Mehrgarh
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
Mehrgarh (fr:mɛrɡar) az egyik a legfontosabb neolit kori régészeti lelőhely. 'Balochistani' 'Baluchi' nép területén, 'Sibi' és 'Quetta' között, a Kecsi-síkságon fekszik a mai Pakisztán területén. Vidéke az egyik legrégebbi dél-ázsiai terület, ahol a földművelés és az állattenyésztés nyomai fennmaradtak. Legfontosabb, jellemző termények voltak a búza és az árpa, valamint javarészt szarvasmarha, birka és kecske tartásával foglalkoztak az egykor itt élő emberek.[1]
A hely közel van a Bolan hágóhoz, az Indus folyó völgyétől nyugatra található, a mai pakisztáni városok között, úgy mint Quetta, Kalat és Sibi. Mehrgarht 1974-ben tárta fel egy francia archeológus csapat, Jean-François Jarrige francia archeológus vezetésével. Az ásatások 1974 és 1986 között folytak. A legkorábbi betelepülés Mehrgarhba – az 1250 ha-os feltárás északkeleti csücskén – egy kicsi földműves falu, az I. e. 7 – 5. évezredből.
Balochistan a történelemben úgy ismert, mint Makran. Az ókori perzsák (Persis) Mahi khoran, azaz halevő Maka satrapiának, a görögök Pura fővárossal Gedrosia tartománynak nevezték. A halevő (Ichthyophagoi) valószínűleg a bőséges halászattal is összefügghet, vagy az ókori nevük ehhez a perzsa szóhoz állt legközelebb. Figyelembe lehet továbbá venni a Mithra (perzsául: Mehr vagy Mihr) kultusz hatását is a névben.
[szerkesztés] Életforma és műszaki tudás
Kezdetben Mehrgarh lakói vályog tégla házakban éltek, a gabonát magtárakban tárolták, szokásos szerszámaik helyi rézércből készültek, és hatalmas kosárkonténereiket szurokkal (bitumen) vonták be. 6 fő kultúrnövényt, az árpát (Hordeum vulgare), vad-búzát (Triticum monococcum), búzát (Triticum dicoccon), jujubét és a datolyát termesztették. Legeltettek juhot, kecskét, és marhát. A későbbi korokban (i. e.5500-i. e.2600) nagyon megerősödött a kézműipar, úgymint kő-pattintó, cserző-varga, gyöngy-füzér készítő, és fémmegmunkáló szakmák. A hely folyamatosan lakott volt kb i. e.2600-ig.[2]
2006 áprilisában a Nature tudományos folyóiratban bejelentették az ember történelmének legrégebbi (és az első korai Neolithic), in vivo emberen végrehajtott fogfúrás bizonyítékának felfedezését, amit 'Mehrgarh'-ban talátak.[3]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Hirst, K. Kris. 2005. "Mehrgarh". Guide to Archaeology
- ^ Possehl, Gregory L. 1996. "Mehrgarh." Oxford Companion to Archaeology, edited by Brian Fagan. Oxford University Press, Oxford.
- ^ Coppa, A. et al. 2006. "Early Neolithic tradition of dentistry: Flint tips were surprisingly effective for drilling tooth enamel in a prehistoric population." Nature. Volume 440. 6 April, 2006.
 |
Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
