Web - Amazon

We provide Linux to the World

ON AMAZON:


We support WINRAR [What is this] - [Download .exe file(s) for Windows]

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
SITEMAP
Audiobooks by Valerio Di Stefano: Single Download - Complete Download [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Alphabetical Download  [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Download Instructions

Make a donation: IBAN: IT36M0708677020000000008016 - BIC/SWIFT:  ICRAITRRU60 - VALERIO DI STEFANO or
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Basalto - Wikipedia, entziklopedia askea.

Basalto

Wikipedia(e)tik

Basalto ?
Basalto
Arroka igneoa
Mineral garrantzitsuak Piroxenoak
Plagioklasa
Kuartzo
Dentsitatea 3,011 [1] g/zm3


Basaltoa arroka igneo ilun bat da. Kristal tamaina finekoa da hozketa azkarraren ondorioz eta konposaketa mafikokoa du, hau da, magnesio eta burdin eduki asko duena. Batez ere piroxeno eta plagioklasaz osatua dago, eta maila txikiago batean olibinoa. Basaltoak usu bakuolak izan ohi ditu kuartzo, kaltzita eta zeolitaz beterik egon ohi direnak.

[aldatu] Formazio motak

Erraldoien Galtzada Irlandan
Erraldoien Galtzada Irlandan

Laba basaltikoak ur-azpian solidotzen direnean pillow-labaizenez ezagutzen den formazioa ematen da. Euskal Herrian hauek Elgoibar inguruan eta Sopelako hondartzaren Ekialdeko aldean aurkitu ahal dira. Pillow-laba hauek bakuola kontzentrikoak izan ohi dituzte eta forma borobilduak.

Laba basaltikoak fluxu bat eratzen duenean azpiko aldea solidotu eta espazio gutxiago behar duenez zutabe erako egiturak osatzen ditu. Zutabe hauen forma hexagonala izan ohi da. Munduan badira hainbat adibide famatu, adibidez Irlandako Erraldoien Galtzada (Giant's Causaway). Euskal Herrian Fruizen aurkitu daitezke.

[aldatu] Basalto motak

Basaltoa lau mota orokorretan sailkatzen da:

  • Toleitikoa: silizean aberatsa da eta sodioan urria. Mota honetak obasaltoak dira ohikoenak, lautada abisalak osatzen baitituzte. Irla ozeaniko gehienak ere basalto honetaz eratuak daude. Basalto mota honetan piroxenoak (augita eta pigeonita), kaltziodun plagioklasa eta magnetita aurkitu ohi dira. Hutsune interstizialetan kuartzoa eta tridimita aurkitu daitezke.
  • Olibino-toleitikoa: Augita eta pigeonita ditu olibino ugarirekin. Olibinoak piroxenozko lamela edukitzen ditu.
  • Aluminadun basltoa: Orokorrean augita eta olibinoa izan ohi du. Alumina ugari du eta Titanio gutxiago toleitikoek baino.
  • Basalto Alkalinoa: Silize gutxi du eta sodio asko. Augita, Olibinoa, Feldespatoideak ditu portzentaia handietan eta Feldespato Alkalinoak eta flogopita maila txikiagoan.

[aldatu] Erreferentziak

  1. Mass, weight, density of specific gravity of Bulk Materials
Static Wikipedia 2008 (March - no images)

aa - ab - als - am - an - ang - ar - arc - as - bar - bat_smg - bi - bug - bxr - cho - co - cr - csb - cv - cy - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - jbo - jv - ka - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nn - -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -
https://www.classicistranieri.it - https://www.ebooksgratis.com - https://www.gutenbergaustralia.com - https://www.englishwikipedia.com - https://www.wikipediazim.com - https://www.wikisourcezim.com - https://www.projectgutenberg.net - https://www.projectgutenberg.es - https://www.radioascolto.com - https://www.debitoformativo.it - https://www.wikipediaforschools.org - https://www.projectgutenbergzim.com