Kállai Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kállai Gyula (Berettyóújfalu, 1910. június 1. – Budapest, 1996. március 12.): MSZMP-politikus, újságíró, 1965 és 1967 között miniszterelnök.

Tartalomjegyzék 1 Élete 1.1 Tisztségei 1.2 Politikai szerepvállalásai 2 Irásai 3 Lásd még 4 Jegyzetek

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Tisztségei

1931-től az illegális KMP tagja, jelentős szerepet játszott a Márciusi Front megszervezésében. A Népszava munkatársaként közreműködött a híressé vált 1941. karácsonyi szám összeállításában. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság létrejöttében, majd akcióiban. 1942-ben letartóztatták, de kellő bizonyíték hiányában szabadon engedték. A KMP-t képviselte a Magyar Front Intéző Bizottságában. 1945 januárjától a Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Vezetőségi (1945–1948), majd a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetőségi (1948–1951 és 1956. július–október) tagja. 1951. április 20-án hamis vádak alapján letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték, ahonnan 1954 júliusában szabadult és rehabilitálták.^[1] A Kiadói Főigazgatóság vezetője (1954–1955), majd a Társadalmi Szemle főszerkesztője (1958–1961). 1965-ig az Állami Díj és Kossuth-díj Bizottság elnöke, 1957 és 1989 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának (HNF OT) elnöke.

[szerkesztés] Politikai szerepvállalásai

Kezdetben miniszterelnökségi második adminisztratív államtitkár (1945. június 15.–július 18.), majd politikai államtitkár (1945. július 18.–november 23.), a Tájékoztatásügyi Minisztérium politikai államtitkára 1945. november 23. és 1947. május 27. között. 1949. június 11-től 1951. május 12-ig a Dobi-kormány külügyminisztere (1951. április 20-tól latartóztatásban!). Népművelési miniszterhelyettes (1955. február 19.–1956. október 31.), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja (1957. február 28.–május 9.), s mint ilyen megbízva a művelődésügyek vezetésével (1957. március 1.–május 9.). 1957. május 9. és 1958. január 28. között művelődésügyi miniszter, majd államminiszter (1958. január 28.–1960. január 15.), ezt követően a minisztertanács első elnökhelyettese (1960. január 15.–1961. szeptember 13.), a minisztertanács elnökhelyettese (1961. szeptember 13.–1965. április 30.), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány (minisztertanács) elnöke (1965. június 30.–1967. április 14.). 1967 április 14-től egészen 1989. október 23-ig az elnöki tanács tagja, közben az országgyűlés elnöke (1967. április 14.–1971. május 12.).^[2]

[szerkesztés] Irásai

• Kállai Gyula: Népiség, demokrácia, szocializmus. 1943.
• Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom: 1936-1945 / Kállai Gyula. 1948.
• Kállai Gyula: A magyarországi ellenforradalom a marxizmus–leninizmus fényében / Kállai Gyula. 1957.
• Kállai Gyula: A párt szövetségi politikája és a nemzeti egység fejlődése. 1976.
• Kállai Gyula: A múltról a jelennek. [Cikkek, beszédek]. 1976.
• Kállai Gyula: Helyünk a világban: [cikkek, tanulmányok, beszédek] / Kállai Gyula. 1977.
• Kállai Gyula: The people's front movement in Hungary. (Transl. by Gyula Gulyás). 1979.
• Kállai Gyula: Életem törvénye: [visszaemlékezések] / Kállai Gyula. 1980.
• Kállai Gyula: Két világ határán / Kállai Gyula. 1987.
• Kállai Gyula: Megkésett börtönnapló. [Visszaemlékezések]. 1987.

[szerkesztés] Lásd még

• Kállai-kormány

[szerkesztés] Jegyzetek

Elődje: Kádár János

Magyarország miniszterelnöke 1965–1967

Utódja: Fock Jenő