Rügen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Rügen a Németország fennhatósága alá tartozó legnagyobb kiterjedésű sziget a keleti-tengeri német partvidéken. A német szárazföldhöz a 96-os főút hídja köti. Közigazgatásilag Mecklenburg-Előpomeránia tartományhoz tartozik.

Tartalomjegyzék 1 Földrajzi adottságok 2 Népesség 3 Közlekedés 4 Közigazgatás 5 Látnivalók 6 Történelem 6.1 A történelem előtti idők 6.2 Ókor 6.3 Középkor 6.4 Újkor 6.5 Modern kor 7 Települései 8 Hivatkozások 8.1 Megjegyzések 8.2 Forrás 8.3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajzi adottságok

A sziget 926 km²-n^[1] (más forrás^[2] szerint 976 km²) terül el, és meglehetősen tagolt. Észak-déli kiterjedése 51,4 km, kelet-nyugati hossza 42,8 km. Legmagasabb pontja a Piekberg a maga 161 méter magasságával.

A fősziget mellett a rügeni vidék számos kisebb szigetből, szigetcsoportból áll. Ezek nyugaton: Hiddensee és Fährinsel, Ummanz, Liebitz, Heuwiese, Öhe, Liebes, Urkevitz, Beuchel; délkeleten Vilm, délen pedig Tollow.

A sziget félszigetekben is gazdag. Rügen félszigetei: Mönchgut, Zudar, Drigge, Glewitzer Ort, Jasmund, Wittow, Bug, Pulitz

Rügen régiói a hozzájuk tartozó településekkel:

• Közép-Rügen: Bergen városa, Buschvitz, Parchtitz, Patzig, Ralswiek, Rappin, Sehlen, Thesenvitz, Zirkow
• Jasmund-félsziget: Glowe, Lietzow, Lohme, Sagard, Sassnitz
• Wittow : Altenkirchen, Breege, Putgarten, Dranske, Wiek
• Délkelet-Rügen (Granitz & Mönchgut ): Ostseebad Binz, Gager, Lancken-Granitz, Middelhagen, Ostseebad Baabe, Ostseebad Sellin, Ostseebad Göhren, Ostseebad Thiessow
• Nyugat-Rügen : Gingst, Kluis, Neuenkirchen, Schaprode, Ummanz, Trent
• Délkelet-Rügen : Altefähr, , Rambin, Samtens
• Dél-Rügen : Dreschvitz, Garz, Gustow, Karnitz, Poseritz, Putbus, Zudar-félsziget
• Hiddensee-sziget (fürdő)

Rügen területét 15.407 ha erdő fedi, melyek kiterjedése nő. A partszakasz 574 km hosszú, ezzel hosszabb, mint Mecklenburg-Pomeránia teljes keleti-tengeri partvidéke.

A sziget legmagasabb pontjai: Piekberg, Trenzer Berg, Rugard, valamint Köngistuhl (117 m).

[szerkesztés] Népesség

Rügen szigetének 4 városának és 38 községének (Gemeinde) lakossága 70.000 fő^[2] .

[szerkesztés] Közlekedés

Rügen szigetét 1.995 km hosszú úthálózat szövi be. A szigeten lefektetett vasúti sínek hossza 80 km, ezen felül 24,2 km gőzös kisvasút. 250 km kerékpárutat építettek ki a szigeten.

A szigeten működő 40 buszvonallal minden település elérhető.

Az 53 kikötőből 22 sport- és yachtkikötő.

A szigeten található egy kisebb repülőtér is Güttin település mellett.

[szerkesztés] Közigazgatás

Rügen sziget Mecklenburg-Előpomeránia tartományában önálló közigazgatási területet alkot.

[szerkesztés] Látnivalók

A sziget látnivalói közül természeti szépsége emelendő ki, a "fehér sziklákkal szabdalt, gyakran erdőkkel borított, vagy éppen homokos partvidék, melynek hosszú (570 km) partvonalát fjordos öblök tarkítják."^[1]

A sziget látnivalói közül kiemelkedő:

• a Spyker-kastély a Jasmund-félszigeten,
• a Granitz vadászház, mely ma múzeumként üzemel,
• Ralswiek-kastély, melynek előkertjében minden évben megrendezik a "Rügen Fesztivált",
• Ernst Moritz Arndt (1769-1860) emlékmúzeum Garz városában.
• A sziget számos történelem-előtti és ókori emlékkel is büszkélkedhet, melyek főleg síremlékek. A történészek úgy tartják, hogy a neolitikumban Rügen szigetén olyan kézművesipar fejlődött ki a Lietzow-kultúrában, mely fából készült fegyverekkel látta el a kelet-európai térséget^[3]
• Prora, hatalmas KdF-üdülőkomplexum a Harmadik Birodalom idejéből

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] A történelem előtti idők

A legutolsó jégkorszak gleccserei Kr. e. 8000 körül húzódtak vissza a szigetről. Kétezer évvel később megérkeztek az első germán lakosok. Az ezt követő évszázadok alatt emelték a szigeten nagy számban található ókori síremléket.

[szerkesztés] Ókor

Rügen szigete Kr. u. 300 körül a népvándorlás hatására majdnem teljesen elnéptelenedett. Az elvándorló germán törzsek helyét 500 körül a szlávok (ránok, v. rujánok) foglalták el. A pogány szlávok vallási központot rendeztek be a szigeten.

[szerkesztés] Középkor

1168-ban a dánok, később német telepesek vették birtokukba a szigetet. A kereszténységet a dánok hozták a szigetre, melynek lakosai a harmincéves háborúban a sziget szembenálló hatalmak határainál elterülő pozíciója miatt különösen sokat szenvedtek.

Rügen 1655 és 1815 között svéd fennhatóság alatt állt, ezután (1815-től) német (porosz) terület.

[szerkesztés] Újkor

A 17. és 18. században a sziget lakosainak nagy része jobbágysorba süllyedt, mely helyzetet csak 1806-ban oldottak fel a pomerániai alkotmány megszüntetésével.

[szerkesztés] Modern kor

1952-ben alakultak meg Rügen szigetén az első termelőszövetkezetek (landwirtschaftliche Produktionsgenossenschaften (LPG)).

1989-ben itt is tüntetések zajlottak a kommunista rezsim ellen, melyet a berlini fal leomlása követett. Az első szabad választásokat 1990-ben rendezték. Ugyanebben az évben jelentős területeket helyeztek természetvédelem alá, és szintén 90-ben hagyták el a megszálló szovjet csapatok a szigetet Mukranon keresztül

2005-ben készült el a Lübeck és Stettin városait összekötő keleti-tengeri autópálya (Ostseeautobahn Lübeck-Stettin).

[szerkesztés] Települései

• Samtens
• Garz
• Putbus
• Bergen
• Binz
• Sellin
• Göhren
• Sassnitz
• Glowe
• Altenkirchen
• Arkona
• Wiek
• Gingst
• Barth
• Zingst
• Prerow
• Darss

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Megjegyzések

[szerkesztés] Forrás

• Szentirmai József: Németország, Panoráma könyvek, 1993, ISBN 963-243-871X
• ruegen.de

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Rügen sziget turisztikai lapja