Madeira-szigetek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Portugálul: "Das ilhas, as mais belas e livres" ("Minden sziget közül a legszebb és legszabadabb.") |
|||||
| Himnusz: [[A Portuguesa (nemzeti) Hino da Região Autónoma da Madeira (helyi)]] |
|||||
 |
|||||
| Főváros | Funchal |
||||
| Államforma | Autonóm régió | ||||
| - Kormányzó | Alberto João Jardim
|
||||
| Hivatalos nyelv | portugál | ||||
| Felfedezés | 1420 | ||||
| - Autonómiát kapott: 1976. Július 1. | |||||
| Terület | |||||
| - Összes | 828 km² (n/a.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2004 évi becslés | 244 286 fő | ||||
| - Népsűrűség | 295 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | € 4,6 milliárd | ||||
| - Egy főre jutó | n/a | ||||
| HDI (n/a) | n/a (n/a.) – | ||||
| Pénznem | [[Euro1 €]] (EUR) |
||||
| Időzóna | WET (UTC) | ||||
| Internet TLD | .pt |
||||
| Hívószám | +(351)291 |
||||
|
1 2002 előtt escudo |
|||||
A Madeira-szigetek két nagyobb és számos kisebb szigetből, illetve szirtből álló szigetcsoport az Atlanti-óceánban, Marokkótól mintegy 800 km-rel nyugatra, a Kanári-szigetektől északra, az Azori-szigetektől kelet-délkeletre, nagyjából az északi szélesség 32–33°, illetve a nyugati hosszúság 16–17° között. Ennek megfelelően a szigeteken az időmérők egy órával kevesebbet mutatnak, mint Közép-Európában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A két lakott sziget közül a névadó Madeira lényegesen nagyobb, mint Porto Santo. Mindkét sziget körül számos kisebb szirt emelkedik a hullámok fölé. A kisebb szigetek közül a legjelentősebb a Madeirától keletre, észak-déli irányban húzódó Kopár-szigetek (Ilhas Desertas) sora. Közigazgatásilag a Madeira-, de földrajzilag a Kanári-szigetekhez tartozik a Selvagens-szigetek úgyszintén lakatlan, kopár szirtekből álló csoportja (a Kanári-szigetektől egy kevéssel északra). A Selvagens-szigetcsoport a tengeri madárvilág rezervátuma.
[szerkesztés] Állat- és növényvilág
Az északi flórabirodalomban (Holarktisz) az Atlanti-óceán északi medencéjének szigetcsoportjait, tehát a Madeira-, az Azori- és a Kanári-szigeteket Makaronézia néven összevonva különböztetik meg a birodalom többi flóraterületétől.
A Kopár-szigetek (mint nevük is mutatja), valamint (a sárkányfaerdő kipusztítása óta) Porto Santo vegetációja kimondottan gyér, Madeiráé viszont annál gazdagabb. Az eredeti növényzetet a sziget déli oldalának legnagyobb részén felégették, hogy helyet csináljanak az ültetvényeknek — a kiirtott erdőségek helyén öt világrész fás- és lágyszárú növényei nőnek rendkívül sajátos társulásokban. A megmaradt babérerdőket az UNESCO felvette a Világörökség listájára. Több, betelepített, máshol ritkaságnak számító növényfaj (mint például az Aloe vera gyomként szaporodott el. A növényfajok változatosságával éles ellentétben, néhány apró rágcsálótól eltekintve gyakorlatilag nincsenek vadon élő emlősök — jórészt ezért maradhatott meg az eredeti növényzet. Madarak, gyíkok, rovarok vannak, meg halak a tengerben. Gyakorlatilag szúnyog sincs.
Az ültetvényeken főleg banánt és cukornádat, valamint (600 méter tengerszint feletti magasság alatt) szőlőt termesztenek (utóbbi a híres madeira bor alapanyaga).
[szerkesztés] Közigazgatás, közlekedés
A szigetcsoport Portugália autonóm régiója (Região Autónoma da Madeira). Madeira szigetének fővárosa Funchal, Porto Santoé Porto Santo-város, más néven Vila Baleira. A szigetcsoportot tizenegy járásra osztják. Ezek közül tíz Madeirán van, a tizenegyedik Porto Santo.
Mindkét lakott szigeten van nemzetközi repülőtér: Madeirán Santa Cruztól kissé északra a Szent Katalin repülőtér (a nemzetközi légiforgalomban Funchal repülőtér néven szerepel), Porto Santón Vila Baleirától kissé nyugatra a Porto Santo repülőtér.
[szerkesztés] Történelem
Plinius említ bizonyos Lila szigeteket a Kanári-szigetekkel egy irányban — ezek akár a Madeira-szigetek is lehettek. Plutarkhosz (i. sz. 75) azt írja, hogy Quintus Sertorius hadvezér Cadizban találkozott „olyan tengerészekkel, kik az atlanti szigetről, szám szerint kettőről érkeztek, melyeket csak egy keskeny tengerszoros választ el és Afrika partjaitól 10 000 stadion távolságra fekszenek. A Megáldott szigeteknek hívták őket”. Ez a két sziget valószínűleg Madeira és Porto Santo volt.
A híresztelések ellenőrzésére Tengerész Henrik 1418-ban indította az első expedíciót, amit João Gonçalves Zarco vezetett. 1419-ben érték el és vették birtokba Porto Santót. Erről a szigetről szabad szemmel is jól látszik Madeira, ám ott csak a következő, 1419-ben indított expedíció hajói kötöttek ki (1420-ban). Tengerész Henrik felosztotta az újonnan portugál birtokba vett szigeteket a felfedező utakon részt vett lovagjai között: Porto Santo kormányzója Bartolomeu Perestrello lett, Madeira egyik felét João Gonçalves Zarco, a másikat pedig Tristão Vaz Teixeira kapta. A portugálok Madeirán az első időszakban főleg cukornádat és szőlőt termesztettek.
1580–1640 között, a perszonálunió idején a szigetek is spanyol fennhatóság alá kerültek. Az 1703-as Methuen-szerződés eredményeként kialakult stratégiai partnerség eredményeként számos angol települt át a szigetekre, és több, jelentős gazdasági ág (például a bortermelés) teljesen az ő kezükbe került.
Válaszul arra, hogy Napóleon elfoglalta Portugáliát, az angolok megszállták az ország Atlanti-óceáni külbirtokait, így 1807–1814 között a Madeira-szigeteket is. A háború után a megszálók közül sokan a szigeteken telepedtek le.
A szigetcsoport 1976-ban kapott autonóm státust; ennek örömére több településen „Autonómia” névre kereszteltek egy sor közterületet.
[szerkesztés] Gazdaság
A középkorban a szigetcsoport tagjai közül csak Madeirának volt gazdasági jelentősége: a sziget déli oldalának kiterjedt ültetvényein cukornádat és banánt termesztettek. Előbbi feldolgozására a sziget fővárosában némi cukor- és szeszipar is kialakult. Az ugyancsak betelepített szőlőből utóérleléssel készíthető, különleges madeira bort angol telepesek fejlesztették ki a 18. században; épp így a brit betelepülők alakították ki a szigetek két különleges kézműipari ágát: a vesszőfonást és a hímzést, mint ahogy brit telepesek futtaták fel a gazdaság jelenlegi fő ágazatát, az idegenforgalmat is. A halászat főleg a helyi igényeket elégíti ki.
[szerkesztés] Források
- Kanári-szigetek, Azori-szigetek, Madeira-szigetek. Cartographia Kft. Budapest, 1995. ISBN 963 352 980 8 CM
- Madeiraszigetek.lap.hu
- Magyar Nagylexikon 12. Magyar Nagylexikon Kiadó Budapest, 2001.
- Rita Henss: Madeira, Porto Santo. Marco Polo Útikönyvek, Corvina Kiadó, 2006.
