseket a kivégzés évfordulóin a 301-es parcellában, kitéve a zaklatásoknak. (Erről sok történet kering. Mécs Imre elbeszélése szerint 1986-ban az évfordulón három amerikai újságíróval érkezett a parcellához, de a bokorból kiugró rendőr százados megtiltotta, hogy letegyék a virágokat, az újságíróktól pedig elvették a jegyzeteiket és a fényképezőgépükből a filmet.)[5]
A parcellában 1992. június elejére készült el a Jovánovics György alkotta emlékmű, amely a Történelmi Igazságtétel Bizottság 1989-es pályázatának nyertese volt.
Az '56-os Szövetség a panteon elé faragott székelykaput állíttatott, amin ez a felirat látható: Csak magyar lélekkel léphetsz át ezen a kapun. A kapu a 300-as parcellához vezető út elejét jelzi.
[szerkesztés] Érdekességek
- 1956-os emlékhely van a párizsi Père Lachaise temetőben is, a következő felirattal: "Nagy Imrének, Losonczy Gézának, Gimes Miklósnak és az 1956-os forradalom minden kivégzettjének". [6] Felállítását 1986 októberében Méray Tibor javasolta az Emberi Jogok Magyar Ligája emlékülésén a francia szenátus épületében, a sírhelyet Jacques Chirac polgármester javaslatára ingyen kapták a párizsi városi tanácstól, a költségeket a magyar emigráció adakozása biztosította. Az emlékművet 1988. június 16-án avatták, ezzel egyidőben Budapesten rohamrendőrök verték szét a Nagy Imre-perre emlékezők tüntetését.[7]
- 1989-ben Schwajda György "Ballada a 301-es parcella bolondjáról" címmel írt darabot.
- Balassa Sándor zeneszerző 1997-ben zenekari darabot írt "301-es parcella" címmel az elhunytak emlékére, amelyet 1997. október 22-én mutattott be a Pesti Vigadóban a Pécsi Szimfonikus Zenekar Howard Williams vezényletével.
- 2005-ben Gulyás János készített dokumentumfilmet "Ismeretlenek – Az Inconnu csoport (A 301-es parcella)" címmel, a csoportról, amely 301 kopjafát állított fel a parcellában 1988-ban és 1989-ben. [8]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Levették a névtáblákat a 298-as és a 301-es parcellában
- ^ http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/forradalom/ujratemetes.html
- ^ http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=15124
- ^ http://members.tripod.com/~tausz/sajto.htm
- ^ http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=44573&print=1
- ^ http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/47.html
- ^ http://www.historia.hu/archivum/2004/0405rainer.htm
- ^ http://www.made.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=70&Itemid=16
