Magyar Televízió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a lap a magyar közszolgálati televízióval foglalkozik. A zenei csatornához lásd a Music Television című szócikket.

Magyar Televízió
Indulás dátuma	Tényleges: 1957. február 23., Hivatalos: 1957. május 1.
Társaság	Magyar Televízió Zrt.
Tulajdonos	Magyar Televízió Közalapítvány Elnök: nincs Alelnök: Medveczky Balázs
Szlogen	"Értéket közvetít"
Ország	Magyarország
Székhely	1051 Budapest, Szabadság tér 17
Társcsatornái	m1 m2 m3
Weboldal	http://www.mtv.hu
Foghatóság
Földi sugárzás
Antenna Hungária
Antenna Digital
Antenna Hungária DVB-T (kísérleti)
Műholdas vétel
Astra 1KR
Hotbird 3
Hotbird 6
Hotbird 8 (M2)
Amos 1
UPC Direct
DigiTV
Kábeles vétel
UPC
T-Kábel
Fibernet
DigiKábel
TVnet
IPTV ADSL-en keresztül
T-Home
TVnet

A Magyar Televízió magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény, amely jelenleg két televíziós csatornát működtet:
az m1-et és az m2-t.
Tervezett csatorna az m3.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 A Televízió elnökei 3 A technika 4 Legendás bemondók, riporterek, játékvezetők és más televíziós személyiségek 5 Hírműsorok 6 Emlékezetes műsorai 6.1 Sorozatok 7 Székhelye 7.1 Az MTV stúdiói 8 A Magyar Televízió logója 9 Lásd még 10 Forrás 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

1954-ben kezdődött a rendszeres kísérleti televízióadás Magyarországon. A következő évben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, 1955 júniusában a Szabadság hegyen, a Hargita szálló melletti épületre a Távvezetéképítő Vállalat felszereltette az első parabolát, majd a képernyőn megjelent a Mágnás Miksa című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyászky Ági a 15 nézővel közölte, hogy a Magyar Televízió kísérleti adását látják. 1956-ban megtörtént az első élő külső sugárzás is. Hivatalosan az intézmény 1957. május 1-jével kezdte meg működését, amikor a május 1-jei ünnepségekről sugárzott műsort. 1959-ben 50 ezer előfizetője volt. 1964. május 12-én a Minisztertanács határozatot hozott az MRTV szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról, melyek ellenőrzésére létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot, az ORTT elődjét.

1969-ig kellett várni a színes televíziós adásra. 1972-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte a 2. csatornán való sugárzást, ez oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televizió önálló intézménnyé vált.

[szerkesztés] A Televízió elnökei

• Tömpe István (1965-1974)
• Nagy Richárd (1974–1983)
• Kornidesz Mihály (1983–1987)
• Bereczky Gyula (1987–1989)
• Nemeskürty István (1990)
• Hankiss Elemér (1990–1993)
• Nahlik Gábor (alelnökként) (1993-1994)
• Horváth Ádám (1994–1995. december 31-ig)
• Székely Ferenc (alelnökként) (1996)
• Peták István (1996–1998)
• Horváth Lóránt (1998-1999)
• Szabó László Zsolt (1999-2001)
• Mendreczky Károly (2001-2002)
• Ragáts Imre (2002-2003)
• Pinke György (alelnökként) (2003-2004)
• Rudi Zoltán (2004-2008)
• Medveczky Balázs (alelnökként) (2008. március 3. - )

[szerkesztés] A technika

1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt. 1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott új, színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították.

Képmagnók: A magyar televíziózás hőskorában szalagos képmagnókat használtak, elsősorban az Ampex által gyártott 2" colos videómagnókat (Ampex VR200, Ampex HS 100) szerezték be. Ezek mérete egy két ajtós szekrényét is meghaladta. Ezeket követte az 1" Sony, JVC szalagos magnók, utána megjelentek az ún. Umatic illetve Beta rendszerű képrögzítők. Természetesen ma már a legmodernebb eszközöket használják és mindent digitálisan rögzítenek – DVD-re. 1999-óta Sony Digital Beta rendszerben rögzítik a műsorokat.

Kamerák: Kezdetben fekete-fehér kamerákkal dolgoztak, melyek súlya az állvánnyal együtt majdnem 200 kg volt, főleg angol berendezések szolgálták az operatőröket.

[szerkesztés] Legendás bemondók, riporterek, játékvezetők és más televíziós személyiségek

• Aigner Szilárd (meteorológus)
• Antal Imre (riporter, műsorvezető, kulturális műsorok, Szeszélyes Évszakok c. műsor)
• Avar János (újságíró, politikai műsorok)
• Árkus József (Parabola c. műsor)
• Baló György (műsorvezető)
• Bay Éva (bemondó)
• Bán György (bemondó)
• Bánó András (műsorvezető, szerkesztő, riporter, főszerkesztő, hírműsorok Esti Egyenleg c. műsor)
• Betlen János (műsorvezető)
• Berkes Zsuzsa (bemondó)
• Bokodi Béla (szerkesztő-riporter)
• Borbás Mária (bemondó, Játék határok nélkül c. műsor)
• Burza Árpád (operatőr)
• Búzáné Fábry Éva (szórakoztató műsorok szerkesztője)
• Chrudinák Alajos (Panoráma c. műsor)
• Dávid Sándor (sportriporter)
• Dobrovics István (a Híradó főgyártásvezetője 1962 és 1994 között, ő látható a beforduló kamerás főcímen)
• Déry János (Ablak c. műsor)
• Egri János (Lehet egy kérdéssel több? és Játék a betűkkel c. kvízműsorok)
• Endrei Judit (bemondó, műsorvezető, Napközi , Vasárnapi turmix c. műsorok)
• É. Szabó Márta (szerkesztő-műsorvezető, ifjúsági műsorok)
• Érdi Sándor (Kulturális és közérdekű műsorok, Studió c. műsor)
• Geszler Dorottya (műsorvezető, "Telemázli", "Játék határok nélkül", "Top40", "Naprakész magazin" c. műsorok)
• Gundel Takács Gábor (sportriporter,Játék határok nélkül, Az örökös, A társulat c. műsorok )
• Gyulai István (sportriporter)
• H. Bóna Márta (meteorológus)
• Hardy Mihály (riporter, műsorvezető)
• Héder Barna (Ötödölő)
• Ipper Pál (külpolitikai kommentátor)
• Juszt László (szerkesztő-riporter-műsorvezető Híradó, Kriminális, Nyitott száj, A tévé ügyvédje)
• Hajas Ilona (bemondó)
• Kalmár Tibor (sok híres szórakoztató műsor, és jelenet rendezője, pl. Slágertévé c. műsor )
• Kepes András (műsorvezető Stúdió, Desszert, Oázis)
• Kertész Zsuzsa (bemondó)
• Knézy Jenő (sportriporter)
• Kovács P. József (bemondó)
• Kudlik Júlia (bemondó, Delta c. műsor)
• Lőrincz Gabriella (bemondó)
• Matúz Józsefné (a Híradó alapító főszerkesztője))
• Mohai Gábor (bemondó)
• Pálffy József (újságíró, politikai műsorok)
• Pálffy István (az Aranyág müsorvezetője, híradós
• Palik László (Ötödölő)
• Papp Endre (Ablak c. műsor)
• Práger György (szerkesztő-riporter)
• Radványi Dorottya (bemondó)
• Rózsa György (Kapcsoltam c. telefonos kvízműsor)
• Sík Igor (operatőr)
• Scóber Róbert(operatőr)
• Sugár András (újságíró, politikai műsorok)
• Sugár Ágnes (bemondó)
• Szabó László (Kék Fény c. bűnügyi műsor)
• Szegvári Katalin (Kulturális és közérdekű műsorok, Studió c. műsor)
• Szitányi László (operatőr)
• Szurok János (operatőr)
• Takács Marika (bemondó)
• Tamási Eszter (bemondó)
• Tórh Károly (szerkesztő-riporter, moszkvai tudósító)
• Török Dénes (meteorológus)
• Vajek Jutka (politikai újságíró, Híradó c. műsor)
• Varga József (bemondó)
• Vitár Róbert (sportriporter)
• Vitray Tamás (riporter, műsorvezető, sport és kulturális műsorok, Csak ülök s mesélek c. műsor)
• Vágó István (Van benne valami, Mindent vagy semmit! c. kvízműsorok; Álljunk meg egy szóra!)
• Vissy Károly (meteorológus)

[szerkesztés] Hírműsorok

A Híradó és a hétvégi összefoglaló műsorok (A Hét, Objektív stb.)

Lásd még: A Magyar Televízió híradójának története

[szerkesztés] Emlékezetes műsorai

• Öveges József professzor 1958-tól volt a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője. Az adás 135 alkalommal volt műsoron.
• Bálint Ágnes 1958 és 1986 között dolgozott a Magyar Televíziónál. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk,a macskák réme). 1968-ban ő indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
• Zsebtévé. Ez a műsor kifejezetten a kisgyermekek számára készült. Szereplői közül Móka Miki mellett mindenki számára emlékezetes a Hiszékeny Úr (Szuhay Balázs alakította), a Versmondó Lány, Furfangos Frigyes mester és természetesen Hakapeszi Maki, a majom. Szerepelt benne a Sebő együttes is, akik gyermekverseket zenésítettek meg. A műsor gyermekszereplői a Magyar Rádió és Televízió óvodásai voltak. Móka Mikit eredetileg Levente Péter, majd később Gyabronka József alakította. A bábokat Kemény Henrik animálta.
• Ki mit tud? (Tehetségkutató műsor amelyben volt humor, zene , ének, akrobatika , próza és versmondás ... )
• Játék a betűkkel (Egri János szókirakós műsora volt)
• Másfélmillió lépés Magyarországon (Remek műsor, amelyben Rockenbauer Pállal végigjárhattuk a magyarországi összes túraútvonalat, Sinkó László narrációjával)
• Táncdalfesztivál (Sok sok tehetséges zenekar és énekes nevezett be, többek között Kovács Kati, Soltész Rezső, Karthágó, Hungária stb. kezdte innen a pályáját)
• Stúdió (Szegvári Katalin és Érdi Sándor kulturális műsora volt)
• Parabola (Árkus József humoros politikai műsora)
• Panoráma (Eredetileg Chrudinák Alajos külpolitikai háttérműsora. Ma is létezik.)
• TV torna (Bérczi József és Müller Kati családja az egész országot megtornáztatta esténként)
• Vers mindenkinek (Minden este egy-egy szép verset hallgathattunk meg neves művészek előadásában)
• Álljunk meg egy szóra! (Nyelvészeti műsor, a mindennapi életben megjelenő helyesírási problémákkal és nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott Vágó István műsorvezető és Grétsy László nyelvész-professzor közreműködésével)
• A hét műtárgya (1982-től hetente bemutattak egy-egy képzőművészeti alkotást)
• Unokáink sem fogják látni (Ráday Mihály városvédő műsora, 1978-től sugározták)
• Szeszélyes évszakok (1980-ban indult az Antal Imre által vezetett szórakoztató műsor, amely 2004-ig több mint 175 adást élt meg)
• Leg…, leg…, leg… (Rózsa György 1983-ban indult műsora, amely a magyar rekordokat mutatta be)
• Három kívánság (Dévényi Tibor nagy népszerűségnek örvendő gyerekműsora 18 évig futott a Magyar Televízióban)
• Játék határok nélkül (Országok közötti játékos vetélkedő)
• Slágertévé (zenés szórakoztató műsor 1999. november 28. és 2002. január 27. között, kéthetente vasárnap esténként, Kovács Kati és Haumann Péter műsorvezetésével, az mtv legsikeresebb műsora (2000-2002 között), kb. másfélmillióan nézték kéthetente)
• A magyarok cselekedetei (Hagyományörző műsor volt az ezredfordulón)
• Esti mese
• Kincsestár (Kulturális műsor)
• Kék fény (bűnügyi magazin)
• Kriminális (bűnügyi magazin Juszt Lászlóval, a műsor már megszűnt)
• Cimbora (ifjúsági magazinműsor É. Szabó Márta vezetésével, 1981-ben kezdték vetíteni. A műsor a közeltmúltban átköltözött a Duna Televízióra. A főcímdalát Zorán énekli.)
• Kölyökidő (1989-1997 között futott ifjúsági műsor)
• Az én váram (Lakberendezési magazin)
• délelőtti magazinok: Napközi, Naprakész magazin, Tízórai
• Égből pottyant mesék
• Márkás históriák
• Falutévé
• Ön dönt
• Uborka (politkai kabaré gumibábúkkal)
• Szatellit
• 112 (bűnügyi magazin 1999 és 2002 között)
• Nem jogerős (jogi show-műsor, ahol a résztvevőket színészek játszották el, a bíró dr. Gáspár Miklós volt)
• Ma reggel
• Vasárnapi turmix
• Esti Egyenleg (háttérműsor volt)
• Kalendárium
• Objektív
• Atlanti expressz
• Top40 (a TV1-en ment minden csütörtökön 17:30-kor (ismételték szombatonként a TV2-n), aminek a műsora a MAHASZ slágerlistája alapján állt össze)
• Delta
• Gazdit keresünk
• Juli-suli
• Lottóshow
• Csellengők

[szerkesztés] Sorozatok

• A Tenkes kapitánya (1963, 13 rész, fekete-fehér)
• Princ, a katona (1966, 13 rész)
• Tüskevár (1967, 8 rész)
• Bors (1968, 15 rész, fekete-fehér)
• Egy óra múlva itt vagyok… (1971, 14 rész, fekete-fehér)
• A fekete város (1972, 7 rész)
• Abigél (1974, 4 rész)
• Vivát Benyovszky! (1975, 13 rész)
• Kántor (1976, 5 rész)
• Robog az úthenger (1977, 6 rész)
• Rózsa Sándor (1979)
• Sándor Mátyás (1980, 6 rész)
• Linda (1981–1989, 17 rész, illetve 2000, 5 rész)
• A névtelen vár (1982, 6 rész)
• Szomszédok (1987–1999, 331 rész)
• Angyalbőrben (1988, 13 rész)
• Família Kft. (1991–1999, 385 rész)
• Frici, a vállalkozó szellem (1992–1993, 36 rész)
• Öregberény (1993–1995, 21 rész)
• Kisváros (1994–2001, 195 rész)
• Az öt zsaru (1998, 5 rész)
• Patika (1994, 14 rész)
• Életképek (2004-, 4 rész)
• Tűzvonalban (2007-)
• A falu jegyzője (?, 4 rész)
• Glóbusz (1993, 5 rész)
• Nyolc évszak (1987, 8 rész)
• Privát kopó (1992, 6 rész)
• Modern képmesék (2008, 76 epizód)

[szerkesztés] Székhelye

A Magyar Televízió központi épülete Budapest V. kerületében, a Szabadság tér 17. alatt található. Az épületet Alpár Ignác tervezte, eredetileg Tőzsdepalota volt, 1897 és 1907 között épült. Az épület mértani közepén található az Aula, amelyhez a főbejárat felől 3 osztású lépcső vezet fel , mintegy két emelet magasságba. Az épület igen zegzugos. Az alagsorban található a filmarchívum. A földszinten az épület üzemeléséért felelős osztályok vannak. Az összes többi emeleten a műsorkészítéssel és műsorgyártással foglalkoznak.

Mivel az épületben nem volt elég hely, így volt két egykori kihelyezett stúdió is. Az egyik a Széchenyi-hegyen a Hargita Stúdió és a III.kerületben egy átalakított zsinagógaban pedig az V. stúdió működött, és működik a mai napig is. A Hargita stúdiót már jó ideje üzemen kívül helyezték, egyik funkciója az volt, hogy az MTV székházban található stúdiók kiesése esetén legyen honnan műsort sugározni. Az Árpád híd budai lábánál lévő zsinagóga-stúdió pedig mára gyakorlatilag csak egy felvételi helyiség, de még régen sem volt bekötve a Szabadság téri adáslebonyolító rendszerbe.

[szerkesztés] Az MTV stúdiói

1-es: a mai napig üzemel, a közelmúltban a stúdió teljesen leharcolt technikája helyett beleépítették az egykor nagyon modernnek számító 6-os stúdió berendezéseinek egy részét. Ebből a stúdióból megy többek között jelenleg a Kultúrház, illetve az M2 műsorainak jó része.

2-es: innen sugározták sokáig pl. az Ablak című műsort, és számos más, politikai adást. Néhány éve a stúdió vezérlőjét szétszerelték, és mint önálló stúdió megszűnt, a nagyméretű stúdióhelyiségbe beköltözött a Híradó, amit a 3-as stúdió vezérlőjéből irányítanak. (Így kvázi a volt 2-es stúdió lett a 3-as)

3-as: rengeteg műsornak helyt adott, sokáig ment innen a Telesport, de innen sugároztak egy darabig az Esti Egyenleget, vagy 2000 környékén a Szabadság tér című műsort is. Jelenleg innen vezérlik a Híradót.

4-es: az épülettel szemben állva jobb oldalon található, a székházban fellelhető legnagyobb stúdió. Korábban szórakoztató műsorokat készítettek benne, de ma már ez a múlté, inkább aktuális adásokra használják, sokáig sugározták innen például az Estét.

5-ös: a fent említett zsinagogában berendezett stúdió, mára kvázi használaton kívül.

6-os: a 80-as évek végén építették a Híradó stúdiójának, berendezései még a 90-es évek közepén is igen színvonalasnak számítottak. A Híradó és a Hét otthona volt sokáig, valamint innen ment a szépemlékű Reggel című műsor is. A stúdiót néhány éve szétszedték.

7-es: kis utómunka stúdió volt, egy darabig Gazdatévét és Rendőrségi Híreket csináltak benne. A berendezések elavulásával szétszedték ezt is.

8-as: az MTV óbudai bázisán található, jelenleg folyik a teljes digitális átépítése. Számos híres műsornak helyt adott: bérleti konstrukcióban többek között az RTL Klub Való Világ című valóságshow-ját is innen sugározták, de sok Friderikusz adás is készült itt. A kereskedelmi tévék indulása előtti egy-két évben a gyártóbázist gyakorlatilag alig használták valamire.

9-es: szintén az óbudai bázison van, innen ment a Szólás Szabadsága, a TV ügyvédje, valamint ide költözött be indulásakor az RTL Klub is egy időre. Jelenleg szintén digitálisra átépítik.

Az MTV rendelkezik vidéki központjaiban is stúdiókkal, melyek műszaki állapota változó, sokszor a székházból vagy közvetítőkocsikról leszerelt berendezések vannak beszerelve.

A TV a tervek szerint hamarosan elköltözik a Tőzsdepalotaból Óbuda, a Bojtár utca és Kunigunda utca sarkán a nyolcvanas években épült telephelyre, ahol várhatóan 2009-re felépül az MTV új székháza. Itt már digitális, HDTV formátumú adásra is képes lesz a technika.

[szerkesztés] A Magyar Televízió logója

Jelenleg a Magyar Televízió egyes csatornájának logója egy "m1" felirat, áttetsző alapon, jobb oldalon egy kék csíkkal. A kettes csatornának "m2" a felirata és narancssárga csíkos. Ünnepi alkalmakkor van "ünnepi logója" a Magyar Televíziónak. Ez évente 6 alkalom (március 15, húsvét, augusztus 20, október 23, karácsony, szilveszter). 2007-ben, amikor 50 éves volt a Magyar Televízió, a május 1-i hosszú hétvégén (április 28.-29.-30., május 1.) mind a 4 nap ünnepi logója volt az MTV-nek "50 éve m1" illetve "50 éve m2" logó. 2007 folyamán ezt a logót a naponta vetített Kisváros sorozatnál, illetve a nyár folyamán hétköznap délelőttönként vetített "MTV Retro" sorozatnál tették fel, emlékeztetve arra, hogy 50 éves a közszolgálati televízió. A jelenlegi logót 2002 második felétől használja az MTV. Volt egy időszak (2003-2005), amikor az m1 felirat helyett az 1-es csatornát "mtv"-nek hívták (a 2-es változatlan maradt). De ezt 2005 szeptemberétől visszavonták, azóta ismét m1 és m2 a két csatorna neve. A Magyar Televízió arculatát 2007-ben kitüntették.

[szerkesztés] Lásd még

• Magyar televíziós csatornák listája

A 2006-os magyarországi kormányellenes tüntetések során szeptember 19-re virradó éjszaka a tüntetők megostromolták és elfoglalták a Magyar Televízió budapesti, Szabadság téri székházát.^[1]

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Magyar Televízió története a kezdetektől 1998-ig
• MTV archivum
• A magyar tévé gyerekkora – az origo.hu cikke az elmúlt 50 évről.
• A Comment.com cikke a magyar televíziózás 50. születésnapjáról (2007. április 30.)
• Légifotó a székházról

A Magyar Televízió csatornái

m1 | m2 | m3

m·v·sz  Az Európai Műsorsugárzók Uniója tagjai

Európai tagok: RTSH · RTVA · AMPTV · ORF · BTRC · VRT · RTBF · BHRT · BNR · BNT · HRT · CyBC · ČRo · ČT · DR · DK/TV2 · ER · EE/ETV · MTV Oy · YLE · GRF · GTVR · ARD · ZDF · ERT · MR · MTV · RÚV · RTÉ · RAI · LR · LTV · LRT · CLT · ERSL · MKRTV · PBS · TRM · GRMC · RTCG · NPB · NRK · NO/TV2 · TVP · RDP · RTP · C1R · RDO · RTR · SMRTV · RTS · SR · STV · RTVSLO · RTVE · SER · COPE · SVT/SR · SRG/SSR · TRT · NTU/NRU · BBC · UKIB · RV Nem európai tagok: ENTV · ENRS · TDA · ERTU · IBA · JRTV · TL · LJB · SNRT · ERTT

Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Kulcsesemények Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde Az MTV-székház ostroma 2006-os önkormányzati választások Zavargások október 23-án Szervezetek, személyek Kossuth tériek – MNB 2006  – Molnár Tamás  – HVIM  – Toroczkai László  – Budaházy György  – Gergényi Péter Érintett hírszolgáltatók Magyar Rádió  – Magyar Televízió  – Hír TV