Szélenergia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában.

2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a.

A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás.

A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.

[szerkesztés] Gazdaságosság

Az utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram ^[1]. 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, 2005-ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik. A szélenergia termelése gyorsan nő, 2012-ig becslések szerint a tavalyi szint két és félszeresét érheti el ^[2].

[szerkesztés] A szél energiája

A Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává. Ez 50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jórésze nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén.

A szél abból keletkezik, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hője. A pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.

A szelek mozgását egy sor egyéb tényező is komplikálja, mint az évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis hatás, a föld és a víz visszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei.

[szerkesztés] Európa és Magyarország

Bővebben: Magyarországi szélerőművek listája

A víz felett gyakran erősen és folyamatosan fúj a szél, mivel nem ütközik akadályokba. A Koppenhága közelében lévő szélfarmnak ezek a nagy, lassan mozgó turbinái az enyhe, de állandó szelekből merítenek erőt.

Szélerőmű 2007. április 8-án készült a fotó Csehországban. A horizont felett jól látható a barna színű, sűrűsödő légszennyeződés, ami máshol keletkezik

Szélfarm (Muppandal, Tamilnadu, India)

Európa - és a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly 18 428 megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi ^[3]. Spanyolország követte 10 027 megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavazető mögött. (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy-Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 - (Az adat 2005-ös).

Általában elmondható, hogy a volt keleti blokk tagjai ezen a téren jelentős elmaradásban vannak, de dinamikus növekedés várható. Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt, Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon. A régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot.

Európa legtöbb országában és az Európai Unióban a megújuló energiafajták, köztük főképp a szélenergia hasznosítását kiemelt feladatnak tekintik.

Magyarországon a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik ^[4] ^[5]. Általában az ország adottságait nem tekintik nagyon jónak ehhez az iparághoz, mivel az átlagos szélsebességek viszonylag alacsonyak.

Az országban szélerőmű működik például Kulcson ^[6], Újrónafőn ^[7], Vépen és Szápáron ^[8].

[szerkesztés] Források és jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Szélenergetika a világon

(…a szócikk további része lefordítandó…)

Teljes szélenergia kapacitás (MW, évvégi adat)^[1]^[2]
Rang	Nemzet	2005	2006	Utolsó
1	Németország	18,415	20,622	21,283
2	Spanyolország	10,028	11,615	12,801
3	Egyesült Államok	9,149	11,603	12,634
4	India	4,430	6,270	7,113
5	Dánia	3,136	3,140
6	Kína	1,260	2,604	2,956
7	Olaszország	1,718	2,123
8	Egyesült Királyság	1,332	1,963	2,186
9	Portugália	1,022	1,716	1,874
10	Franciaország	757	1,567
11	Hollandia	1,219	1,560
12	Kanada	683	1,459	1,588
13	Japán	1,061	1,394
14	Ausztria	819	965
15	Ausztrália	708	817
16	Görögország	573	746	753
17	Írország	496	745
18	Svédország	510	572
19	Norvégia	267	314
20	Brazília	29	237
21	Egyiptom	145	230	580
22	Belgium	167	193
23	Tajvan	104	188
24	Dél-Korea	98	173
25	Új-Zéland	169	171
26	Lengyelország	83	153	216
27	Marokkó	64	124
28	Mexikó	3	88
29	Finnország	82	86
30	Ukrajna	77	86
31	Costa Rica	71	74
32	Magyarország	18	61
33	Litvánia	6	55
34	Törökország	20	51
35	Csehország	28	50
36	Irán	23	48
	Európa többi része	129	163
	Amerika többi része	109	109
	Ázsia többi része	38	38
	Afrika és a Közel-Kelet többi része	31	31
	Óceánia többi része	12	12
	A Föld összes termelése	59,091 MW	74,223 MW

30 m Darrieus szélerőmű a Magdalen-szigeteken

H-Darrieus-turbina

Windstar 530G

m·v·sz Globális felmelegedés (műhely, portál, szójegyzék)
Okok	Üvegházhatású gázok • Szén-dioxid • Vulkanizmus • Hőrekord • Esőerdők irtása • Globális homály
Elméletek	Milanković-elmélet • Klímamodellek
Politikai megoldások	Kiotói jegyzőkönyv • Az ENSZ Környezetvédelmi Programja • Éghajlatváltozási Kormányközi Testület • Tiszta Fejlesztési Mechanizmus • sótalanítás • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Energia	Megújuló energiaforrások • Bioetanol • Napenergia • Szélenergia • Geotermikus energia • Biomassza • Energiatakarékosság
Közgazdasági megoldások	Emisszió-kereskedelem • Szénadó
Hatások	Tengerszint-emelkedés • Gleccserek olvadása • Ivóvízhiány • Aral-tó • Csád-tó
Meteorológia	El Niño • Hurrikán • Jégkorszak • Üvegházhatás • Árvíz
Aktivisták	Al Gore (Kellemetlen igazság) • Greenpeace • Carl Sagan • Charles David Keeling • Vahava-projekt