Zrínyiújvár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Zrínyiújvár vagy más néven Új-Zrínyivár, horvátul: Novi Zrin Zrínyi Miklós horvát bán által épített erősség a Mura folyó mellett, Murakeresztúr közelében. Elhelyezkedését még nehezen tudják megállapítani, egyelőre folynak a kutatások.
A vár építését a bán azért kezdte el, hogy ezzel védje a horvát területeket és hosszabb távon a dél-osztrák tartományokat is. Később ez adott okot a törököknek egy háborúra, amit végül elfoglaltak és leromboltak.
Zrínyi Miklós 1661-ben kezdte el építeni a várat egy németalföldi hadmérnökkel. A kanizsai törökök előzőleg terepfelméréseket végeztek egy 2000 fős sereggel, mert ők akartak itt egy újabb erősséget emelni; erre a bán hamar rájött, és meg kívánta előzni őket a szándékukban. A lassan felépülő várnak családja származási helye, Zríny után adta a nevét. Egy sokkal komolyabb erődítényt kívánt létrehozni, mert a közelben álló Légrádnak nem kedveztek a környezeti és terepviszonyok, különösen tavasszal, amikor a Dráva áradása a vár alatt tetőzött. Ráadásul a török portyázóktól sem tudta olyan hathatósan védeni a Muraközt, Szlavóniát, a Dráva és a Száva közét, sőt még Stájerországot, Krajnát és Friault is.
Zrínyi leginkább Muraköz a védelmét akarta erősíteni, valamint kiépíteni egy támaszpontot, amelyből kiindulva megkezdhetik Kanizsa visszafoglalását, s más török elleni harcokat. Egyébként a törököknek Kanizsával való összeköttetését is gátolta az új erősség. Zrínyiújvár ugyanakkor a hosszabb távú török portyázásokat is megakadályozta, melyek olykor az osztrák területeket is sújtották. Innen jobban figyelemmel tudták kísérni a török hadmozdulatokat, és azok ellen gyors ellenintézkedéseket tudtak tenni.
Bár a vár nem volt annyira korszerű, s további építések lettek volna szükségesek, amit pénz hiányában nem lehetett megtenni, de több követelménynek mégis jól megfelelt.
A vár építését a bécsi udvar hiába próbálta megtiltani; Zrínyi ennek ellenállt. A törökök is panaszt nyújtottak be, de mindhiába. 1661-ben született egy osztrák-török megállapodás, hogy a várat lerombolják, de erre végül nem került sor.
1663-ban a törökök a vár létét ürügyként használva indították el a háborút. 1664. június 2-án Köprülü Ahmed nagyvezír vezette török fősereg a várat négyhetes ostrom után bevette és lerombolta. Az erősség többé nem épült fel romjaiból.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Perjés Géza: A szentgotthárdi csata 1964. Szentgotthárd, helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok, Szombathely 1981. ISBN 963 03 1192 5
- Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története
