Máriabesnyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Máriabesnyő egykori település, ma Gödöllő városhoz tartozik.

[szerkesztés] Története

Már a 20. század elejétől fogva Gödöllőhöz tartozik. Akkoriban még csak nyaralótelep volt. Régebben népes nagyközség, s egy horvát család, az Iván-család birtoka volt. 1387-ben azonban Zsigmond király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott, mint ilyen teljesen elnéptelenedett. A XVII. században már Gödöllőhöz tartozott, s Grassalkovich Antal vásárolta meg. Ő építtette itt a kapucinus kolostort, s családi kriptáját is, ahol a Grassalkovichok nyugszanak, többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is: Grassalkovich Antal és Esterházy Leopoldina. E kápolna a régi Besnyő község temploma romjának helyén épült. Egy legenda szerint az építkezéskor 1759. áprils 1-jén egy csontból készült Mária-szobrot talált az egyik munkás, s azóta híres búcsújáró hely. A kolostort 1769 és 1771 között kibővítették. Később a község újra önálló lett, majd 1965-ben véglegesen Gödöllő része lett, ahova azóta is tartozik.

[szerkesztés] Jelene

Jelenleg Gödöllő város része. Saját vasútállomással rendelkezik a Budapest-Füzesabony vonalon. Idegenforgalmát meghatározza a búcsújáró temploma.

[szerkesztés] Lakossága

A török idők előtt valószínűleg több mint 1000 lelket számlált a község, később azonban elpusztult. Az 1700-as években lassan újra kezdett benépesülni, majd 1910-re már 380 főt számlált a falu lakossága.