Orosztony
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Orosztony | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Zalakarosi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 8744 |
| Körzethívószám | 93 |
| Népesség | |
| Népesség | 454 (2001) |
| Népsűrűség | 24,61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Orosztony
|
|
Orosztony község Zala megyében, a Zalakarosi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zala megyében, Zalaszabartól nyugatra, Kerecseny mellett fekvő település.
[szerkesztés] Története
Orosztony Nagykanizsa Körzetéhez tartozó 516 lakosú település. A legkorábbi adatok az Árpád-korból maradtak ránk, amikor Orosztony egy része a Buzád-Hahót nemzetség birtoka volt.
Első írásos említése 1251-ből való, amikor "VRUZTUN" alakban írják. Bizonytalan eredetű, valószínűleg szláv településnév.
A középkorban a Zalavári apátság jobbágyközsége volt, és három különálló településből állott: Alsóorosztony, Felsőorosztony és Baksaháza.
A török uralom idején 1571-ben Alsóorosztony területén esett el Thury György, Kanizsa várkapitánya. Emlékét kopjafa őrzi, a dűlőt pedig Táltostemetőnek hívják.
A falut teljesen felégették a törökök. A templomot 1778-ban építették újjá. Ekkor már egybeolvadt Alsó-és Felsőorosztony, Baksaháza 1908-ig őrizte önállóságát.
A község lakosságának a megélhetését mindig a mezőgazdasági termelés biztosította. Fejlett állattenyésztési kultúráját a megyén túl is ismerték, iparosréteg csupán a mezőgazdasági termelés kiszolgálására alakult.
Orosztony 1945 előtt és az azt követő években körjegyzőség székhelye volt. Határában a II. világháború után két termelőszövetkezet alakult, melyek később egyesültek. A községben, 1949-ben gépállomás létesült. Orosztony az 50-es 60-as években élte fénykorát. Lakosságának lélekszáma meghaladta az 1200 főt. 1970-ben a községet Gelséhez csatolták. 1972-ben a Termelőszövetkezet is csatlakozott a gelseihez. Az oktatás a községben, 1788-ban veszi kezdetét a római katolikus egyház felügyeletével.
1945-től van nyolc osztályos oktatás, az iskola államosítása 1948. augusztus 6-án történt meg. 1980-ban körzetesítették az iskolát Gelséhez. Óvoda 1976-tól fogadja a gyermekeket. Orosztony székhelye a háziorvosi szolgálatnak. Zalaszabar és Kerecseny községek tartoznak a körzethez. Az 1990-es választások után Orosztony és Kerecseny ismét körjegyzőséget hozott létre Orosztony székhellyel. Az Önkormányzat újraindította az alsó tagozatos oktatást, a felső tagozatosok az alacsony tanulólétszám miatt Gelsére és Zalaszabarba járnak iskolába.
Orosztony civil életében két egyesület játszik szerepet, az 1889 óta működő Önkéntes Tűzoltó Egyesület és az 1991-ben alakult Sportegyesület. A településtől délre Örömhegyen csodálatos környezetben a Nagykanizsai Postás SE kulcsosházat tart fenn a gyalogos turisták részére.
[szerkesztés] Nevezetességei
A falutól északra található a nevezetes bortermő terület, Pogányvár. Az emlékpark a kereszténység kétezredik, valamint a magyar állam alapításának ezredik évfordulójának állít emléket.
A községet átszeli az országos kék túra útvonal, mely érinti a Thury György kopjafát, a Hervaszkúti forrást, és a Nagykanizsa Postás SE kulcsosházát, ahol a fáradt gyalogos turisták megpihenhetnek.
A község műemlék jellegű építménye a szentháromság szobor.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Zalakarosi kistérség települései |
|---|
| Balatonmagyaród · Galambok · Garabonc · Gelse · Kerecseny · Kilimán · Kisrécse · Miháld ·Nagyrada · Orosztony · Pat · Sand · Zalakaros · Zalakomár · Zalamerenye · Zalasárszeg · Zalaszabar · Zalaszentjakab · Zalaújlak |
