Öveges József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) professzor, tanár.

Öveges József

Édesapja, Öveges József felekezeti tanító Pákán, majd Náprádfán. Öveges József így ezeken a helyeken végzete alapfokú tanulmányait. Ezután a család Győr-Moson-Sopron megyébe költözött, Pérre, ahol általános iskolai tanulmányait fejezte be, s az település tiszteletére róla nevezte az intényményt. Középfokú tanulmányait először a győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1911-ben belépett a piarista rendbe, így tanulmányait Kecskeméten folytatta. 1912-ben a Piarista Tanító rend tagja lett. 1915-ben érettségizett jeles eredménnyel.

Ezek után Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább, számtan-fizika szakon, mint piarista tanárjelölt. 1919-ben kitűnő eredménnyel tanári diplomát szerzett.

1919–1922 között Szegeden tanított a piarista gimnáziumban Közben 1920. július 10-én pappá szentelték.
1922–1924 között Tatán tanított a piarista gimnáziumban.
1924–1930 között Vácon tanított szintén a piarista gimnáziumban.
1930–1940 között ismét Tatán tanított a piarista gimnáziumban.
1940–1946 között Budapesten tanított különböző piarista gimnáziumokban.
1946–1947 között a Közgazdaságtudományi Egyetem Tanárképző Intézetében a fizika megbízott előadója.
1948-ban a Közgazdaságtudományi Egyetem Tanárképző Intézet kinevezett tanára.
1948–1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára.

1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztő bizottsági tagja. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugalomba vonult.

1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem meghívta tanszékvezető egyetemi tanárnak, amit visszautasított.

1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője (az adás 135 alkalommal volt műsoron). A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint 30 éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Országos Elnöksége tagja.

Halála méltó volt életéhez, épp egy kísérlet bemutatása közben kapott agyvérzést Budapesten. Sírja a zalaegerszegi régi temetőben található.

[szerkesztés] Kitüntetések

1948 Kossuth-díj
1962 Bugát emlékérem
1964 Tata város díszpolgára
1976 Prometheusz érme (az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat által alapított kitüntetést elsőként kapta).

[szerkesztés] Főbb publikációi

1929. Időjóslás – időmeghatározás
1936. 1937. „Fejezetek egy tanári noteszból”
1939. Kis Fizika
1948. Bevezetés a természettanba (Bp., 1948)
1951. A legújabb kor fizikája (Bp., 1951)
1952. Az élő fizika (Bp., 1952)
1953. Elektromosságtan és Élet (Bp., 1953)
1960. Tudomány, Technika, Élet (Bp., 1960)
1960. Kísérlezezzünk és gondolkodjunk. (Bp., 1960)
1968. Sugárözönben élünk (Bp., 1968)
1970. Elektrotechnika (Bp., 1970)
1977. Színes fizikai kísérletek a „semmiből” (Bp., 1977)
1981. Játékos kísérletek az elektronnal (Bp., 1981)
2001. Kísérletek könyve, Hogyan tanuljunk fizikát? 500 egyszerű fizikai kísérlet

[szerkesztés] Emlékezet

Nevét az országban számos általános [1] és középiskola viseli [2], [3], Tatán, egykori iskolájában [4] születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak. Azóta itt tartják meg az Öveges-emlékversenyt [5].

Budapesten tanáregylet vette fel a nevét [6].

A TIT [7] ismeretterjesztő egylete az ő nevét viseli. Emlékére állandó kiállítást szerveztek a TIT Zsombolyai úti székházában (Budapest, Zsombolyai út 6.)

A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) a 67 308-as sorszámú kisbolygót Öveges-nek nevezte el Öveges József tiszteletére [8].

Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg [9].

A professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli [10].