Louvre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Louvre Párizs központi részén található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb múzeuma.

Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etrusz emlékek is megtekinthetők.

Tartalomjegyzék

1 Az épület
2 A piramis
3 A Louvre-stílus
4 Lásd még
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az épület

Panorámakép a Louvre-ról 1908-ból

Panorámakép a Louvre-ról 2006-ból (a Carrousel tértől kezdve)

1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A Capetingek korában királyi vadászház és vár volt. 1364 és 1380 között V. Károly gót stílusban átépíttette. I. Ferenc és II. Henrik pedig Pierre Lescot által gyönyörű reneszánsz királyi várat emeltetett belőle. Medici Katalin székhelyéül választotta és kibővítette, IV. Henrik pedig közbeeső épületekkel, a Tuileriákkal is összekötötte. Ez a régi Louvre, melyhez XIV. Lajos az új Louvre-t csatolta, úgy hogy az épület négy szárnya a palota udvarát négyzet alakban zárja be.

Midőn a királyok a versailles-i kastélyba költöztek, a Louvre-ban a király hivatalnokai, majd tudósok és művészek laktak. I. Napóleon 1805-ben megbízta Pierre Percier és Pierre Francois Léonard Fontaine építészeket, hogy a Louvre-t kijavítsák és kiépítsék; a restaurációt Lajos Fülöp ("Louis-Philippe") korában azonban elhanyagolták és csak III. Napóleon (1852) fogott hozzá az újraépítéshez, mellyel Visconti és Leufel építészek el is készültek, úgyhogy a Louvre és a Tuileriák egy óriási palotává tömörültek, melyben az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek. Most már a Tuileriák leégése után, 1871 óta, a pénzügyminisztériumon kívűl csak a múzeum van a Louvre-ban.

1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma, a Szajna jobb partján.

[szerkesztés] A piramis

A Louvre udvarán lévő üvegpiramis, acélból, alumíniumból és üvegből készült. Méretei:

21,65 m magas
35,40 m oldalhosszúság
666 üveglapból áll

Ez utóbbi adat cáfolata:
"1983-ban az akkori francia elnök, Francois Mitterand felkérte Ieoh Ming Pei, a neves kínai születésű amerikai építész tervezőirodáját a Louvre kibővítésére, modernizálására. Pei megtervezte az egyiptomi piramisokat idéző, acélból és üvegből alkotott modern építményt, amely ma is megosztja a párizsiakat. 1989-ben adták át a Louvre piramisát, melynek magassága 21 méter, oldalhosszúsága 35 méter, üvegtábláinak száma pedig vitatott.

Dan Brown A da-Vinci kód című sikerkönyve részint a Louvre-ban játszódik. A könyvben szerepel egy mondat, amely a piramis üvegtábláira vonatkozik. „…a piramist, Mitterrand elnök kifejezett kívánságára, pontosan 666 üvegtáblából építették — különös kívánság, amelyet széltében-hosszában tárgyaltak az összeesküvés-elméletek kedvelői, arra hivatkozva, hogy a 666 a Sátán száma.” (GABO Kiadó, 2004, ford. Bori Erzsébet).

Még a piramis elkészülte előtt, a ’80-as években kapott szárnyra az a városi legenda, hogy az építmény pontosan 666 üveglapból áll, főleg a modern, hideg acél-üveg monstrum ellenzői terjesztették előszeretettel az alkotás infernális voltát alátámasztó információt.

A piramis csűcsa lent jobbról

Hivatalosan ez a szám sehol sem jelenik meg. A Louvre múzeum tájékoztatása szerint a piramis összesen 673 üvegtáblából áll, 603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú, melyek 2,1 cm vastagok. I.M. Pei tervezőirodája úgy nyilatkozott, hogy a piramisban lévő üveglapok száma 698.

Az ellentmondásos eredmények fényében természetesen többekben felmerült, hogy megszámolják a konstrukció üvegtábláit, de a számlálók eltérő eredményekre jutottak, így nincs elfogadott válasz egyelőre. A táblák száma azonban mindegyik számlálás során 666-nál több volt."

Idézet forrása: National Geographic Magyarország

[szerkesztés] A Louvre-stílus

A Louvre épülete

A francia reneszánsz stílusnak az a fajtája, amely olasz minták némi utánzásával legkorábban keletkezett, és amelyet a Louvre-palotán különösen Pierre Lescot juttatott kifejezésre.