Nordwestblock
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Nordwestblock elméleti kulturális kategória, illetve ezen alapul régió, amelyet a 20. századi régészeti-nyelvészeti kutatások eredményeként számos kutató javasol Európa északnyugati részén élő bronzkori kultúra megjelölésére. A kifejezést elsősorban a Werra, Aller, Somme és Oise folyók által határol területen (azaz a mai Hollandia, Belgium, Észak-Franciaország és Németország nyugati része) élő, vas és bronzkori (i. e. 3-1 évezred között) népekre alkalmazzák.
A kategória használatát legelőször 1962-ben javasolta Rolf Hachmann történész, Georg Kossack régész és Hans Kuhn nyelvész.[1] Munkájuk a belga nyelvész Maurits Gysseling kutatásaira épül, aki viszont a szintén belga Siegfried De Laet régésztől kapta az eredeti ötletet. Gysseling eredeti javaslata szerint kellett léteznie egy nyelvnek, amely a germán és kelta nyelvek között helyezkedett el és nagyjából a mai Belgium területén elő népek (ld. Belgae) használták. [2]
A Nordwestblock kifejezést a német nyelvész Hans Kuhn alkotta meg[3], aki a Belgium területén élő törzseket sem a keltákhoz, sem a germánokhoz nem sorolta be, vagyis ennek a népcsoportnak külön identitást és kultúrát tulajdonított. Kuhn és követői szerint a régiót a keletebbről érkező germán népcsoportok csak legkorábban az i. e. 1 szd-ban érték el, és ekkortól növekedett meg a germán nyelv és kultúra befolyása. Egy másik belga nyelvész, Luc van Durme kutatásai szerint a németalföldön beszélt nyelvekben szinte teljesen hiányzik a kelta befolyás bármilyen emléke. [4] Ennek némileg ellentmond, hogy mindkét belga nyelvész által a belga „ősnyelv” létezésére bemutatott adatok megerősítik mind a germán, mint a kelta befolyást.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nyelvi kutatások
.png/180px-Germanic_tribes_(750BC-1AD).png)
██ Szállásterület i. e. 750 előtt
██ Szállásterület i. e. 500 körül
██ Szállásterület i. e. 250 körül
██ Szállásterület i. sz. 1 körül
A vaskori Nordwestblock népek nyelvére vonatkozóan Kuhn azt feltételezi, hogy venét nyelv állt legközelebb hozzá, míg mások a réto-románnal, illetve az eredeti kentum vagy illír nyelvvel hozzák összefüggésben. Gysseling feltételezése szerint léteznie kellett egy eredeti „belga” nyelvnek, amely a germán és a kelta nyelvcsaládok között állt és a venét vagy más italikus nyelvekkel állt közelebbi kapcsolatban.
Peter Schrijver holland nyelvészprofesszor és a kelta nyelvek szakértője a Nordwestblock által elfoglalt terület nyelvészeti, lexikai és tipológia jellemzőit kutatta és azt vizsgálta, hogy vajon létezett-e egy olyan, korábban ismeretlen nyelv, amely a vonaldíszes kerámia kultúrájával állt szoros kapcsolatban és befolyásolhatta a térségben később kialakuló germán és újlatin nyelveket. Schrijver feltételezi, hogy létezett egy, az indoeurópai nyelvcsaládot megelőző kultúra, amelyet az újkőkorra jellemző i. e. 5500—4500 körül virágzó lineáris fazekasstílussal azonosított. Ennek a csoportnak az egyetlen túlélőit a mai északnyugat-kaukázusi népekben vélte felfedezni. Az elmélet szerint, bár minden indoeurópai nyelv fejlődésére hatással lehetett ez az ismeretlen nyelvcsoport, de legnagyobb hatását mégis az Alpoktól északra, a mai Belgiumot és a Rajna-völgyét is magába foglaló területen kifejlődött kelta nyelvekben lehet felfedezni.[5]
Meglehetősen bizonytalan, hogy az első germán népek mikor érkeztek meg a Nordwestblock népeinek tulajdonított területre, amelyet hagyományosan az északi bronzkori kultúrával azonosítottak, míg a germán törzseket inkább a Harpstedt-Nienburger csoportal, illetve a Jastorf-kultúrától nyugatra élő népekkel azonosították.[6] A térség történelme során a két népcsoport összeolvadhatott és a germán kultúra bizonyos mértékben elterjedhetett a másik csoportban. A mai Hollandia területén elő népeket a római kor előtti népvándorlások mindenesetre kevésbé érintették.[7]. Kb. az i.szd. 1 szd-tól kezdve alakult ki a környéken a nyugat-germán dialektusok egyik csoportja, a "Weser-Rhine" vagy rajnai német nyelv csoport, amelyből a 4. szd-tól kezdve az ófrank is kialakult.
Összességében elmondható, hogy nyelvészeti alapon a Nordwestblock létezését sem egyértelműen elfogadni, sem elutasítani nem lehet. J. P. Mallory angol nyelvész szerint[8] a kérdés megválaszolatlan volta, illetve a besorolás bizonytalansága is arra utal, hogy akár az európai történetírás kezdetéig (azaz lényegében a római korig) fennmaradhattak olyan nyelvi csoportok, amelyek semmilyen mai nyelvészeti rendszerbe nem illeszthetők be.
[szerkesztés] Régészeti leletek
A Nordwestblock létezését alátámasztó, illetve az elmélet igazolására általában felhasznált régészeti leletek időben mintegy i. e. 3000-ig nyúlnak vissza. A csoport által elfoglalt területeken számos, egyedi kultúrát tártak fel, ami nem feltétlenül a Nordwestblock létezését támasztja alá. Ezek pl. a harangedényes kultúra, amelynek eredetét a Hollandia-Rajna-völgye közötti területekre teszik, mivel számos elemet átvett a korai Kurgán (v. csatabárdos) kultúrából, amely [9]
A réz-bronzkor közé datálható, a Nordwestblocknak tulajdonított területen kifejlődött harangedényes kultúra (i. e. 2700–2100) később a Barbed Wire Beakers kultúrává fejlődött (i. e. 2100-1800). Az időszámítás előtti második évezredben a Nordwestblock területe a határ az atlanti és az északi bronzkor találkozási vonalánál feküdt, amit általánosan a Rajna folyásával azonosítanak. Északra a következő fejlődési lépést az Elp kultúra jelentette (i. e. 1800-800), amelyet leginkább a gyenge minőségű kerámiaedények ("Kümmerkeramik") jellemeztek és később beleolvadt az Urnfield kultúrába (i. e. 1200-800). A déli régiót a Hilversum kultúra dominálta (i. e. 1800-800). I. e. 800-tól kezdve a térséget erős hatás gyakorolt a Hallstatt kultúra. A jelenleg általánosan elfogadott nézetek szerint a németalföldi régióban a vaskori kulturális változások általában nem a kelta befolyásnak köszönetők, hanem a helyi bronzkori kultúrák szerves továbbfejlődésének. [10]
Az időszámítás előtti utolsó évszázadokban az Elp kultúra korábbi területein jelenik meg a feltehetően germán eredetű Harpstedt kultúra, amely nyugatra található a bizonyosan germán Jastorf kultúrától, míg a déli részek beolvadnak a kelta eredetű La Tène kultúrába, amely jórészt egybevág Julius Caesar megállapításával, aki megjegyezte, hogy a Rajna jelenti a választóvonalat a kelták (nyugaton) és a germánok (keleten) között.
A római kori fejlődés után rohamos visszaesés következett be a birodalom hanyatlásával párhuzamosan, és a korábban importáruként beszerzett kerámiák, fémtárgyak és pénzérmék eltűnésével szinte változatlanul jelentek meg a korábban a vaskorra jellemző szokások és termelési módszerek.[11]
[szerkesztés] A római kor
A környék első történelmi feljegyzései a római hódítás korából maradtak fenn: Tacitus az i. e. 1 szd-ban szintén azt jegyezte fel, hogy a szóban fordó terület választja el a gall (kelta) és a germén törzseket.
A területen élő törzsek a Batavians, Belgae, Chatti, Hermunduri, Cheruscii, Usipi, Tencteri és az Usipetes voltak. Julius Caesar galliai hadjárata során is a Rajna vonalát vette alapul a germán és a kelta törzsek által elfoglalt területek meghatározására. A Belgae törzset a gallok közé sorolta az általuk elfoglalt terület miatt – ebben semmilyen, a mai értelemben vett néprajzi vagy nyelvészeti ismeretre nem támaszkodott.
[szerkesztés] Vallás, mitológia
A Nordwestblock területe volt az otthona számos pogány istenségnek, amelyet semmilyen nyelvi kapcsolat nem köt a szomszédos kelta vagy germán kultúrákhoz, mint pl. Nehalennia and Nerthus. A Rajna alsó folyásánál feltűnően magas volt a hármas istenségek száma, mint pl. (Matres vagy Matronae latinul, amely viszont közeli rokonságot mutat az ősgermán v. őskelta Nehalennia istennővel. Egyes hármas istenségek csak egy-egy etnikai csoport számára voltak fontosak, mint pl. a Hamavehic vagy a Hiannanefatic istenségek a Chamavi és Cananefates törzsek számára.[12]
Dumézil elmélete szerint a hármas istenségek koncepcióját a legkorábbi indoeurópai népeknek lehet tulajdonítani.[13] Szintén elképzelhető, hogy a Nehalennia[14], Tanfana[15] istennők, a Batavians törzs főistene, Donar (aki a rómaiak mint Hercules Magusanus ismertek)[16][17], valamint a frízek Fosite istene mind római kor előtt ezen a területen élő népek istenei voltak eredetileg.
Mivel ezeknek a régi isteneknek is vegyes, kelta és germán gyökereket lehet tulajdonítani, így tulajdonképpen nem lehet ezeket sem a Nordwestblock létezésének bizonyítékaként felhozni.
[szerkesztés] Genetikai kapcsolat
A Nordwestblock népeinek genetikai vizsgálata szerint a népességben jelent voltak az Y kromoszóma bizonyos DNS szekvenciái: a haplogroup R1b (kb. a népesség 70%-ban) és a haplogroup I (a népesség 25%-ban). A két markert általában az erőteljes eurázsiai befolyással, a Cro-Magnon-i emberrel és az Aurignacian kultúrával, illetve a későbbi Gravettian kultúrával azonosítják, amely kb. i. e. 20-25000 évvel ezelőtt érkezett Európába a Közel-Keletről. [18]
Igen kis mértékű szub-szaharai befolyást mutat a haplogroup E (Hg E3b1a, >5%)megjelenése.[19] Hasonlóan alacsony a haplogroup R1a1 előfordulási aránya, amely feltehetően az utolsó jégkorszakban a mai Ukrajna területén jelent meg és a Kurgán kultúra egyik jellegzetessége volt.[20] Az R1a1 előfordulási gyakorisága a csehek és szlovákok között 26,7%, a németek között 6,2%, és a hollandoknál mindössze 3,7%.Ez az érték a magyarok esetében 60%, míg az ukránok esetében 57%.[21]
Ezzel ellentétben a Haplogroup R1b előfordulási gyakorisága éppen ellentétes eloszlású, a hollandoknál az érték 70,4%, a németeknél 50%, míg a magyar népesség 13,3 %-ában található meg. [22]
Azt az elméletet, amely szerint a Nordwestblock egy elkülönült, sem a kelta, sem a germán népekhez nem tartozó csoport volt, sajnos a fenti kutatások egyike sem igazolja: egyik jelzőcsoport sem utal határozott genetikai elkülönültségre.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Hans Kuhn, Rolf Hachmann and Georg Kossack, Völker zwischen Germanen und Kelten. Schriftquellen, Bodenfunde und Namengute zur Geschichte des nördlischen Westdeutschlands um Christi Geburt, Neumünster, Karl Wachholz, 1962. (German)
- ^ J.B. Berns (2004) Gysseling, M. Biography. (Dutch)[1]
- ^ Rolf Hachmann, Georg Kossack and Hans Kuhn. Völker zwischen Germanen und Kelten, 1986, p183-212
- ^ Oude taaltoestanden in en om de Nederlanden. Een reconstructie met de inzichten van M. Gysseling als leidraad. In: Handelingen van de Koninklijke commissie voor Toponymie en Dialectologie. LXXV/2003
- ^ Peter Schrijver. Keltisch en de buren: 9000 jaar taalcontact, University of Utrecht, March 2007.[2]
- ^ J.P. Mallory, In Search of the Indo-Europeans, p. 87
- ^ Op zoek naar de Kelten, Nieuwe archeologische ontdekkingen tussen Noordzee en Rijn - Leo Verhart, 2007, ISBN 90-5345-303-2
- ^ Amazon.com: The Oxford Introduction to Proto-Indo-European and the Proto-Indo-European World (Oxford Linguistics): J. P. Mallory, D. Q. Adams: Books
- ^ (J. P. Mallory, EIEC p. 53
- ^ Leo Verhart. Op Zoek naar de Kelten, Nieuwe archeologische ontdekkingen tussen Noordzee en Rijn, 2006, p67. ISBN 90-5345-303-2.
- ^ J.H.F. Bloemers & T. van Dorp. Pre-en Protohistorie van de Lage Landen. De Haan/Open Universiteit, 1991, pp 329-338, ISBN 90-269-4448-9, NUGI 644.
- ^ Jona Lendering. Matres, Matronae, or Mothers[3]
- ^ J.P. Mallory -In Search of the Indo-Europeans, p130-135.
- ^ Grimm's Teutonic Mythology (1888); Online by Northvegr © 2004-2007Chapter 13, page 3.
- ^ Grimm's Teutonic Mythology (1888); Online by Northvegr © 2004-2007 Chapter 4, page 5; Chapter 13, page 3; Chapter 13, page 6;Supplement 2.
- ^ Empel, The sanctuary of Magusanus. Empel. File retrieved 10-02-07.
- ^ Batavian Gods
- ^ The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective - Ornella Semino et al.[4]
- ^ [5];The questionable contribution of the Neolithic and the Bronze Age to European craniofacial form - C. Loring Brace [6]
- ^ http://www.isogg.org/tree/ISOGG_HapgrpR.html
- ^ http://hpgl.stanford.edu/publications/Science_2000_v290_p1155.pdf
- ^ European R1a1 measurements(referred to as M17 or Eu19) in Science vol 290, 10 November 2000 [7] és [:en:Haplogroup_R1b_%28Y-DNA%29]
[szerkesztés] Külső hivatkozások, források
- Gysseling, M. by J.B. Berns (2004). (Dutch)
- Hans Kuhn , Vor- und frühgermanisch Ortsnamen in Nord-Deutschland und die Niederlanden, Westfälische Forschungen 12, pp. 5 - 44, 1959. (German). Translation: "Pre- and early Germanic Place Names in Northern Germany and the Netherlands, Westfaeli research".
- Wolfgang Meid, Hans Kuhn 'Nordwestblock' Hypothese: zur Problematik der Völker zwischen Germanen und Kelten", in Germanenproblem in heutiger Sicht, Berlin, De Gruyter, 1986. (German) Translation: "Hans Kuhn's 'northwest block' hypothesis: the problem of the peoples between Teutons and Celts."
