Palkó István
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Palkó István (Torony, 1913. augusztus 23.) nyelvész, pedagógus, irodalmi szerkesző.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
A vas megyei, Szombathely közelségében lévő Torony községben született. Az elemi iskolát itt végezte el, majd a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban érettségizett le. Ezt közvetően Pécsett végzezte egyetemi tanulmányait latin-magyar-görög szakon. Az egyetemen köt életreszóló barátságot földijével, Weöres Sándorral. Nagy hatást gyakorolnak rá tanárai: Várkonyi Nándor, és Kerényi Károly. Először Ungváron a Magyar Királyi Állami Drugeth Főgimnáziumban kap tanári állást, majd Szombathelyre kerül és a Faludi Ferenc Gimnázium tanára lesz. Az államosítást követően a Faludi és a Permontrei Gimnáziumot összevonták Nagy Lajos Gimnázium néven. Az igazgatásával Palkót bízták meg. A helyi pártemberekkel való összetűzése miatt átkerül a Kanizsai Gimnáziumba (igazgatóként). 1956-ban a szombathelyi Pedagógusok Forradalmi Tanácsának tagja. Pár évig tanított csak A Kanizsai Gimnáziumban, ugyanis a szombathelyi tanítóképző főiskola (Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet, később Berzsenyi Dániel Főiskola) megszervezésével, és igazgatásával bízzák meg. Innen újabb összetűzések miatt 1971-ben Jugoszláviába (Mariborba) ment magyar nyelvet tanítni.
Nyugdíjasként előbb Szombathelyen, majd Révfülöpön és Budapesten, végül ismét Szombathelyen él.
[szerkesztés] Irodalmi munkássága
Írt novellákat, verseket. Számos német fordítása megjelent. Regényei kiadatlanok, illetve elvesztek (pl.: A fáraó halála).
Írói működésénél jelentősebb szerkesztői munkálkodása. Már egyetemistaként szerkesztője volt Várkonyi Sorsunk című lapjának. Vas megyébe visszatérve a Pável Ágoston által alapított Vasi Szemle szerkesztője lett. 1948-ban útjára indította a rövid életű Népünk című folyóiratot (három számot ért csak meg). Az 1963-ban alapított irodalmi folyóiratnak (az első években még antológia) az Életünknek a főszerkesztője 1969-ig.
Aktív korában az irodalmi élet minden jelentős személyiségével szoros, sokszor baráti kapcsolata volt.
Számos kifejezetten Vas megyei témájú irodalmi antológiát is szerkesztett (Őrség, Vasi élet és irodalom, Ez történt).
Sokáig az Írószövetség Nyugat-Dunántúli csoportjának titkára. Vezetője a Vasi Írók és Művészek Munkaközösségének.
Irodalmotörténészként is jelentőset alkot, több felé publikál ilyen minőségében is.
[szerkesztés] Pszichológiai munkássága
Az irodalom és a nyelv mellett a pszichológia is érdekli. Németországban, Jénában szerez piszichológusi képesítést, mint klinikus pszichológus. Pedagógusi munkálkodása mellett ezzel is szívesen foglalkozott. Szakterülete a hipnózis terápia volt.
Alapító tagja a Magyar Pszichológiai Társaságnak.
[szerkesztés] Nyelvészeti tevékenység
Számos helyen publikálta szeteágazó nyelvészeti kutatásait. Tevékenysége ebben a tudományágban is szerteágazó: a hangtantól a fonetikán és a nyevjáráson át a földrajzi nevek kutatásáig terjed.
[szerkesztés] Kitüntetések
- Torony község díszpolgára
- 2006. aranygyűrű a Berzsenyi Dániel Főiskolától
[szerkesztés] Dokumentumfilmek
- A Magyat Televízió számára segédkezik a Regősének I. című dokumentumfilm elkészítésében. Nagy László költőt kíséri el Dozmat községbe, hogy a híres dozmati regősénekről készítsenek filmet. A filmben, mint kérdező is jelen van, de a film második felében Palkó István kap főszerepet: ő fejti meg, magyarázza el a regősének valódi jelentését.
- Horváth Zoltán: Ez történt – Palkó István élete (2006.) 18 perc – a film tárgya
- Horváth Zoltán: A meseboltos (2006.) – szereplő a Gazdag Erzsi életéről szóló portréfilmben
[szerkesztés] Forrás
Kuntár Lajos: A vasi irodalom tevékeny munkása és szervezője In.: Vasi Honismereti Közlemények 1988/1.
