Rhédey Klaudia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Rhédey Klaudia (Erdőszentgyörgy, 1812. szeptember 20. körül - Pettau, 1841. október 1.) magyar grófnő.
[szerkesztés] Élete
Rhédey Klaudiát szülei, gróf Rhédey László és báró Inczédy Ágnes 1812. szeptember 21-én kereszteltették meg az erdőszentgyörgyi református templomban, Zsuzsanna Klaudia névre. Rhédey Klaudia grófkisasszony és Sándor württembergi uralkodó herceg egy farsangi bálon ismerkedtek meg. A bál után a herceg kérőként jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azonban elutasította a kérőt azzal a indokkal, hogy nem tud magyarul és mert a házasság a Rhédeyek számára rangon aluli lenne. A szerelem azonban legyőzte az akadályokat: Sándor herceg rövid időn belül megtanult magyarul és 1835. május 2-án házasságot kötöttek.
Az angol királyi család törvényei szerint a herceg nem vehetett feleségül csak grófi származású lányt, így még ebben az esztendőben Sándor herceg unokatestvérétől, Vilmos württembergi királytól az ősi Teck hercegi címet kapták. Két fiuk és egy lányuk született. Klaudia 1841 szeptemberében a férje után utazott Grazba, ahol Sándor herceg akkor már vezérőrnagyként a helyi hadosztály parancsnoka volt. Graz alatt azonban kocsija az útszéli árokba borult, s a várandós Klaudia olyan sérüléseket szenvedett, hogy nyolc nap múlva, 1841. október 1-én, Pettau városában elhunyt. Holttestét utolsó kívánságaként hazaszállították Erdőszentgyörgyre, ahol október 21-én temették el abban a templomban, ahol közel 30 évvel korábban megkeresztelték.
Sírja fölé unokája, Teck Mary Victoria hercegnő 1905 májusában – akkor már az angol trónörökös György herceg (a jövendő V. György brit király) feleségeként – márvány síremléket emeltetett.
[szerkesztés] Források
- Magyar Nemzet: Mitől magyar Károly herceg ?
- W. Vityi Zoltán: Őfelsége II. Erzsébet angol királynő magyarországi ősei. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület III. Magyar Őstörténeti Találkozóján elhangzott előadás (London, 1988) Kapu, Magyar Mult (32-36 oldal.)
- Filkorn Béla: Vay Ádámtól a brit királynőig, Nyíregyháza 1995
- Komáromy András: A kis-rédei Rhédey családról. Turul 1883 / 119-138
- Búza Péter: Szenzációk nyomában a békeidők Budapestjén. Budapest 1989
- Szász Zoltán: A mozdulatlanság politikája. História.
- Magyar Párbaj, Sebess Dénes: Bethlen István gróf Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
- Michel Baigent, Richard Leight: A Szent vér és a szent Grál 1982
- Kelenmen: Unitárius kislexikon
- Koncz J.: Unitárius főurak a kuruc világban. Keresztény Magvető 1902
- Opinio, de viribus opinionis. Mosis Biro, de Homorod Szent Marton Claudiopoli, 1725
- Gróf Rhédei József (NagyIván744)
