Pikárdia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Zászló | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Székhelye: | Amiens |
| Területe: | 19 399 km² |
| Lakossága: | 1 857 481 fő |
| Népsűrűség: | 96 fő/km² |
| Megyéi |
Oise (60) Somme (80) |
| Hivatalos honlap: | cr-picardie.fr |
| Politika | |
| Elnök: | Claude Gewerc |
| Térkép | |
 |
|
Pikárdia, francia nyelven Picardie Franciaország egyik régiója, amelynek három megyéje Aisne, Oise és Somme.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A név eredete
A Picardie szó eredete se nem földrajzi, se nem történelmi. A szó először 1248-ban bukkant fel, a « picard » azaz « piocheur » szó származékaként. A párizsiak « piocheur » -nek nevezték mindazokat a földműveseket, akik Senlisis és Valois erdős területeitől északra éltek. Franciaország északi részén viszont pikárdoknak nevezték mindazokat, akik nem beszéltek flamand nyelven: Arras, Boulogne-sur-Mer, Calais és Tournai voltak a pikárd városok; az idevaló diákok alkották Párizsban és Orléansban a "Pikárd Nemzet"-et.
[szerkesztés] Története
Bővebben: Pikárdia történeteA régi Pikárdia határai nem felelnek meg a régiót alkotó mai három megyének. A régi Pikárdiához csak Somme, Oise északkeleti része és Aisne északi része tartozott, azonban magába foglalta Pas-de-Calais parti területeit is. Oise megye területének nagyobb része a francia korona birtoka volt. Aisne megyéből, a Soissonnais szintén a koronához tartozott, a többi pedig Champagne hercegség része volt. A régió többi része, beleértve Oise északkeleti részét is, a noyoni érsekségé volt.
Az ókorban a gall háborúk idején ezen a területen éltek a belgák.
843-ban a verduni béke során Pikárdia a Francia Királyság része lett. Utóbb az északi részt Burgundia foglalta el, majd Flandriával együtt a spanyolok hódították meg. A Szent Bertalan-éj (1572) idején Henri d'Orléans-Longueville kormányzó megakadályozta a protestánsok lemészárlását[1]. A katolikus liga háborújának kezdetén Guillaume de Montmorency-Thoré pldája, aki 1589-ben bevette Senlis-t, arra késztette a pikárdiai nemeseket, hogy beálljanak a királyi seregbe.[2], amikor III. Henriknek már gyakorlatilag nem voltak támogatói.
Az I. és II. világháborúban Pikárdia csaták helyszíne volt.
[szerkesztés] Közigazgatás
Bővebben: Pikárdia közigazgatása[szerkesztés] Politikai élete
Bővebben: Pikárdia politikai élete[szerkesztés] Földrajza
Bővebben: Pikárdia földrajza[szerkesztés] Gazdaság
Bővebben: Pikárdia gazdasága[szerkesztés] Népessége
Bővebben: Pikárdia lakossága[szerkesztés] Kultúra
Bővebben: Pikárdia kultúrájaA déli rész kivételével a pikárdnak nevezett nyelvjárást beszélik. A pikárd nyelv a 13. században élte fénykorát: akkor nemcsak Pikárdiában beszélték, hanem a jelenlegi Pas-de-Calais régióban (Dunkerque kivételével), Hainaut egyes részein és Tournai környékén is. A 19. század elejétől kezdődően a pikárd nyelv használata visszaszorult Beauvais, Noyon, Vervins déli részein, de még az 1970-80-as években is fennmaradt, még a városokban is. Ma már gyakorlatilag nem létezik, csak egyes kifejezései maradtak meg.
[szerkesztés] Pikárdiához kötődő híres személyek
- Paul Claudel költő és diplomata
- Jean-Antoine-Nicolas de Caritat, Condorcet márkija, filozófus, matematikus és politikus
- Alexandre Dumas író
- Antoine Galland orientalista
- Jean de La Fontaine költő
- Jean-Baptiste de Lamarck biológus
- Henri Matisse festő
- Jean Racine író
- Jules Verne író
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
- Ez a szócikk a(z) Picardie című Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
 Francia régiók |
|
|---|---|
| Aquitania | Alsó-Normandia | Auvergne | Bretagne | Burgundia | Centre | Champagne-Ardenne | Elzász | Felső-Normandia | Franche-Comté | Île-de-France | Korzika | Languedoc-Roussillon | Limousin | Loire-mente | Lotaringia | Midi-Pyrénées | Nord-Pas-de-Calais | Pikárdia | Poitou-Charentes | Provence-Alpes-Côte d’Azur | Rhône-Alpes | |
