Westminster-apátság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
 A Westminster-apátság nyugati homlokzata |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Nagy-Britannia | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Kritériumok | I, II, IV | |||
| Felvétel éve | 1987 | |||
| Elhelyezkedése |
  A Westminster-palota, a Westminster-apátság és a Szent Margit-templom
|
|||
A Westminster-apátság London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Koronázási és temetkezési hely
A székesegyház hagyományosan az angol királyok koronázási és temetkezési helye, funkciója alapján egy gyülekezet nélküli templom. Helyén eredetileg egy 750 körül alapított bencés apátság preromán stílusú kolostortemploma állt. A templomot már akkor West Minsternek nevezték arról a városrészről, ahol áll. A Westminster-apátságot Hitvalló Edward, az utolsó angolszász király építtette 1045 és 1065 között, de a felszentelésekor, amelyet 1065. december 28-án tartottak, már súlyos beteg volt és néhány nappal később meghalt. Szentté avatása után (1161) itt temették el.
1245-ben III. Henrik kezdte el a mai templom építését korai gótikus stílusban, amely francia ihletésű. Egyes föltételezések szerint első mestere, Henry de Reynes francia származású volt és a reimsi katedrálist tekintette példának. A székesegyház mérműves ablakai Anglia legszebb gótikus ablakai közé tartoznak. A nagyméretű, háromhajós épület ötoldalú, öt kápolnával körülvett szentéllyel zárul. A nyugati homlokzat alsó része a 15. századból származik. A pompás VII. Henrik-kápolna – Európa egyik legszebb késő gótikus műemléke – 1503 és 1519 között épült. A két tornyot 1722 és 1745 között emelték. A háromhajós belső térben az angol gótika mindhárom nagy korszakának emlékeit megtaláljuk: a korai angol, a dekoratív és a függőleges gótikát.
Hódító Vilmos kora óta Anglia illetve az Egyesült Királyság valamennyi királyát itt koronázták meg, kivéve V. és VIII. Edwardot, akik nem lettek megkoronázva. A szertartást a hagyomány szerint a canterbury-i érsek celebrálja. II. György haláláig (1760) ez volt a királyok temetkezési helye is. Egy ideje nem csak uralkodókat, hanem főnemeseket, katonákat, művészeket és tudósokat is temetnek ide.
A főbejárat a nyugati oldalon található. A középső hajóban van az ismeretlen katona sírja. Az első világháborúban elesett katona a belgiumi csatatérről hozott földben nyugszik „királyok között, mert Istent és a hazát jól szolgálta”: hirdeti a fekete márványba vésett felirat. Mindkét világháború áldozatainak van emlékműve a Szent György-kápolnában.
A hajó hosszában találhatóak sírok, itt nyugszik az Afrika-kutató Livingstone, Ben Johnson, a költő, Bonar Law és Neville Chamberlaine miniszterelnökök. A déli kereszthajóban található a Költők sarka (Poets’ Corner) Shakespeare, Milton, Burns emlékművével, és többek között Chaucer, Tennyson, Browning, Longfellow, Dickens, Händel sírjával. Az északi kereszthajóban számos jelentős államférfi van eltemetve, mint Palmerstone, Benjamin Disraeli és Gladstone. Az apátságban nyugszik több híres tudós is, például Isaac Newton, Lord Kelvin és Ernest Rutherford.
A kereszthajó északi részén, a főoltár mögött van Hitvalló Edward kápolnája, közepén az 1066-ban elhunyt király koporsójával. Mögötte áll a trónszék, amely alatt 1996-ig található volt a Sors köve vagy a Scone-i kő, amely az angol és a skót királyság egységét szimbolizálja. Ezen a kövön koronázták meg évszázadokon keresztül a skót királyokat, I. Edward 1297-ben Angliába szállíttatta. A követ 1950 karácsonyán skót nacionalisták ellopták, s csak hosszas nyomozás után találták meg. 1996-ban hivatalosan visszaszolgáltatták Skóciának, és napjainkban az edinburgh-i várban látható. Ebben a kápolnában van III. Henrik, I. Edward, III. Edward, II. Richárd és V. Henrik sírja.
A déli végen van VII. Henrik, az első Tudor király nagyméretű kápolnája, amelynek mindenekelőtt a pompás mennyezete figyelemreméltó kőbe faragott csipkézetével. A függőleges gótika helyébe az angol gótika utolsó szakasza, a Tudor-stílus lépett: a falak szinte eltűntek, a hatalmas ablakok elfoglalták a helyüket. A kápolna végében fekete márványsírban nyugszanak VII. Henrik és felesége, Yorki Erzsébet földi maradványai. A bal oldalhajóban van I. Erzsébet, a jobb oldalhajóban pedig ellenfele, Stuart Mária sírja.
[szerkesztés] Az apátság történetének kronológiája
- 960 – Az első benedek-rendi közösség alapítása
- 1065 – Hitvalló Edward templomszentelése
- 1066 – Hitvalló Edward hamvainak elhelyezése a főoltár előtt
- 1066 – I. Vilmos koronázása
- 1102 – Hitvalló Edward sírjának felnyitása
- 1140 – Sikertelen kísérlet Hitvalló Edward szentté avatására
- 1161 – III. Sándor pápai bullája Hitvalló Edward szentté nyilvánításáról
- 1216 – III. Henrik hatalomra jutása és az első koronázás
- 1222 – Pápai döntőbíráskodás a Westminster-apátság rendfőnöke és a canterbury érsek vitájában
- 1245- III. Henrik befejezi a mai apátságot
- 1471-98 – A főhajó menyezetének készítése
- 1500-17 – A főhajó mennyezetboltozatának elkészítése, a nyugati ablak kialakítása
- 1503- A VII. Henrik- (Lady-)kápolna alapkőletétele
- kb. 1532 – Az Islip emlékkápolnák építése
- 1540- A kolostor felavatása
- 1560- A Westminster-apátság apátsági templomként történő újraavatása I. Erzsébet uralkodása alatt.
- 1698- Sir Christopher Wren főépítészkénti szereplése, átveszi a nyugati tornyok restaurálási munkálatait
- 1745- Wren 1698-as terveinek módosítása, a nyugati tornyokat megépítik Nicholas Hanksmoor irányításával
- 1808-22 – VII. Henrik kápolna restaurálása
- 1973-95 – Feszes restaurálási munkálatok a Westminster Abbey Trust keretében privát adományok pénzügyi hátterével.
- 1966- A nyugati kapuzat mellett négy mártír allegorikus szobrának elhelyezése.
- 1998- A nyugati kapuzat feletti, korábban már meglevő szoborfülkékben elhelyezik a 10 mártír szobrát, a királynő és a herceg jelenlétében a canterbury érsek szenteli fel.
[szerkesztés] A 20. század mártírjainak szobra
- Maximilian Kolbe (Lengyelország) †1941
- Manche Masemola (Dél-afrikai Köztársaság) †1928
- Jamai Luzum (Uganda) †1977
- Jelizaveta Fjodorovna Romanova orosz nagyhercegné (Oroszország) †1918
- Martin Luther King (USA) †1968
- Oscar Romero (El Salvador) †1980
- Dietrich Bonhoefer (Németország) †1945
- Esther John (Pakisztán) †1960
- Lucian Tapiedi (Pápua Új-Guinea) †1942
[szerkesztés] Forrás
- Die Westminster Abtei. Jarrold Publishing, London 2005.ISBN 0 7117 1072 4
- Stained Glass of Westminster Abbey Jarrold Publishing, London, 2002. ISBN 0 7117 2436 9
- A világ természeti csodái és kultúrkincsei. 4. Nyugat Európa (14. jelzet). Alexandra K. ISBN 963 367 366 6
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei |
 |
természeti: | Óriások útja | Henderson-sziget | Gough-sziget | Dorset és Kelet-Devon tengerpartja |
 |
| kulturális: | Durhami székesegyház és vár | Iron Bridge | Studley Királyi Park | Fountains-apátság | I. Edward király várai és városfalai Gwynedd grófságban | Blenheim-kastély | Bath | A Hadrianus-fal és a limes | Westminster-palota | Westminster-apátság | Szent Margit-templom | Londoni Tower | Canterburyi katedrális | Canterburyi Szent Ágoston-apátság | Canterburyi Szent Márton-templom | Edinburgh ó- és újvárosa | Maritime Greenwich | Orkney-szigetének neolitikus építményei | Blaenavon ipartörténeti műemlékei | St. George történelmi városa és erődítményei | Derwent Valley malmai | Saltaire ipari falu | New Lanark ipari mintatelepülés | Királyi Botanikus Kertek | Liverpool tengeri kereskedelmi városrészei |
||
| vegyes: | Saint Kilda-szigetcsoport |
Világörökség-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
