Kronstadt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kronstadt a történelmi német neve a romániai Brassó városának is.

A Kronstadti-öböl 1888-as térképe

Kronstadt címere

Kronstadt (oroszul Кронштадт), a német Kron, azaz „korona” és stadt, azaz „város” szavakból) oroszországi kikötőváros a Kotlin-szigeten, Szentpétervártól 30 kilométerre nyugatra, a Finn-öböl bejáratának közelében. Közigazgatásilag Szentpétervárhoz tartozik. 1921 márciusában itt zajlott a kronstadti felkelés.

Kronstadt hagyományosan az orosz admiralitás székhelye és a Szentpétervár bejáratát őrző Balti Flotta bázisa.

A történelmi városközpont és az erődítmények az UNESCO Világörökség részét képezik.

Bővebben: Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek

Tartalomjegyzék

1 Története
- 1.1 A kronstadti felkelés
- 1.2 A második világhábrúban
2 Látnivalók
3 Híres kronstadtiak
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Az északi védművek egy szakasza.

I. Péter cár, Kronstadt alapítója emlékműve

Kronstadtot I. Péter cár alapította, miután 1703-ban elfoglalta a Kotlin-szigetet Svédországtól. Az első erődítményeket 1704. május 18-án kezdték építeni.

A Kronstadti-erődöt rendkívül gyorsan építették fel. A Finn-öböl nem mély és télen teljesen befagy. Az építkezéshez tölgyfatörzsek ezreit használták fel és köveket. Mindezt az öböl jegén szállították keresztül és a jégbe vágott lékeken keresztül építették be. Az öblön így számos kis szigetet képeztek, melyeken erődöket emeltek, lezárva Szentpétervár bejáratát a nyílt tenger felől. Csak két keskeny hajózható csatorna maradt szabadon, ezeket a legerősebb erődítmények őrizték.

A 19. században a védműveket még jobban megerősítették.