Neolitikum
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A neolitikum a kőkorszak utolsó része. A neolitikum magyar elnevezése újkőkor vagy csiszolt kőkor. A nevet (görög: "neosz"=új, "lithosz"=kő) John Lubbock alkotta 1865-ben. A földtörténet korszakai közül a pleisztocén végével és a holocén elejével esik egybe. A neolitikum a földművelés kialakulásával kezdődik és a fém alapú eszközök elterjedésével ér véget a rézkorban, a bronzkorban, illetve a vaskorban. A neolitikum kifejezés nem időbeli korszakot jelöl, hanem egy sajátos viselkedési és kulturális stílusjegyet, ami a vadászást és gyűjtögetést felváltó növénytermesztés és háziállat-tartás megjelenésével jellemezhető.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kialakulás és területfüggő fejlődés
A neolitikus kultúra Kr. e. 10.000 után jelent meg Elő-Ázsiában (Irán) és onnan terjedt kelet és nyugat felé. Korai neolitikus kultúra alakult ki Délkelet-Anatóliában, Szíria és Irak területén Kr. e. 8000 körül. Az első élelemtermelő közösségek Délkelet-Európában először Kr. e. 7000 körül jelentek meg, Közép-Európában Kr. e. 5500 körül. Az ötletek terjedési és az emberek vándorlási hullámaival a neolitikus jelenség innen terjedt Nyugat- és Észak-Európa felé Kr. e. 4500 körül. A korai neolitikus állattenyésztés pár vadon élő- és háziállat, juh és kecske tartására korlátozódott, de ahogy melegebbé vált az éghajlat Kr. e. 6000 körül már megjelent a szarvasmarha és a sertés, átmeneti vagy állandó települések fejlődtek, kialakult a cserépkészítés. A neolitikum kulturális elemei eltérő helyeken nem mindig ugyanabban a sorrendben jelentek meg, pl. az első Közel-Keleti állattenyésztő társadalmak nem használták a fazekasságot, Afrikában, Indiában és Délkelet-Ázsiában egymástól független módon zajlott az állatok szelídítése, Japánban pedig már korábban megjelent a fazekasság, ami az európaitól eltérő területfüggő neolit kultúrák kifejlődéséhez vezetett. Közép-Amerikában Kr. e. 4500 körül hasonló folyamatok zajlottak (letelepedés és termelés) de az ezt megelőző 4000 éves időszakban nincs nyoma tűzhasználatnak és eszközöknek Észak-Amerikában, viszont a korábbi rétegekből 11-12ezer éves kőeszközök is kerülnek elő.
[szerkesztés] Társadalmi szervezet
A neolitikumban kevés bizonyíték található fejlett hierarchiára, ami sokkal inkább a bronzkor kulturális jelensége. A családok és a háztartások nagyfokú gazdasági függetlenségben éltek. Ugyanakkor kellő bizonyíték ismert megerősített településekre a Rajna mentén, csakúgy mint csoportközi konfliktusokra Britanniában. A csoportközi konfliktus a törzsek ismertetőjele, akiket egy karizmatikus egyén vagy a törzsfő vezet. Ezek a szociálpolitikai entitások később az európai korai bronzkor törzseiben fejlődtek ki részletesebben.
[szerkesztés] Növénytermesztés
A növénytermesztés nagy változást hozott az emberek életében, ami végül a bronzkor alatt városok, városközpontok és városállamok létrejöttét és fellendülését hozta. A folyamatos vándorlás és az élelem keresgélése helyett az emberek egy helyben maradtak. Ahogy a földművelés beindult, mélyreható változások indultak el az emberi interakcióban, amely változásokat a neolitikum vonatkozásában az ausztrál archeológus, Vere Gordon Childe elnevezése alapján hagyományosan neolitikus forradalomnak szokás említeni.
[szerkesztés] Technológia
A neolit emberek fejlett földművelők voltak, többféle eszközt állítottak elő a betakarításhoz, a birkák ellátásához, az ételkészítéshez (cserép- és csontszerszámok). Ugyancsak fejlettek voltak a kőeszközök és -díszek, hajítófegyverek, füzérek és szobrocskák előállításában. Levante, Anatólia, Szíria, Észak-Mezopotámia és Közép-Ázsia neolit őslakosai nagyszerű építészek is voltak, agyagtéglából házakat, falvakat építettek. Európában vesszőkből és vakolatból neolit házak épültek, a halottak számára megmunkált sírköveket készítettek. Ezek a sírkövek különösen Írországban lelhetők fel nagy számban, ahol több ezer található még ma is. A brit szigeteken a neolit emberek hosszúkás sírhelyeket, sírkamrákat készítettek halottaiknak.
