Önkormányzati választások és helyi népszavazások Esztergomban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezen a lapon aktuális, esetleg még csak készülődő eseményről, jelenségről számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2008. június 8.

A rendszerváltás után Esztergomban tartott önkormányzati választások eredményei, és az azóta megtartott helyi népszavazások.

Tartalomjegyzék 1 1994-es önkormányzati választások 2 1997-es NATO népszavazás 3 1998-as önkormányzati választások 4 2002-es önkormányzati választások 5 2003-as népszavazás az EU-csatlakozásról (2003. április 12.) 6 2004-es „kettős népszavazás” 7 2004-es helyi népszavazás a vízgazdálkodásról 8 2006-os önkormányzati választások 9 2006-os helyi népszavazás a Holcim-cementgyárról 10 A 2008-as magyarországi népszavazás és helyi népszavazás 10.1 Az országos népszavazás 10.2 Helyi népszavazás 11 Népszavazások a helyi közlekedésről 11.1 A törvényességi kontrollon megbukott beadványok 11.1.1 Előzmények 11.2 A törvényességi kontrollon átment beadványok 11.2.1 Előzmények 12 Lásd még 13 Források

[szerkesztés] 1994-es önkormányzati választások

A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 22 468^[1]

Jelölt	Párt	Szavazatok száma	Arány
dr. Könözsy László	független	3602	40,47%
Balogh Péter	független	2572	28,9%
dr. Varga Győző	SZDSZ-MSZP	2090	23,48%
Rozgonyi Miklós	független	636	7,15%

[szerkesztés] 1997-es NATO népszavazás

A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 22 577 ^[2]

Igen	Nem	Érvénytelen
10 699	1 482	83

[szerkesztés] 1998-as önkormányzati választások

A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 22 814^[3]

Jelölt	Párt	Szavazatok száma	Arány
dr. Könözsy László	Független	1881	17,86%
Szűcs György	Közéleti Szövetség Esztergomért FKGP, KDNP, MIÉP	1809	17,18%
Simon Tibor	Rudnay Egyesület	1499	14,24%
Csernusné Láposi Elza	MSZP	1422	13,5%
Sipos Imre	Fidesz	1375	13,06%
dr. Etter Ödön	Független	878	8,34%
Haller Zoltán	Együtt Esztergomért Egyesület	691	6,56%
dr. Havas Miklós	Független	529	5,02%
Miavecz Jenő	SZDSZ	446	4,24%

[szerkesztés] 2002-es önkormányzati választások

A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 423^[4]

Jelölt	Párt	Szavazatok száma	Arány
Meggyes Tamás	Fidesz-MDF	6566	54,79%
Kocsi Ferenc	MSZP-SZDSZ	4544	37,92%
Urbánné Harcz Mária	független	382	3,19%
Juhász Albin	független	334	2,79
Tamáshidy Viktória	MIÉP	157	1,31%

[szerkesztés] 2003-as népszavazás az EU-csatlakozásról (2003. április 12.)

A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 282

Igen	Nem	Érvénytelen
9 516	2 081	42

[szerkesztés] 2004-es „kettős népszavazás”

A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 480
A kettős állampolgárságról szóló kérdésre s nagyobb városokban csak Sopronban, Hódmezővásárhelyen és Esztergomban született érvényes, igen-többségű eremdény. ^[5][6]

Szavazás	Igen	Nem	Érvénytelen
Kettős állampolgárság	7 993	3 208	154
Kórháztörvény	6 384	4 772	199

[szerkesztés] 2004-es helyi népszavazás a vízgazdálkodásról

A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 428^[7]
A 2004-es helyi népszavazást a kórháztörvényről és a kettős állampolgárságról szóló kettős népszavazásal egy időben tartották meg a helyi képviselők kezdeményezésére. Mivel a részvételre jogosultak 48 százaléka járult az urnák elé, a szavazás érvénytelenül zárult.

Előzménye a Kenyérmezői-patak 2004-es vízszennyezése volt, aminek következtében a városban napokig nem lehetett csapvizet fogyasztani. A városvezetés a dunai csápos-kutakat karsztvízfeltárásokkal próbálta meg felváltani. A kérdés a következőképpen hangzott:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az esztergomi polgárok egészséges ivóvízzel történő garantált ellátása érdekében, Esztergom Város Önkormányzata karsztvizek feltárásával váltsa ki a sérülékeny, szennyezhető dunai vízbázist és a Képviselő-testület kérje ki az állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon tulajdonjogát városi vízmű üzemeltetése céljából?”

A népszavazást követően a kísérleti fúrások megindultak, és 2006-ban karsztvizet találtak Búbánatvölgyben, amire a közeljövőben áll át a város vízellátása. A karsztvízre történő átállás 2007. augusztus 27-én kezdődött meg.^[8]

[szerkesztés] 2006-os önkormányzati választások

A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 981 ^[9]

A tizennégy egyéni választőkörzetből tizenháromban állított jelöltet a Fidesz-KDNP együttműködés, ezekben a körzetekben az ő jelöltjeik nyertek. A tizennegyedikben egy független jelölt jutott be a 23 fős képviselőtestületbe. Listán 3 MSZP-SZDSZ, 2 MDF, 2 Vállalkozók Pártja és 2 „Civil Összefogás”^[10] által állított jelölt szerzett mandátumot.

Jelölt	Párt	Szavazatok száma	Arány
Meggyes Tamás	Fidesz-KDNP	7747	60,58%
Horányi László	Civil Összefogás Esztergomért az MSZP, SZDSZ támogatásával	3361	28,63%
dr. Jónás László	MDF	1160	9,07%
Mocsnik András	Esztergomi Szociáldemokrata Egyesület	221	1,73%

[szerkesztés] 2006-os helyi népszavazás a Holcim-cementgyárról

^[11] A svájci tulajdonú Holcim cementipari vállalat Tát és Nyergesújfalu közelében új cementgyár építését szerette volna elérni a korszerűtlen Lábatlani üzeme helyett, ám a közeli települések tiltakozása miatt több helyen is népszavazást tartottak. Az esztergomi érvényes, eredményes népszavazás volt. Az érvényes szavazatok többsége, a gyár megépítését ellenző igen volt. A kérdés a következőképpen szólt:

„Egyetért-e azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elutasítja a Lábatlan város határától közelebb eső területen, környezetvédelmi szempontból már most is súlyosan terhelt környezetben, egy új, hagyományos vagy háztartási vagy veszélyes hulladékokkal is üzemelő cementgyár építését?”

A magát a kérdést sok kritika érte a városban. Sokan, akik ellenezték a cementgyár építését nemmel szavaztak. A szomszédos Tát községben a kérdést egyértelműen tették fel: Akarja-e, hogy Nyergesújfalu területén, Tát határában cementgyár épüljön?

[szerkesztés] A 2008-as magyarországi népszavazás és helyi népszavazás

Esztergomban a tandíjat, vizitdíjat és a kórházi napidíjat érintő kérdések mellett egy negyedik, helyi népszavazási kérdés szerepelt március 9-én.

[szerkesztés] Az országos népszavazás

Míg Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb a részvétel az országban, Esztergomban országos átlag feletti volt a megjelentek aránya, 52,27 %^[12][13]

Szavazás	Igen	Nem
Napidíj	81,69%	18,31%
Vizitdíj	80,08%	19,92%
Tandíj	79,75%	21,25%

[szerkesztés] Helyi népszavazás

Választásra jogosult: 24 077

A látszólag egyszerű helyi népszavazási kérdés így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Önkormányzat a Gyarapodás Programjának megvalósítását felgyorsítsa?”

A helyi sajtóban Meggyes Tamás polgármester, a Gyarapodás Programjának írója többször is bizalmi szavazásnak nevezte a kérdést az ő és a képviselőtestület munkájával kapcsolatban. Mindezt a megromlott közhangulat miatt érezte fontosnak. (Lásd: #Újabb népszavazások)^[14][15]

A népszavazás eredménye^[16]

Igen	Nem	Érvénytelen	Hiányzó
8147	3823	328	46

[szerkesztés] Népszavazások a helyi közlekedésről

A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 24 738^[17]

Június 8-án népszavazást tartottak két közlekedést érintő kérdésben. Ez volt a város történetében az első, állampolgárok által kezdeményezett népszavazás. Eredetileg hét kérdésben adtak beadványt különböző ügyekben, azonban ezek közül csak kettő ment át a törvényességi kontrollon.

[szerkesztés] A törvényességi kontrollon megbukott beadványok

Az öt elutasított beadvány a következő volt: A Szent István Gimnázium elhelyezése, az öt millió forint feletti költségvetési összegek nyilvánossága, Szent István Fürdő városi tulajdonban tartása, a belvárosi magáningatlanok tulajdoni lapjára előzetes egyeztetés és indoklás nélkül bejegyzett elővásárlási jog eltörlése, valamint Esztergom-Kertvárosban a korábbi három választási körzet visszaállítása.^[18]

[szerkesztés] Előzmények

Az önkormányzati fenntartású Szent István Gimnázium az egyházi kártalanítás miatt 2007-ben elhagyni kényszerült addigi vízivárosi épületét. Rövid időn belül megszűntették az igazgatóhelyettesi posztot, majd az addigi igazgatót felmentették. Az ügyben szimpátiatüntetést rendeztek a Széchenyi téren, és az országos sajtó is felfigyelt az iskola sorsára.^[19]

Esztergom belvárosában az önkormányzat több ingatlanra örökös elővásárlási jogot jegyzett be a tulajdonosok tudta nélkül. Az indokolás szerint ez a lépés a hosszú távú rendezési tervek miatt vált szükségessé. Az ügy az 2007. december 4-én index.hu cikkével kapott országos nyilvánosságot.

A hagyományosan baloldalinak mondott Esztergom-Kertvárosban a 2006-os választások előtt az addigi három körzet helyett kettőt alakítottak ki.^[20]

[szerkesztés] A törvényességi kontrollon átment beadványok

A kontrollon átment beadványok a helyi közlekedést érintették: A Lőrinc utca teljes szakaszán a kétirányú forgalom visszaállítása valamint a Széchenyi tér gépjárműforgalom előtti megnyitása az ott lakók számára.^[21]

[szerkesztés] Előzmények

A Lőrinc utca 2007 augusztusában egyirányú lett a Bottyán híd lábánál egy rövid szakaszon. Ennek következtében a Prímás-sziget felől érkező autóknak előfordul, hogy kilométereket kell kerülniuk, hogy a Tabán hídon át jöhessenek vissza a szigetről, ugyanis a többi híd a városban csak a gyalogos forgalmat szolgálja ki. Az ügyben már rendeztek tüntetést az említett útszakaszon, ahol a polgármester kiállt korábbi döntése mellett, miszerint így a lehet belvárost tehermentesíteni az átmenő forgalom alól.^[22] Később több mint, ezer aláírás gyűlt össze a forgalmi rend visszaállítást kérve.^[23] Pár héttel a szavazás előtt a kétirányú forgalmat visszaállította az önkormányzat.

A város főterét, a Széchenyi teret 2006-ban egymilliárd forintból újítatta fel a város, azonban a behajtás sem az ott lakóknak, sem az ott működő éttermeknek nem engedélyezett. Jelenleg a mentőn, tűzoltón, rendőrségen kívül senki más nem hajthat be a felújított térre.^[22]

A kezdeményezők 2008. február 2-án adták át az aláírási íveket a városházán. A Lőrinc utcát érintő kérdésben 4796, a Széchenyi teret érintő kérdésben pedig 3451 darab aláírás gyűlt össze szemben a szükséges 2340-nel.^[24]

A népszavazás az alacsony részvétel mellett valószínűleg érvénytelen lesz.^[25]

[szerkesztés] Lásd még

• Esztergom polgármestereinek listája

[szerkesztés] Források