Újkér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Újkér | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl | |
| Megye | Győr-Moson-Sopron | |
| Kistérség | Sopron–Fertődi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 9472 | |
| Körzethívószám | 99 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 1079 (2001) | |
| Népsűrűség | 33,31 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 32,39 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Újkér
|
||
Újkér: község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település Répce síkján áll, amely a Nyugat-Magyarországi-peremvidék és a Kisalföld határán, a Sopron-Vasi-síkság középtájban található. A síkságot délről határolja a Répce, míg Keleten a Kisalföld (azon belül is a Kapuvári-sík), Délnyugaton a Kőszegi-hegység, Északon pedig az Ikva és síkja jelenti a természetes határokat. Nyugaton nincs természetes határa a kistájnak, itt az államhatár adja a kistáj peremét.
Győr-Moson-Sopron megye déli, a Kisalföld nyugati szélén fekszik. Nemeskér, Iván, Simaság, Tormásliget és Egyházasfalu községekkel határos. A vasútállomás 2 km-re fekszik a községtől. A falun áthalad a 84-es főútvonal. Természeti, földrajzi helyzetét tekintve a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a nyugat-magyarországi kavicstakarón foglal helyet, a Kardosér és a Metőc-patak vízgyűjtő területéhez tartozik.
[szerkesztés] Története és mai élete
1635-41 körül Bácsmegyey János, 1690 körül „mankónélküli” vagy „mankóbüki” Horváth Zsigmondnak volt itt kúriája és ehhez cca. 50 hold földje. A talaj rosszul termő, ezért 1766-ban a kétnyomásos művelésforma szerint a határ felét minden évben pihentették, de a múlt század elején már a háromfordulós rendszert alkalmazták. A 18. századi erdőirtás által nyert szántóföldek enyhítettek a jobbágyság sorsán. A jobbágyság anyagi helyzete a 17. században a gyenge minőségű termőföld ellenére is kielégítő. A század második felében a török háborúk miatt katonafaluvá vált község robotmentességet és több kiváltságot kapott. Újkér 1677-től a Széchényi család tulajdonába került, akiknek 1731-ben már volt a községben majorházuk a falu keleti részén.
Az 1848/49-es szabadságharcban a falu lakói közül Bősze József,Kováts Ferenc, Lipovits István, Lipovics János és Molnár József honvédek, Baranyai György és társai nemzetőrök voltak. 1848. október 10-én Jellasics horvát bán katonái Theodorovics generális vezetésével feldúlták és felgyújtották a községet. A 19. század végétől 1945-ig a Solymossy-család birtoka volt az egész település. Alszopor, Felszopor és Makkoshetye kisnemesi községek voltak. Makkoshetyét „HEGE” néven 1313-ban, „HETHYE” néven 1432-ben említi oklevél. Szopor: Felszoport egy 1264-ben kelt oklevél említette először az ómagyar „Terra ZUPUR” néven. 1277-ben Alszopor „Villa Zupur”-ként jelentkezik.
A templomról az 1338. június 1-jén kelt osztálylevél tudósít bennünket, ezt a templomot a Cseme-Szopory és az Osl-nemzetségbeli Csíkos családok építtették. 1742-től a Festetichek sági uradalmához tartozott, aztán Gyarmathy György kezébe került, de rövid ideig más nemesek is lakták. A templom a hitújítás idején az evangélikusoké lett. 1604-től Hollósy János, 1610-től Stephanidesz Mihály, 1644-től 1646-ig Skriba János volt az evangélikus lelkész. 1661-ben a rekatolizált Nádasdy Ferenc visszaadta a templomot a katolikusoknak. A szoporiak az országgyűléshez fordultak segítségért és 1670-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek a király nevében visszaadta a templomot a katolikusoknak. 1671-ben ismét evangélikus egyházlátogatás történt Felszoporon. 1697-ben már katolikus püspök a romos templom látogatója. 1733-ban az épületet restaurálták, majd 1792 és 1830 között felújították és átalakították. 1845-ben Stettner Máté udvari tanácsos makkoshetyei birtokos Jézus mennybemenetelét ábrázoló oltárképet vásárolt Bécsben, és ettől kezdve már nem Szent Márton püspök volt a templom védőszentje. 1958. augusztus 23-án Varga Ferenc felszopori születésű rk. esperesplébános felfedezte a középkori eredetű Szent János apostolt ábrázoló freskót a restaurálásra váró templomban. A 13. vagy 14. században készült freskót valószínűleg a 19. század eleji restauráláskor takarták el, mert 1832-ben Szent János apostolról képet festtettek. A templomban Szent János napján a 60-as évek végéig szenteltek bort, azóta a paphiány következtében csak az újkéri plébániatemplomban él tovább ez a hagyomány.
Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Felszoporon 1887-ben, Újkéren 1888-ban, Alszoporon 1889-ben, és Makkoshetyén 1891-ben alakult meg. 1950 óta a faluban egyetlen tűzoltó egyesület működik. Az alszopori iskolát az 1713-14. évi egyházlátogatáson már említik, 1871-ben evangélikus iskolát alapítanak, ahová Felszopor, Alszopor, Simaháza, Makkoshetye, Iklanberény és Felsőság evangélikus diákjai járnak. A katolikus alszopori és makkoshetyei gyerekek a sági iskola tanulói voltak. Újkéren is működött már ekkor katolikus iskola.
Újkéren az I. világháborúban 42-en haltak hősi halált és öten eltűntek. Az alszopori és felszopori áldozatok neve a haranglábon elhelyezett emléktáblán olvasható. A II. világháborúban a front átvonulása viszonylag kevés veszteséget okozott. A háború 1941 és 45 között Alszoporról 7, Felszoporról 12, Újkérről 30 hősi halottat követelt. 1945 májusában megalakították a földosztó bizottságot és Újkéren és Szoporon is felosztották a nagybirtokot. A termelőszövetkezet Makkoshetyén és Újkéren 1950-ben, Alszoporon 1957-ben, Felszoporon 1959-ben alakult és 1960-ban egyesült. 1928-ban egyesült Alsó-Szopor és Makkoshetye Alszopor néven. 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésekor Újkérhez csatolták Felszoport, és Alszoport. Külterületei: Kokasmajor és Margitmajor
Műemlék jellegű a felszopori középkori eredetű Jézus mennybemenetele rk. templom, a szopori temető 5 sírköve, az újkéri 1730-ban átalakított, 1873-ban bővített Alexandriai Szent Katalin rk. plébániatemplom, az 1795-ben készült késő barokk Szentháromság oszlop, 18. századi parasztház, az újkéri temetőben az 1806-os temetőkereszt, 1849-ből klasszicista sírkőurna és egy 19. századi klasszicista sírkő. Világháborús áldozatok emléktáblái az újkéri templomban, továbbá az alszopori és felszopori haranglábon találhatók. A szopori volt katolikus iskola előtti Mária szobor felirata: „Isten dicsőségére, Nagyasszonyunk tiszteletére állíttatták Amerikában járt felszopori hívek. 1911.” Az általános iskolában látható Nándorfy (Bugledits) Nándor (1892-1954) iskolaigazgató emléktáblája.
Újkér vegyes vallású község. Többségében római katolikusok, kisebb részben evangélikusok lakják. Az újkéri római katolikus plébános látja el Nemeskért is, a község evangélikus hívei pedig a nemeskéri gyülekezethez tartoznak. Újkér fogadott ünnepe Szent Vendelnek (október 20.), az állatok, állattartók és földművesek védőszentjének napja. Előtte a „Vendel böjtjét” ma is tartják.
A faluban működik napközi otthonos óvoda, általános iskola, idősek napközi otthona, orvosi rendelő, egészségház, gyógyszertár és posta. A fogászat és az állatorvos a 7 km-re levő Lövő községben van. A falu villannyal, vízzel, gázzal és telefonnal jól ellátott. A szolgáltatások a megállító jellegű idegenforgalomhoz alkalmazkodnak és több családnak biztosítanak megélhetést. A községben ipari létesítmény nincs, az iparban dolgozók Egyházasfaluba, Lövőre vagy Sopronba járnak. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Vöröskereszt mellett eredményesen működik a sportkör, amelynek labdarúgó csapata az 1960-as évek elején Torma János (1920-1990) vezetése alatt érte el legnagyobb sikereit. Az újkéri sportkörben kezdte pályafutását Hajszán Gyula (1961-) többszörös válogatott labdarúgó. A Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület 1993-ban alakult Gneiszné Füzi Éva kezdeményezésére, Vámos József vezetésével. Célja az építészeti és természeti értékek védelme, egy 18. századi parasztház felújítása és tájházzá alakítása, a szentendrei Skanzenbe vitt alszopori harangláb helyére végleges harangláb építése, a helytörténeti vonatkozások összegyűjtése.
[szerkesztés] Nevezetességei
A falu nevezetesebb műemlékvédelmi, építészeti értékei a következők:
- Újkéri római katolikus templom, műemlék
- Szopori római katolikus templom (épült a XIII. században), műemlék
- Műemlék jellegű tájház (épült 1880-ban)
Az újkéri templom tulajdonosa a Győri Egyházmegye, kezelője az Újkéri Egyházközség. A szopori templom egy ideig evangélikus templom volt, de jelenleg ismét a katolikus egyház tulajdonába tartozik. A tájház kezelője és tulajdonosa az Önkormányzat.
Egyéb települési értékek:
- kerekes kút a templom előtt
- két régi tűzoltókocsi kiállítva közterületen (Újkéren és Alszoporon egy-egy)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Torma Margit cikkének átdolgozásából.
