Web - Amazon

We provide Linux to the World

ON AMAZON:


We support WINRAR [What is this] - [Download .exe file(s) for Windows]

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
SITEMAP
Audiobooks by Valerio Di Stefano: Single Download - Complete Download [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Alphabetical Download  [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Download Instructions

Make a donation: IBAN: IT36M0708677020000000008016 - BIC/SWIFT:  ICRAITRRU60 - VALERIO DI STEFANO or
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Korsikera - Wikipedia, entziklopedia askea.

Korsikera

Wikipedia(e)tik

Korsikera
corsu, lingua corsa
Non mintzatzen den: Frantzia, Italia 
Eskualdea: Korsika
Sardinia iparraldea
Guztira hiztunak: 400.000 (zalantzazkoa, ziur aski 100.000 inguru) 
Rankina: ez 100 mintzatuenen artean
Hizkuntza familia: Indo-Europarra,
Italikoa,
Erromantzea,
Italiera,
Korsikera 
Estatus ofiziala
Hizkuntza ofiziala: -
Araugilea: -
Hizkuntza kodeak
ISO 639-1: co
ISO 639-2: cos
ISO/FDIS 639-3: — 
Korsikako hizkuntza eta dialektoak 

Korsikera (Corsu) Korsikan mintzatzen den latinetiko hizkuntza da. Antzeko hizkuntza Sardinia iparraldean mintzatzen da Gallura eskualdean. Italierarekin antz handia du eta sarri dialekto toscandarren multzokoa jotzen da, bi multzotan banaturik dagoena: cismontanoa eta oltramontanoa.

XIX. mendearen hasierara arte, korsikera eta italiera hizkuntza beraren bi aldaera gisa hartzen ziren, korsikera hizkuntza mintzatua eta italiera hizkuntza idatzia kontsideratuz. Frantziako Bigarren Inperioaren ostean, korsikera italieratik aldenduz joan zen, literatura korsikar bat jaioz. Hizkuntza izaeraren aldarrikapena nahikoa berria da, XX. mendeko 80ko hamarkadakoa. Hizkuntzalari gehienentzat, ordea, korsikera Toscanako mintzairaren aldaera bat da.

Korsikera italo-erromantze hizkuntza taldearen parte da. Korsika osoan hitz egiten da, Bonifaziu eta Calvi hirietan izan ezik, non genovar jatorriko dialekto liguriarra hitz egiten baita. Korsika hegoaldeko hainbat aldaera, era berean, Sardinia iparraldeko mintzairaren (Gallurese) oso antzekoak dira; autore gehienen iritziz Sardinia iparraldean hitz egiten dena korsikera da sardinieraren ordez.

Korsikeraren hizkuntzalariek hizkuntza polinomiko-az hitz egiten dute, tokiko aldaera desberdinak azpimarratuz. Nazionalismo korsikarrak korsikeraren hizkuntza izaera azpimarratu du. Egun lehen hezkuntzan irakasten da eta Frantziako hizkuntza estatusa du, Frantziako Kultura Ministerioaren eskutik.

[aldatu] Ikus, gainera

[aldatu] Kanpo loturak


Wikipedia
Hizkuntza honek bere Wikipedia du.
Bisita ezazu.
Static Wikipedia 2008 (March - no images)

aa - ab - als - am - an - ang - ar - arc - as - bar - bat_smg - bi - bug - bxr - cho - co - cr - csb - cv - cy - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - jbo - jv - ka - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nn - -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -
https://www.classicistranieri.it - https://www.ebooksgratis.com - https://www.gutenbergaustralia.com - https://www.englishwikipedia.com - https://www.wikipediazim.com - https://www.wikisourcezim.com - https://www.projectgutenberg.net - https://www.projectgutenberg.es - https://www.radioascolto.com - https://www.debitoformativo.it - https://www.wikipediaforschools.org - https://www.projectgutenbergzim.com