Mosoni-Duna
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
|---|---|---|---|---|
 |
||||
| Hossz: | 121.5 km | |||
| Forrás: | Duna | |||
| Torkolat: | Duna | |||
| Országok: | Szlovákia, Magyarország | |||
A Mosoni-Duna Győr legjelentősebb folyója. A középkorban a vár védelmében volt szerepe. Ma a városrészeket választja el egymástól. A Mosoni-Duna a Duna déli fattyúága. Rusovce (Oroszvár) és Čuňovo (Dunacsún) Szlovákia között ágazik ki a Dunából (Bratislava Pozsony településrészei). Végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán és 125 km megtétele után Véneknél ömlik vissza a Dunába. Magyarországi szakasza 121,5 km. Győrnél ömlik bele a Rábca és a Rába.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Kisalföld egész területén három millió évvel ezelőtt még a Pannon-beltenger hullámzott. A nyugatról ebbe torkollt folyók hordalékának köszönhetően a terület félsós deltavidékké alakult, majd végleg szárazulattá vált. A pliocén kor végére az Ős-Duna Kárpát-medencébe való betörési pontja megváltozott folyásiránya, a korábbi déliről kelet felé fordult, így kialakult a mai vízrendszer ősi formája.
A Mosoni-Duna vízrendszere a Lajta folyó, a Lajta balparti csatorna és a Lajta jobb parti csatorna dombvidéki vízgyűjtőjét, valamint a Rábca vízgyűjtőjét foglalja magába. A Lajta magyarországi vízgyűjtő területe 71,2 km². Ezen területen a folyó alsó-szakasz jellegű, kis esésű. A Lajta-menti területek talaja erősen vízvezető, általában vékony fedőréteggel, ezért árvízkor nagymennyiségű fakadóvíz keletkezik. A Rábca teljes vízgyűjtő területe 4 886 km². A Fertő- tó és a Répce árapasztó hatása miatt a redukált vízgyűjtőterület a Hanság főcsatorna torkolatáig 2 000 km². A csatorna belvizeken kívül külvizeket is befogad. Befogadója a Mosoni-Duna. A vízfolyás része az Ikva-Hanság-Rábca levezetőrendszernek. Felső szakasza a belvizek levezetésén kívül öntözésre szolgál a Nyirkai, a Királytói és a Kisrábatoroki duzzasztók segítségével.
A szabályozás előtt a Duna árhullámai szabadon folytak a medrében, ezért tekintélyes nagyságú meder alakult ki, mely nagyobbnak látszik, mint amit a folyó mai vízhozama kialakíthat. Szélessége 100-120 méter, mélysége 3-4 méter. Szabályozás előtti vizei gyakran pusztítottak Győr környékén. Ezért a Mosoni-Duna alsó szakaszán a győri oldalon Vénektől – Mecsérig, a szigetközi oldalon a torkolattól Dunaszentpálig árvízvédelmi töltéseket építettek. A szabályozáshoz tartozó munka volt az Iparcsatorna megépítése is.
Az 1980-as években nagyszabású munkákat végeztek Győrnél. A Mosoni-Dunán „ a püspökerdei átmetszést”, amely a Szúnyog-sziget keleti végétől indulva, délkeleti irányban nyílegyenesen vezet a Rábca torkolatához. Az „új” meder hossza 2200 méter., ami 4250 méter hosszú szakaszt rövidített le. A töltések magassága 115,9 méter. A fenékszélessége 75 méter, a tetőszélessége 120 méter. A töltések tengelytávolsága 250 méter. Az új folyószakasz 2,5-3 méter mély. Az új egyenes szakasz vize lassú folyású, így remek csónakpályává alakítható. Nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas.
A régi medret az új kiágazásánál és a torkolatánál egy-egy zsilippel lezárták, s itt egy igen lassú folyású mesterséges morotva alakult ki amelyet fürdésre kitűnően alkalmassá tettek, Ezt a győriek Arany-partnak neveznek.
[szerkesztés] A Mosoni-Duna partján lévő települések
- A Mosoni-Duna bal oldalán (Szigetköz)
Feketeerdő – Mosonmagyaróvár[1] – Halászi – Máriakálnok – Kimle – Darnózseli – Hédervár – Mecsér – Dunaszentpál – Dunaszeg – Győrladamér – Győrzámoly – Győrújfalu – Győr – Vének
- A Mosoni-Duna jobb oldalán (Kisalföld)
Čuňovo (Dunacsún) – Rajka – Bezenye – Mosonmagyaróvár -Kimle – - Kunsziget – Győr.
[szerkesztés] Képgaléria
 Fürdőzők az Aranyparton |
 Kiöntött a Mosoni-Duna |
 Aranypart árvíz |
[szerkesztés] Lábjegyzet
- ^ Több település a Mosoni-Dunának mindkét partján van. Így kétszer lettek feltüntetve.
