Kerecseny
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kerecseny | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Zalakarosi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 8745 |
| Körzethívószám | 93 |
| Népesség | |
| Népesség | 275 (2001) |
| Népsűrűség | 21,43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,83 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Kerecseny
|
|
Kerecseny község Zala megyében, a Zalakarosi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zala megyében, Zalaszabartól nyugatra, Orosztony mellett fekvő település.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének eredetére kétféle magyarázat is ismert. Az egyik személynévből keletkezett, a másik a szláv krecet, ebből ismeretlen módon vált a kerecsen azaz "vadászsólyom" jelentésűvé.
[szerkesztés] Története
Kerecseny község neve először 1255-ben leírt alakban ismeretes: Kerechen.
Várföld volt, amelynek egyes részeit IV. László adományozta el Atyusz mesternek.
1345-ben Kapulnas-Kerechun, 1472-ben Alsó és Felsőkerecsen előnévvel megkülönböztetve fordul elő.
1345-ben már kápolnájáról is tudunk. 1715-ben curialis, azaz nemesi közigazgatás alatt álló hely.
Az 1513-as adólajstrom szerint a két Kerecsenyt egytelkes nemesség lakta. 1550-ben nemesi kúria is volt itt. Jelentős szőlőssel és gesztenyéssel rendelkezett.
1574 körül kisebb erődítmény volt. Őrsége 1600-ban felgyújtotta, többé nem építették újjá. Ezután eltűnik a község neve. Csak 1690-ben szól a községről újra a forrás. A község erőteljes fejlődésnek indul a XVI-XVII. század első harmadától.
1754-ben volt temploma a temetőben. 1770-re 86 család lakott itt, 30 volt a nemesek száma, az összlakosság 398 lelket mutatott. 1828-ból részletes összeírás tudósít bennünket. 73 házban 463-an laktak.
A községben dolgozott egy kovács. Nagy szőlők voltak, tölgy- és bükkerdő, valamint virágzott a juhtenyésztés. Kerecsenyhez tartozó külterület Törökcsapás hegy.
A földrajzi név alapján azt állíthatjuk, hogy erre vezetett a törökök hadiútja. Kis-puszta neve a valamikori falu helyét takarja. A község ma nem az eredeti helyén fekszik, hanem attól dél-nyugatra, egy kilométerre. Lehet, hogy a törökdúláskor, hogy magukat könnyebben védhessék, Kerecsenyi Bálint kastélya és majorja körül tömörültek, és így alapították meg a jelenlegi kerecseny községet.
[szerkesztés] Nevezetességei
A kerecsenyi kemping mellett számos állatot tekinthetnek meg az idelátogatók a helyi állatparkban. Láthatóak Bivalyok, Emuk, Juhok, Pónik. A szakemberek szerint itt található a Dunántúl egyik legnagyobb fája, egy hárs, melynek kerülete 5,5 méter.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Zalakarosi kistérség települései |
|---|
| Balatonmagyaród · Galambok · Garabonc · Gelse · Kerecseny · Kilimán · Kisrécse · Miháld ·Nagyrada · Orosztony · Pat · Sand · Zalakaros · Zalakomár · Zalamerenye · Zalasárszeg · Zalaszabar · Zalaszentjakab · Zalaújlak |
www.falvak.hu/kerecseny
