Marianum (Kolozsvár)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Marianum Kolozsvár hajdani katolikus leánynevelő intézete, illetve ennek az épülete a Horea-úton (előtte Regele Ferdinand, előzőleg Ferenc József út). Az épületben jelenleg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkara található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az intézet 1910-1911-ben épült Hübner Jenő tervei alapján. A világháború előtti korszakban az egyik legmodernebb erdélyi iskolaépület volt (Kolozsvár első vasbeton épülete[1]), tornateremmel, fürdővel, internátussal. Az épület felszentelését 1911. december 10-én Majláth Gusztáv püspök végezte. Az intézet igazgatója a mindenkori kolozsvári belvárosi plébános volt, legelőször Hirschler József. Az iskolába egész Erdélyből jöttek növendékek, nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül. 1914-ben elkezdték egy bentlakás felépítését, amelyet 1916-ban szenteltek fel, a Marianum mögött pedig 1924-ben egy házat építettek tanári és papi lakások számára.
Az épületben az idők folyamán négyféle tagozat működött: polgári leányiskola, elemi leányiskola, női felsőkereskedelmi iskola, leánygimnázium. 1911-1918 között egyéves női kereskedelmi szaktanfolyamot, illetve háztartási iskolát is tartottak. Az alagsorban működött a Providentia nyomda.
Az épület egyik szárnyát az 1944. június 2-i légitámadás során találat érte.[2] 1948-ban az egyházi iskolák államosításakor a Marianum mint intézet megszűnt, az épületet a Bolyai egyetem kapta meg, amely a humán tanszékeket telepítette ide. 1950 nyarán a földtan tanszék egyesült a földrajzzal és szintén a Marianum épületébe költöztek.[3]
1911 és 1948 között 26 701 tanuló végzett itt, köztük 4404 bentlakó. Az intézet kiadványai: Értesítő (1911-38), Évkönyv (1942-43), Erdélyi Magyar Lányok ifjúsági folyóirat (1924-1931)
A Marianumbeli növendékek ünnepi egyenruhája a következőkből állt: fehér hosszúujjú blúz, sötétkék matrózgallér, kézelő három sor fehér zsinórral, sötétkék rakott szoknya, fekete flór harisnya és fekete cipő. Az iskolában az ékszerek viselését nem engedték meg.
[szerkesztés] Híres tanárok
Balogh Ernő (1882–1969) mineralógus és barlangkutató, Bitay Árpád (1896-1937) nyelvész-történész, György Dénes szavalóművész, Lakatos István zenetörténész és hegedűtanár, Paull Aranka (a Ferenc József Tudományegyetem Földrajz Karának első női hallgatója volt), Rajka László filológus, Ruzitska Béla (1867–1942) vegyész, Szőkefalvi-Nagy Gyula (1887-1953) matematikus, id. Xantus János természetrajz-földrajz szakos tanár
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Dáné Tibor Kálmán et. al. szerk., Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai), Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2001, ISBN 9738231140, digitális változata – a hivatkozásokban: Kolozsvár 1000.
- Gaal György: Kalauz a régi és új Kolozsvárhoz, Korunk, Kolozsvár, 1992
- Magyar Katolikus Lexikon
- Szabadság, 2001. december 10: Papp Annamária: 90. évét ünnepelte a Marianum; Kitörölhetetlen emlék a lelkekben
- Papp Annamária: 90. évét ünnepelte a Marianum; Szabadság, 2001. december 10.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap