Károlyfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Károlyfalu (szlovákul Karlova Ves, németül Karlsdorf) Pozsony városrésze a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában. Területe 11 km2, lakosainak száma 33 000 (2002).

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Fekvése

Pozsony központjától 4 km-re északnyugatra a Duna bal partján fekszik.

[szerkesztés] Története

Károlyfalu területe Szlovákia egyik legrégebb óta lakott része, ahol már a korai kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítják azok az itt megtalált 250-300000 éves kőeszközök, melyeken a tudatos emberi megmunkálás nyomai látszanak. A botanikus kert feletti területen az i. e . 5. évezredből származó település nyomait tárták fel rituális, zsugorított helyzetben eltemetett emberi maradványokkal. Ezek egyben a mai Pozsony területén talált legrégibb sírok. A 9. században ezen a részen kisebb halászfalu volt, melynek lakói a mai botanikus kert területén feltárt temetőbe temetkeztek. A középkori település később a dévényi váruradalomhoz tartozott, de ezt a falut 1242-ben a tatárok elpusztították. Ezután a terület lakatlan volt egészen addig, amíg IV. László király 1288-ban Jakab pozsonyi bírónak adta. Az adománylevél pontosan leírja a terület határait. Jakab a falu újra betelepítte, szőlőskertet telepített és malmot építtetett. A falu a 14. század elejére kiterjedt település lett. Károly Róbert 1318-ban és 1323-ban kiadott oklevele megerősíti Jakab fiát a falu birtokában. Nagy Lajos király 1360. április 24-én kiadott oklevelében kiváltságokkal és Pozsony polgáraival egyenértékű szabadságjogokkal ruházza fel a települést. A következő századokban is elkerülték a települést a nagy hadiesemények. A 16. században a környék erdeiben katonaszökevények rejtőztek, majd 1605-ben Bocskai hajdúi szállták meg a vidéket. 1619-ben Bethlen serege foglalta el Pozsony vidékét, melyet csak 1621-ben foglaltak vissza a császári csapatok. 1635-ben Dévény vára Károlyfaluval együtt a Pálffy család birtoka lett, akik 1932-ig megőrizték azt a család tulajdonában. A Pálffyak gyakran rendeztek itt nagy vadászatokat magas rangú vendégek részvételével. 1677-ben a területen dögvész tört ki, mely Pozsony egész környékére kiterjedt és 3900 ember halálát okozta. A 18. század elejére a község környékén már mintegy 100 hektár szőlőültetvény volt. Lakói emellett halászattal, folyami hajózással foglalkoztak. 1828-ban Károlyfalunak 120 lakosa volt. A háborús események következtében felütötte a fejét a kolera, mely 1831-ben és 1836-ban pusztított. A 19. század második felében a településnek 207 lakosa volt. Tűzoltóegylete 1897-ben alakult. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1935-ben épült a 18. századi Nepomuki Szent János kápolna átépítésével.
• Az iskola épülete 1883-ból származik, 1926-ban átépítették.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Károlyfalu honlapja
• Nemhivatalos oldal

A Pozsonyi IV. járás települései
Károlyfalu (Karlova Ves) · Pozsonyhidegkút (Dúbravka) · Lamacs (Lamač) · Dévény (Devín) · Dévényújfalu (Devínska Nová Ves) · Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica)