Magyar himnusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Himnusz („Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.

Tartalomjegyzék 1 A vers szerkezete 2 A nemzeti himnusz kiválasztása és története 3 A Himnusz megzenésítése 4 A Himnusz szoborba öntése 5 Források 6 Külső hivatkozások 7 Források a szoborról szóló részhez

[szerkesztés] A vers szerkezete

A költemény műfaja óda, azon belül himnusz.^[1] A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. A keret által közrefogott versszakok – az érvelés – a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a mongolok, törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. A képek erejét az ellentétek fokozzák. A vers végén a bűnök felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.

[szerkesztés] A nemzeti himnusz kiválasztása és története

A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázatot megnyerte. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza.

A szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről.

[szerkesztés] A Himnusz megzenésítése

• 1823. január 22.: Kölcsey megírja a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményét.
• 1844. február 29.: Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére.
• 1844. május előtt: Erkel Ferenc benyújtja pályaművét.
• 1844. június 15.: A bizottság elbírálja a 13 benyújtott pályaművet.

A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.

• 1957.: Lajtha László megírja VII. szimfóniáját „Mártírok emlékezeté”-re, de ezt a címet később – baráti tanácsra – „Ősz”-re változtatta.

A befejező, harmadik tétel végén – harangkongatással bejelentett zsoltár folytatásaként – megszólal a magyar himnusz dallamának az első sora. A „magyar” szó dallamrésznél az egész zenekar teljes hangerővel eltapossa. Első, hivatalos bemutatója 1990. október 23-án volt, az Operaházban, az Antall-kormány jelenlétében. A következő tíz évben egyszer sem adták elő Budapesten.

[szerkesztés] A Himnusz szoborba öntése

2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, többmázsás, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

Himnusz
A magyar nép zivataros századaiból

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!	Hányszor zengett ajkain Oszmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!
Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának.	Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette.
Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.	Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk.	Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!

(Cseke, 1823. jan. 22.)

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kották: [1] [2] [3] [4]
  
• Kották, GIF formátumban, magasabb minőségben:
  • Egynemű karra: [5]
  • Vegyes karra: [6]
• himnusz A magyar himnusz megszólalása
• Tanulmány: Nemzeti himnuszunk históriája

[szerkesztés] Források a szoborról szóló részhez

• Az Index rövidhíre az esemény előtt
• Az Index rövidhíre az esemény után
• A Népszabadság interjúja
• A Gondola cikke
• Az Index cikke

m·v·sz  Nemzeti himnuszok
Magyar:	Magyar himnusz • Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga • Boldogasszony Anyánk • Rákóczi-nóta • Székely himnusz • Szózat
Afrika:	Algéria • Angola • Benin • Kenya
Amerika:	USA, tagállamok • Antigua és Barbuda • Argentína • Bahama-szigetek • Barbados • Belize • Brazília • Chile • Kanada • Kuba • Mexikó • Paraguay • Ururguay
Ausztrália és Óceánia:	Ausztrália • Fidzsi-szigetek • Tonga • Tuvalu • Új-Zéland
Ázsia:	Bahrein • Banglades • Dél-Korea • Észak-Korea • India • Irak • Irán • Izrael • Japán • Laosz • Kazahsztán • Örményország • Thaiföld • Tádzsikisztán • Törökország • Türkmenisztán
Európa:	Albánia • Andorra • Ausztria • Azerbajdzsán • Belgium • Bulgária • Csehország • Dánia • Egyesült Királyság • Észtország • Fehéroroszország • Finnország • Franciaország • Görögország • Hollandia • Horvátország • Írország • Izland • Lengyelország • Lettország • Liechtenstein • Litvánia • Luxemburg • Málta • Montenegró • Norvégia • Németország • Olaszország • Oroszország • Portugália • Románia • Spanyolország • Svédország • Svájc • Szerbia • Szlovákia • Szlovénia • Ukrajna • Vatikán
Függő területek, országrészek:	Åland • Bajor himnusz • Feröer • Grönland • Udmurtföld • Wales
Volt államok:	Jugoszlávia • NDK • Szovjetunió
Egyéb:	Internacionálé • Ruszin himnusz • The Maple Leaf Forever