Örmény ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az örmény ábécé az örmény nyelv írására használt ábécé. Egyike a hat európai betűírásnak, amelyre létezik Unicode standard (lásd: Unicode Code Charts és Unicode Standard, Chapter 7).

Az örmény írást Szent Meszrop Mastoc (örményül: Մեսրոպ Մաշտոց) alakította ki i. sz. 405-ben. Az egyes betűképeket számos más (pl. szír, pahlavi és föníciai) írás alapján, de a magyar rovásíráshoz hasonló ősrégi rovásírásos örmény ábécére támaszkodva alakította ki, a betűk sorrendje viszont a görög ábécére épült.

Az örménynek két elkülönülő nyelvjárása van, amely ugyanazt az írást használja, de az azonos betűképekhez eltérő kiejtés párosul (lásd a táblázatot!). A kiejtésben a keleti változat a norma (ez Örményország hivatalos nyelve is).

**Az örmény ábécé:**
	Név¹	Kisbetűs	Nagybetűs	Latin betűs átírás (keleti)	Latin betűs átírás (nyugati)	Hangérték (keleti)	Hangérték (nyugati)	Számérték
1	այբ – ayb	ա	Ա	a	a	[a]	[a]	1
2	բէն – ben	բ	Բ	b	p	[b]	[p]	2
3	գիմ – gim	գ	Գ	g	k	[g]	[k]	3
4	դա – da	դ	Դ	d	t	[d]	[t]	4
5	եչ – yeč`	ե	Ե	e	e	[ɛ],[jɛ]^[1]	[ɛ],[jɛ]^[1]	5
6	զա – za	զ	Զ	z	z	[z]	[z]	6
7	է – ē	է	Է	ē	ē	[ɛ]	[ɛ]	7
8	ըթ – ət`	ը	Ը	ə	ə	[ə]	[ə]	8
9	թո – t`o	թ	Թ	t`	t`	[tʰ]	[tʰ]	9
10	ժէ – žē	ժ	Ժ	ž	ž	[ʒ]	[ʒ]	10
11	ինի – ini	ի	Ի	i	i	[i]	[i]	20
12	լյուն/լիւն – lyun/liwn	լ	Լ	l	l	[l]	[l]	30
13	խէ – xē	խ	Խ	x	x	[x]	[x]	40
14	ծա – ca	ծ	Ծ	c	j	[ʦ]	[ʣ]	50
15	կէն – kēn	կ	Կ	k	g	[k]	[g]	60
16	հո – ho	հ	Հ	h	h	[h]	[h]	70
17	ձա – ja	ձ	Ձ	j	c	[ʣ]	[ʦ]	80
18	ղատ – łat	ղ	Ղ	ł	ł	[ʁ]	[ʁ]	90
19	ճէ – čē	ճ	Ճ	č	ǰ	[ʧ]	[ʤ]	100
20	մէն – mēn	մ	Մ	m	m	[m]	[m]	200
21	հի/յի – hi/yi^[2]	յ	Յ	y	y	[j]	[j]	300
22	նու – nu	ն	Ն	n	n	[n]	[n]	400
23	շա – ša	շ	Շ	š	š	[ʃ]	[ʃ]	500
24	ո – o	ո	Ո	o	o	[o],[vo]^[3]	[o],[vo]^[3]	600
25	չա – č`a	չ	Չ	č`	č`	[ʧʰ]	[ʧʰ]	700
26	պէ – pē	պ	Պ	p	b	[p]	[b]	800
27	ջէ – ǰē	ջ	Ջ	ǰ	č	[ʤ]	[ʧ]	900
28	ռա – ṙa	ռ	Ռ	ṙ	ṙ	[r]	[r]	1000
29	սէ – sē	ս	Ս	s	s	[s]	[s]	2000
30	վէվ – vēv	վ	Վ	v	v	[v]	[v]	3000
31	տյուն/տիւն – tyun/tiwn	տ	Տ	t	d	[t]	[d]	4000
32	րե/րէ – re/rē	ր	Ր	r	r	[ɹ]	[ɹ]	5000
33	ցո – c`o	ց	Ց	c`	c`	[ʦʰ]	[ʦʰ]	6000
34	ու/վիւն – u/hiwn	ւ	Ւ	w^[4]	w^[4]	[w],[u]^[5]	[w],[u]^[5]	7000
35	փյուր/փիւր – p`yur/p`iwr	փ	Փ	p`	p`	[pʰ]	[pʰ]	8000
36	քե/քէ – k`e/k`ē	ք	Ք	k`	k`	[kʰ]	[kʰ]	9000
37	օ – ō	օ	Օ	ō	ō	[o]	[o]	10000
38	ֆե/ֆէ – fe/fē	ֆ	Ֆ	f	f	[f]	[f]	20000
(39)	և – yew^[6]	և		ew	ew	[ɛv],[jɛv]^[1]	[ɛv],[jɛv]^[1]

Ligatúrák: ﬓ (mn), ﬔ (me), ﬕ (mi), ﬖ (vn), ﬗ (mx).

Ahol két alak van, ott az első a keleti, a második a nyugati nyelvjárási forma.

^ ^a ^b ^c ^d Szó elején és gyakran magánhangzó után is.
^ Kiejtése mindkét alakban [hi]
^ ^a ^b Szó elején, kivéve վ előtt.
^ ^a ^b Az ու átírása u, és nem ow!
^ ^a ^b Kettőshangzók második tagjaként.
^ A keleti nyelvjárásban általában Եվ-vel cserélték le. Nincs nagybetűs formája.

Tartalomjegyzék

1 Különbségek a keleti és a nyugati nyelvjárás között
2 Az örmény betűk átírása
3 Példaszöveg
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Különbségek a keleti és a nyugati nyelvjárás között

A szovjet időszakban, 1922-ben Örményországban, a keleti nyelvjárás fő területén helyesírási reformot hajottak végre. Ennek következtében a keleti norma egy kissé eltávolodott a történelmi helyesírástól, aminek folytán a rendszerváltáskor többen a régi rendszerhez való visszatérést követelték.

Az eltérések:

A keleti nyelvjárásban elhagyták a szóvégi néma յ betűt;
A [h]-nak ejtett յ fonémát հ-val írják;
A [v]-nek ejtett վ, ւ, ու fonémákat վ-ben egyesítették;
Az է-t csak szó elején használják, más esetben lecserélték ե-re;
Az ոյ, իւ, եւ, եա diftongusokat kiejtésük szerint ույ, յու, յո, յա-nak írják.

[szerkesztés] Az örmény betűk átírása

A következő táblázat a keleti nyelvjárás átírására készült.

Kisbetű	Nagybetű	H-M^[1]	ISO^[2]	ALA-LC^[3]	BGN/PCGN^[4]	KNAB^[5]
ա	Ա	a	a	a	a	a
բ	Բ	b	b	b	b	b
գ	Գ	g	g	g	g	g
դ	Դ	d	d	d	d	d
ե	Ե	e	e	e, y^[6]	e, ye^[7]	e
զ	Զ	z	z	z	z	z
է	Է	ē	ē	ē	e	è
ը	Ը	ə	ë	ĕ	y	y
թ	Թ	t`	t’	t`	t’	th
ժ	Ժ	ž	ž	zh	zh	ž
ի	Ի	i	i	i	i	i
լ	Լ	l	l	l	l	l
խ	Խ	x	x	kh	kh	x
ծ}}	Ծ	c	ç	ts	ts	c
կ	Կ	k	k	k	k	k
հ	Հ	h	h	h	h	h
ձ	Ձ	j	j	dz	dz	dz
ղ	Ղ	ł	ġ	gh	gh	ğ
ճ	Ճ	č	č̣	ch	ch	č
մ	Մ	m	m	m	m	m
յ	Յ	y	y	y, h^[8]	y	j
ն	Ն	n	n	n	n	n
շ	Շ	š	š	sh	sh	š
ո	Ո	o	o	o	o, vo^[9]	o
չ	Չ	č`	č	ch`	ch’	čh
պ	Պ	p	p	p	p	p
ջ	Ջ	ǰ	ǰ	j	j	dž
ռ	Ռ	ṙ	ṙ	ṛ	rr	ř
ս	Ս	s	s	s	s	s
վ	Վ	v	v	v	v	v
տ	Տ	t	t	t	t	t
ր	Ր	r	r	r	r	r
ց	Ց	c`	c’	ts`	ts’	ch
ւ	Ւ	w	w	w	–	w
փ	Փ	p`	p’	p`	p’	ph
ք	Ք	k`	k’	k`	k’	kh
օ	Օ	ō	ò	ō	o	ò
ֆ	Ֆ	f	f	f	f	f
և		ew	ew	ew	ev, yev^[10]	ew

1 ^ Hübschmann-Meillet nyelvészeti átírás, Heinrich Hübschmann és Antoine Meillet által kidolgozott átírás, melyet általánosan használnak nyelvészeti munkákban, 1913
2 ^ ISO 9985:1996 – International Organisation for Standardisation (www.iso.ch), 1996
3 ^ American Library Association/Library of Congress, 1997
4 ^ United States Board on Geographic Names/The Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1981
5 ^ Kohanimeandmebaas – Eesti Keele Instituut (www.eki.ee), 1993
6 ^ Szó elején, magánhangzó előtt
7 ^ Szó elején és ա, ե, է, ը, ի, ո, ու, օ előtt
8 ^ Szó vagy szótag elején
9 ^ Szó elején, kivéve az ով kapcsolatban
10 ^ Szó elején, önállóan, ա, ե, է, ը, ի, ո, ու, օ után

[szerkesztés] Példaszöveg

	Իսպանացի նկարիչ, գրող, և սյուրռեալիզմի հիմնադիրներից, Սալվադոր Դալին (Մայիս 11, 1904 – Հունվար 23, 1989) ծնվել է Իսպանիայի Կաթալոնիա նահանգի Ֆիգուերաս քաղաքում, ուսանել է Մադրիդի "Գեղեցիկ արվեստների դպրոց"-ում, ինչն էլ ազդել է նրա սկզբնական մասնագիտական ժամանակաշրջանում կատարած նկարների վրա, նրանք եղել են զուտ ակադեմիստական ոճի մեջ: Նրա առաջին ցուցահանդեսը տեղի է ունեցել 1925թ-ի նոյեմբերին Բարսելոնա քաղաքում: Այդ տարիներին նա նկարում էր միայն ծովային պեյզաժներ:1929թ-ին Դալին ծանոթանում է Պիկասսոյի և Բրետոնի հետ և հենց այդ ծանոթությունն է դառնում նրա սյուրռեալիստական ճանապարհ բռնելու սկիզբը, և 1929թ-ից նա լիովին ընկղմված էր այդ ոճի մեջ: Հենց այդ տարիներին Դալին ծանոթանում և ամուսնանում է Գալա Էլյուառի հետ, որը հետագա Դալիական կյանքի մեծագույն ոգեշնչումն է դառնում...
– Örmény Wikipédia