Muszkovit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Muszkovit kristály.

A muszkovit (szericit), (kálium-aluminium hidroszilikát) monoklin kristályrendszerű a csillámfélék csoportja ásványegyüttese közé tartozik. Kálium tartalma jelentős, lapos, lemezes vagy pikkelyes kristályokban fordul elő. Króm tartalmú változata zöldes és fuchsite a neve. Mangán tartalmú változata az alurgite, elszineződése barnás. Gyakori kőzetalkotó ásvány. Nagytáblás lemezeinek népies elnevezése: Máriaüveg.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: KAl₂Si₃O₁₀(OH)₂.
Szimmetriája: monoklin kristályrendszerben,önállóan fejlett kristályok.
Sűrűsége: 2,7-3,1 g/cm³.
Keménysége: 2,5 (a Mohs-féle keménységi skálán).
Hasadása: tökéletesen hasad a kristálylapok mentén.
Színe: színtelen vagy alig színeződötten halványzöld vagy halványsárga.
Fénye: kristályai üveg vagy gyöngyházfényűek.
Átlátszósága: jól átlátszó.
Pora: fehér vagy szintelen.
Elméleti : K₂O tartalma: 11,8%; Al₂O₃ tartalma: 38,5%.
Különleges változata: az illit (hidromuszkovit), melynek képlete:(K,Na,H₃O)Al₂Si₃AlO₁₀(OH)₂H₂O

[szerkesztés] Keletkezése

Mélységi magmás kőzetekben elsődleges kőzetalkotó. Csillámpalákban gyakori, homokkövekben másodlagosan keletkezik.

[szerkesztés] Előfordulása

Gyakori kőzetalkotó ásvány. Nagytáblás négyzetméternyi lapokban Oroszország Nyugat-szibériai területein, Indiában főként Bengáliában, Kanada Ontarió államában, az Egyesült Államok területén Dél-Dakotában és Új-Hampshirben, Brazíliában, Szlovákiában Rozsnyón. Romániában Macskamezőn (Masca).

[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon

Magyarországon hasznosítható csillámelőfordulás nincs. Sopron térségében apró muszkovitkristályokkal bőven hintett szericitpalák fordulnak elő. A Velencei-hegységben gránithoz kapcsolódóan biotitból keletkezett centiméteres nagyságú muszkovit kristályok találhatók. A rakacai kristályos mészkőben találtak nagyobb mennyiségben albittal összenőtt muszkovit kristályokat.

[szerkesztés] Különleges felhasználása

Hasított muszkovit lap.

Kiváló szigetelő tulajdonságai miatt elektromos készülékek gyártásánál nagy mennyiségben használták. Népszerű felhasználási területe volt kályhák és kandallók „ablakaként”.

[szerkesztés] Kisérő ásványok

Kvarcit, biotit, amfiból, földpát ásványok.

[szerkesztés] Külső források

Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
Boldizsár Tibor (szerk): Bányászati Kézikönyv. III.kötet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1962.
http://webmineral.com