Trója

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 39°57′27’’, k. h. 26°14′20’’39.9575, 26.2388888889

Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, melynek történetét Homérosz Íliász c. eposzából ismerjük.

Trója ma Törökországban az anatóliai Hisszarlikban (Hisarlık), Çanakkale tartományban található, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida hegy lábánál. Török neve Truva.

Később Trója helyén egy új Ilium-ot alapított Augustus római császár. A város egészen Konstantinápoly alapításáig virágzott, majd a bizánci időkben lassú hanyatlásnak indult.

Az 1870-es években a német régész Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a^[1] lehetett Homérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot Wilušának is nevezték, amelyet hettita szövegek említenek. Az Ilion nevet a Wilion-ból származtatják (melyet digammával írtak), s a digamma kopott volna le idővel a különböző nyelvjárásokban, nyelvi változások során. Ezt a teóriát az ún. Alakšandu szerződés^[2] ( Kr. e. 13. század), egy írnoki pecsét luvi nyelven és nevek, szokások^[3] elemzése támaszthatja alá.

Tartalomjegyzék 1 A legendák Trójája 2 A homéroszi Trója 3 A feltárt Trója 3.1 Trója I – V 3.2 Trója VI 3.3 Trója VII 4 Ásatások 4.1 Schliemann 4.2 Dörpfeld, Blegen 4.3 Korfmann 4.4 Kolb 4.5 Pernicka 5 Trója későbbi legendákban 6 Turizmus 7 Lásd még 8 Lábjegyzetek 9 Felhasznált irodalom 10 Külső hivatkozások 10.1 Régészet 10.1.1 Angolul 10.1.2 Magyarul 10.2 Geológia 10.2.1 Angolul

[szerkesztés] A legendák Trójája

A trójaiak történetét legendákból ismerjük. A görög mitológia szerint a trójaiak az Anatóliában található Troasz régió Trója nevű városának lakói voltak. A város híres volt gazdagságáról, melyet a kereskedelem biztosított, a drága kelméiről és erős falairól. A trójai uralkodó családot a legendák Élektra és Zeusz fiától, Dardanosztól eredeztetik. Dardanosz a görög mítoszok szerint Árkádiából, a római történetek szerint Itáliából származik, és Kis-Ázsiából, Szamotrákia szigetéről érkezett Trójába, ahol feleségül vette Trója első királyának, Teukrosznak lányait és megalapította Dardania városát (ahol később Aineiasz uralkodott). Halála után unokája, Trosz lett az uralkodó, aki saját maga után Troasznak nevezte el a területet, lakóit pedig trójaiaknak. Fia, Iliusz alapította Ilium (Trója) városát, melyet magáról nevezett el. Zeusz Iliusznak adományozta a Palladiónt, Athéné csodatévő szobrát, mely biztosította a város biztonságát. A város falait a legenda szerint Poszeidón, a tenger istene, és Apolló építette Laomedon király (Iliusz fia) idején. A történet szerint Laomedon nem akarta kifizetni a munkát, ezért Poszeidon vízzel árasztotta el a területet és követelte, hogy a király áldozza fel lányát, Heszionét egy tengeri szörnynek. A területen pestis pusztított és ragadott magával sokakat.

A trójai háború előtt egy generációval Héraklész elfoglalta Tróját, megölte Laomedónt és fiait, Priamosz kivételével. Priamosz király lett; uralkodása idején a mükénéi görögök foglalták el a várost az i. e. 1193-1183 között dúló trójai háborúban.

Kis-Ázsiában a trójai uralmat a Hérakleida dinasztia követte, melynek központja Szardeiszben volt, királyai pedig 505 évig uralkodtak egészen Kandaulész idejéig. Kis-Ázsiába később bevonultak az iónok, kimmérek, frígek, milétosziak és a lüdök. A területet i. e. 546-ban perzsák hódították meg.

A kis-ázsiai Ida hegy a helyszíne számos ókori mítosznak. Innen vitte Zeusz Ganümédészt az Olümposzra, itt csábította el Aphrodité Ankhiszészt, itt adott életet Aphrodité Aineiasznak, itt élt Párisz pásztorként, itt éltek a nimfák, innen nézték a trójai háborút a görög istenek.

[szerkesztés] A homéroszi Trója

Az Íliászban az akhájok a Szkamandrosz (valószínűleg a mai Karamenderes) folyó torkolatánál vertek tábort. Trója városa egy dombon feküdt. A mai maradványok mintegy tizenöt kilométerre fekszenek a tengerparttól, de a Szkamadrosz torkolata háromezer évvel ezelőtt körülbelül öt kilométerrel bentebb feküdt^[4][5], és egy olyan öbölbe folyt, amely azóta feltöltődött hordalékkal. A legújabb kutatások megmutatták, milyen is volt a korabeli Trója partvidéke, bizonyítva, hogy Homérosz leírása hiteles.^[6]

Az Íliász mellett az Odüsszeiában és más ókori görög művekben is találunk utalást Trójára. A római költő, Vergilius is feldolgozta a legendát Aeneis című művében. A görögök és a rómaiak hittek a trójai háború megtörténtében, és abban, hogy a helyszín Anatóliában található. Nagy Sándor például i. e. 334-ben meg is látogatta a homéroszi hősök, Akhilleusz és Patroklosz állítólagos sírját.

Ókori görög történetírók az i. e. 12., 13. illetve 14. századra tették a trójai háború idejét: Eratoszthenész szerint i. e. 1184-ben történt, Hérodotosz szerint i. e. 1250-ben.

2001 novemberében John C. Kraft geológus a Delaware-i Egyetemről, valamint John V. Luce geológus, a dublini Trinity College tanára bemutatta az 1977 óta tartó geológiai kutatások eredményeit.^[7] Összehasonlították a jelenlegi felszínt az Íliászban és más klasszikus művekben (mint Sztrabón Geographikája) leírtakkal. Azt a következtetést vonták le, hogy a Schliemann által feltárt Trója (és más helyszínek, mint például a görög tábor helye), a földtani eredmények és az Íliászban leírtak között konzisztencia lép fel.

Néhány kortárs író szerint a homéroszi Trója nem Anatóliában, hanem máshol volt megtalálható; az általuk feltételezett helyszínek között szerepel Anglia,^[8] Horvátország és Skandinávia is. Ezeket a feltételezéseket azonban a tudósok többsége nem fogadja el.

Kenneth J. Dillon szerint a trójaiak eredetileg sztyeppei nép voltak, a magyarok rokonai.^[9] Miután megtámadták és elpusztították a hettita birodalmat, birtokukba vették a Dardanellákat. A trójai háború ideje alatt a görögök tengeri blokáddal akadályozták meg, hogy az európai oldalon és Lemnoszon élő trójaiak Trója segítségére siessenek. Mikor Trója elesett az európai oldalon élők északra menekültek és Olaszországban telepedtek le; később etruszkok néven ismerték őket.^[10]

[szerkesztés] A feltárt Trója

A feltárt terület romvárosait számokkal illetve betűkkel azonosították Trója I. és Trója IX. között.

• Trója I i. e. 3000-2600 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 1)
• Trója II i. e. 2600-2250 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 2)
• Trója III i. e. 2250-2100 (nyugat-antaóliai korai bronzkor 3 [korai])
• Trója IV i. e. 2100-1950 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [közép])
• Trója V: i. e. 20. század – i. e. 18. század (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [kései]).
• Trója VI: i. e. 17. század – i. e. 15. század
• Trója VIh: kései bronzkor, i. e. 14. század
• Trója VIIa: kb. i. e. 1300 – i. e. 1190, valószínűleg Homérosz Trójája
• Trója VIIb₁: i. e. 12. század
• Trója VIIb₂: i. e. 11. század
• Trója VIIb₃: kb. i. e. 950-ig
• Trója VIII: i. e. 700 körül
• Trója IX: hellén Ilium, i. e. 1. század

Trója 1998 óta az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozik.

[szerkesztés] Trója I – V

Az első várost az időszámításunk előtti harmadik évezredben alapították. A bronzkorban virágzó kereskedőváros lehetett, hiszen pozíciójából adódóan felügyelni tudta a Dardanellákat, melyen keresztül kellett mennie minden, az Égei-tengerről a Fekete-tenger felé tartó hajónak.

[szerkesztés] Trója VI

Trója VI minden bizonnyal földrengés áldozata lett, i. e. 1300 körül. Egy nyílhegyen kívül semmi mást nem találtak ebben a rétegben.

[szerkesztés] Trója VII

Trója VIIa-val jelölt rétegét, melyet az ásatásokon talált edények vizsgálata alapján az i. e. 13. század közepére, illetve végére datálnak, tartják Homérosz Trójájának. Úgy tűnik, háború pusztította el, és tűzvész nyomait is kimutatták. 1988-ig az ásatások egy dombtetőre épült erődöt tártak fel, nem pedig egy akkora méretű várost, melyet Homérosz lefest, de a későbbi kutatások megtalálták a város többi részét is.

Emberi maradványokat találtak a házakban és az utcákon, az észak-nyugati bástyákban pedig egy csontvázra bukkantak, koponyasérülésekkel és törött állkapoccsal. Előkerült három bronz nyílhegy, kettő az erődben, egy a városban. Mindezek ellenére sem lehet megállapítani, hogy valóban háború sújtotta-e a várost vagy természeti katasztrófa pusztította el, mert a városnak igen kevés részét sikerült eddig feltárni.

Trója VIIb₁ (ca. i. e. 1120) és Trója VIIb₂ (ca. i. e. 1020) úgy tűnik, tűz martaléka lett.

Iliumot, az utolsó várost a területen rómaiak alapították Augustus ideje alatt és fontos kereskedőváros volt Konstantinápoly megalapításáig a negyedik században. A bizánci időkben a város hanyatlásnak indult, majd eltűnt a történelem színpadáról.

A kutatások mai állása szerint, amelynek egyik legtömörebb összefoglalása a BBC "In Search Of The Trojan War" című, hétrészes dokumentumfilmje, a késő bronzkori Trója "Wilusa" néven egy görögök, talán akhájok által lakott, független városállam volt, amelyet jó kereskedelmi kapcsolatok fűztek a Kr. e. XIII. századtól kezdve az akkor hatalmának csúcspontján lévő Hettita Birodalommal. Néhány, Boghazköyben kiásott, hettita és akkád nyelvű agyagtáblából tudjuk, hogy a Hettita Birodalom uralkodói Trójában még követséget is tartottak fenn. A trójai háború, lecsupaszítva a mai napig ismert történetet, valószínűleg nem volt más, mint egy, a mükénéi görögök (akhájok) által megszervezett ostromháború Trója ellen, melynek célja a trójai kereskedelmi hegemónia megtörése volt. Az "Íliász"-ban közölt események annyiban igazak lehetnek, hogy a trójai ostromban feltehetően az akkori görög világ minden jelentős, a mükénéi uralkodócsaláddal szoros kapcsolatban álló városkirályság (Théba, Pülosz, Milétosz stb.) seregtesttel részt vett. A Boghazköyben talált, mintegy 26 000, legnagyobbrészt hettita nyelvű agyagtábla többsége azonban még nincs lefordítva, így elképzelhető, hogy a trójai háborúról, amely a Hisharlik dombon egymásra épült történeti rétegekből a "VIIa" sorszámú Tróját pusztította el, még újabb tényeket fogunk megtudni. Egy dolog biztos, a mai napig Berlinben, az Előázsiai Régészeti Múzeumban őrzött, hettita nyelvű agyagtábla, amely feltehetően Kr. e. 1210 és 1190 között készülhetett, hettita nyelven név szerint megemlíti Achijawa királyság uralkodóját, Atreuszt, aki feltehetően nem más, mint a legendás görög király, Agamemnon édesapja, valamint Alexandrút, aki pedig, nem más, mint a trójai városkirályság (hettita nyelven Willusa) uralkodójának fia, azaz Páris királyfi, a mitológiában ismert spártai Heléna elrablója. Egyre bizonyosabbnak látszik, hogy a hettita agyagtáblákon megjelölt "Achijawa" királyság, amely a hettita területekről nyugatra, a tengeren túl terült el, az akhájok által lakott Mükénét jelenti.

[szerkesztés] Ásatások

[szerkesztés] Schliemann

Ahogy a modern történelemtudomány fejlődésnek indult, Trója és a trójai háború legenda lett. Az 1870-es években (1871-73 valamint 1878/9-ben) a német amatőr régész Heinrich Schliemann feltárta a Hisarlık-dombot, nem messze Çanakkale városától észak-nyugat Anatóliában. A város több rétegét fedezte fel, a bronzkortól egészen a római időkig. Schlieman Trója I-et, majd Trója II-t azonosította Homérosz Trójájával, és nézete akkoriban elfogadott volt.

[szerkesztés] Dörpfeld, Blegen

Schliemann után Wilhelm Dörpfeld (1893/94) és később Carl Blegen (1932-38) folytatta az ásatásokat. Ezek az ásatások bebizonyították, hogy legalább kilenc város épült egymás fölé.

[szerkesztés] Korfmann

1988-ban a Tübingeni Egyetem és a Cincinatti Egyetem kutatócsoportja Manfred Korfmann professzor vezetésével újra nekiláttak a feltárási munkálatoknak.

2003 augusztusában mágneses technológia felhasználásával feltérképezték az erőd alatti területet és találtak egy mély árkot, melyet fel is tártak. A leleteket a kései bronzkorra datálták, azaz a homéroszi Trója idejére. Korfmann szerint az árok egy olyan város küső védelmi vonala volt, amelynek mérete nagyobb, mint eddig gondolták.

Egy esetleges csatára utaló nyílhegyeket is találtak ugyanitt, melyek idejét az i. e. 12. századra teszik.

Korfmann 2005. augusztus 11-én elhunyt, és mivel az ásatási engedélyt személyesen ő kapta, bizonytalanná vált a kutatások jövője.

[szerkesztés] Kolb

Korfmann kutatásait sokat bírálták, a legnagyobb felháborodásra azonban akkor váltotta ki, amikor töredékes adatok alapján rekonstruálta Trója VI/h-VII/a periódusát (sokan ezt kapcsolják az Íliász-beli háborúhoz). A korábban említett árkot a Kolb-tábor vízelvezető csatornaként definiálta, melyet nem védett fal sem, hiszen ennek a csatorna felé eső nyomát Korfmann is csak feltételezte. A domb körüli területen a fal és a védőárok miatt sűrűn beépített alsóvárost feltételezett Korfmann. Ám ez sem bizonyítható a részleges feltárások miatt. A vita a mai napig zajlik, habár Korfmann 2005-ben elhunyt. Probléma az is, hogy Korfmann jó kapcsolata a török kormánnyal személyes volt, nem terjedt ki a többi kutatóra, így a kutatás folytatása is kétségessé vált egy időre. Dieter Hertel, Frank Kolb: Troy in a clearer perpective. Anatolien Studies (2003)71-88

[szerkesztés] Pernicka

2006 nyarán Korfmann kollégájának, Ernst Pernickának sikerült ásatási engedélyt szereznie, így a kutatások folytatódnak.^[11]

[szerkesztés] Trója későbbi legendákban

Trója legendája további legendák alapjául szolgált a későbbi időkben. A leghíresebb ezek közül minden bizonnyal Vergilius Aeneis-e, melyben Róma alapítóinak, pontosabban a Julio-Klaudiuszi dinasztiának az eredetét egészen a trójai Aineiaszig vezeti vissza. Hasonló módon Geoffrey of Monmouth is Aineiasztól származtatja a briton királyok ősének tartott Brutust.

A magyar (főleg székely) népmesék Ilusa (Iluskája) is kapcsolatban lehet Wilusával.

[szerkesztés] Turizmus

Ma a régészeti ásatások közelében fekszik egy Truva nevű városka, mely az ide látogató turisták kiszolgálására épült. A régészeti lelőhelyet törökül hivatalosan Troia-nak nevezik, és a térképeken is így jelenik meg.

Tróját Isztambulból busszal vagy az 50 kilométerre észak-keletre található Çanakkale-ból komppal lehet megközelíteni legjobban. A helyszínen találunk egy hatalmas, fából készült lovat, melyet játszótér vesz körül. A látogató betérhet a múzeumba és a számos üzlet egyikébe is. Trója maga teljesen romos, ami köszönhető egyrészt Schliemann ásatási módszerének (azt gondolta, hogy a rétegek alatt megtalálja az ősi Priam városát, ezért sok értékes leletet – például Trója II-ből származó házfalakat – lerombolt), valamint annak, hogy a sokáig őrizetlenül hagyott területet kifosztották.

[szerkesztés] Lásd még

• Bronzkor
• Trójai háború
• Homérosz
• Íliász

[szerkesztés] Lábjegyzetek

[szerkesztés] Felhasznált irodalom

• Joachim Latacz: Troy and Homer: towards a solution of an old mystery. Oxford University Press, 2004. ISBN 0199263086

• Shepard, Alan - Stephen D. Powell, ed. Fantasies of Troy: Classical Tales and the Social Imaginary in Medieval and Early Modern Europe. Toronto: Centre for Reformation and Renaissance Studies, 2004. [1]
• Simon Zsolt: Trója, azaz Wiluša, Az Iliász történeti hátteréről. in: ÓKOR 2004/3
• Simon Zsolt: Milyen nyelven beszéltek Trója VI. városában azaz Wilušában ? In: Lingdok 5. 2006. Szeged Szerk.: Sinkovics Balázs
• http://primus.arts.u-szeged.hu/nydi/lingdok5/simon_zs.pdf

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Régészet

[szerkesztés] Angolul

• Project Troia – Ásatások
• A város digitális rekonstrukciója
• Görög, bizánci és római edények Trójából
• Trója VII és a Trójai háború
• Hol van most Trója?
• Ilios. A trójaiak városa: kereshető adatbázis
• Jan Sammer: Trója meghatározása

[szerkesztés] Magyarul

• Trója.lap.hu
• A trójai háború

[szerkesztés] Geológia

[szerkesztés] Angolul

• Troasz (Trója II modelljével)
• Képek
• Trója a Wikimapia oldalán

m·v·sz  Törökország világörökségi helyszínei
	kulturális/természeti:	Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemplomai | Hierapolisz – Pamukkale
	kulturális:	A Divriği Nagymecset és kórház | Hattusa | Isztambul történelmi részei | Nemrut-hegy | Safranbolu | Trója | Xanthos – Letoon