Pag
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Pag (latinul Pagus) város és sziget Horvátországban Zára megyében (a sziget északi része Lika-Zengg megyéhez tartozik).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pag szigete az Adria ötödik legnagyobb szigete az Adria északi részén a Velebit-csatorna mellett fekszik, egyike a leghosszabb tengerparttal rendelkező szigeteknek. Területe 285 km2, lakóinak száma 2001-ben 7969 volt. Hosszúsága 60 km, szélessége 2 és 10 km között váltakozik. A város a sziget keleti partján lévő védett öbölben található, lakossága 2001-ben 2421 volt.
[szerkesztés] Története
A középkori város a maitól eredetileg 3 km-re délre feküdt. Első írásos említése a 10. században történik. Držislav István horvát király 976-ban Pagot megszerezte Bizánctól és közigazgatási központtá tette. A 12. század elején Pag a Magyar Királyság része lett. 1244-ben IV. Béla szabad királyi várossá tette. Zára fellázadása után Pag részleges önállóságot kapott, Nagy Lajos király pedig 1376-ban a többi dalmáciai városhoz hasonlóan elismerte teljes autonómiáját. A Zára elleni harcok következtében 1394-ben a város elpusztult, de újjáépítették.
1403-ban Nápolyi László Dalmácia többi részével együtt a Velencei Köztársaságnak adta el és évszázadokra velencei fennhatóság alá került. A 15. század közepén a török fenyegetés hatására lakói a város új helyen való felépítését határozták el. A munkák 1443-ban kezdődtek velencei építészek által kidolgozott tervek szerint. A tervezési és kivitelezési munkákban részt vett a kor nagy építésze és szobrásza Juraj Dalmatinac is. A 19. század végén a városnak már 4700 lakosa volt. 1905-ben egy betegség a szőlőket elpusztította és emiatt emberek százai szegényedtek el, ekkor sok lakos emigrált a tengerentúlra.
A II. világháború alatt az usztasa bábkormány a szigeten fogolytábort állított fel, melyben szerbeket, zsidókat és kommunistákat tartottak fogva, majd amikor értesült arról, hogy a sziget olasz ellenőrzés alá kerül, a foglyokat kivégezték. A város második nagy elnéptelenedése a világháború végén következett be. A szerb-horvát háborúban a sziget volt az egyetlen kapocs az ország déli területei és az anyaország között. A város lakói ma nagyrészt halászatból, állattenyésztésből és a turizmusból élnek.
[szerkesztés] Látnivalók
- A templom háromhajós bazilika hármas apszissal. Egyszerű homlokzatát látványos gótikus kapuzat díszíti. 1443-ban kezdték építeni, az építés 1446-ban került Juraj Dalmatinac irányítása alá és a 16. század elején lett készen. Harangtornya 1526-ban épült. A 18. században megújították, ekkor kapta mennyezetstukkóit.
- A Szent Margit tiszteletére szentelt bencés templom Juraj Dalmatinac tervei alapján épült.
- A Szent György templom 16. századi, reneszánsz berendezéssel.
- Gazdag helyi családok házai és palotái a 16. és 17. századból.
- A régi város maradványai a román stílusú háromhajós bazilika (1392) és a közelében fekvő ferences kolostor romjaival.
