Kommunisták Magyarországi Pártja
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Az ezen a lapon látható jelölés 2007 májusából származik. |
A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) volt az első magyarországi marxista–leninista kommunista párt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A párt az őszirózsás forradalmat követően jött létre 1918. november 24-én. Alapítói voltak az akkor ellenzékben lévő szociáldemokrata politikusok, a forradalmi szocialisták valamint a Szovjet-Oroszországból hazatérő kommunista hadifoglyok.
| Szocializmus Magyarországon |
 |
| Korszakok, események |
| Magyarországi Tanácsköztársaság |
| Kékcédulás választások |
| Kommunista hatalomátvétel |
| Magyar Népköztársaság |
| Rákosi-korszak |
| 1956-os forradalom |
| Kádár-korszak |
| Rendszerváltás |
| Vezető politikusok |
| Kun Béla |
| Rákosi Mátyás |
| Hegedüs András |
| Nagy Imre |
| Kádár János |
| Németh Miklós
|
| A Politikai Bizottság (PB) tagjai ('45-'89) |
| Pártok, szervezetek |
| Kommunisták Magyarországi Pártja |
| Magyar Kommunista Párt |
| Baloldali Blokk |
| Magyar Dolgozók Pártja |
| Magyar Szocialista Munkáspárt |
| Magyar Kommunista Munkáspárt |
| Munkáspárt 2006 |
A Kommunisták Magyarországi Pártjának első központi bizottsága
| Kun Béla | Chlepkó Ede | Fiedler Rezső | Hirossik János | Bokányi Dezső | Jancsik Ferenc | Korvin Ottó | László Jenő | Mikulik József |
| Pór Ernő | Rabinovics József | Rudas László | Seidler Ernő | Somló Dezső | Szamuely Tibor | Szántó Béla | Vágó Béla | Vántus Károly |
[szerkesztés] A Tanácsköztársaság
Bővebben: Magyarországi Tanácsköztársaság1919 februárjában a párt vezetőinek nagy részét letartóztatták, ennek ellenére tömegbefolyása folyamatosan növekedett. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), egyedül nem tudván úrrá lenni a kialakult politikai válságon, a gyűjtőfogházban lévő kommunista vezetők segítségét kérték. A két párt, vezetőik döntése nyomán, 1919. március 21-én egyesült, és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Az egyesült párt neve a júniusban megtartott kongresszuson először Szocialisták Magyarországi Pártja lett, de ezzel a kommunisták nem értettek egyet (Kun Béla szerint, ez nem fejezi ki, hogy a Kommunista Internacionáléhoz[1] tartozik a Magyar Tanácsköztársaság), végül a közös név a Magyar Szocialista-Kommunista Párt lett.
A Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror idején a két párt szétvált, a KMP tagjainak jelentős része illegalitásba, emigrációba kényszerült. Nagyszámú pártaktivistát azonban letartóztattak. Az ebben az időszakban megalakuló Szovjetunió több hullámban ajánlott fel fogolycserét a magyar vezetésnek, amelyek során mintegy három év leforgása alatt kb. 400 kommunista aktivista került a Szovjetunióba. Ezek jelentős része az 1930-as sztálini terror áldozatává vált.
Az illegális KMP 1922-ben újjászerveződött, 1925-ben Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) fedőnéven legális pártot alapított, és Bécsben megtartotta I. kongresszusát. A párt ideológiájának középpontjában a proletárdiktatúra teljes megvalósítása állt. Az MSZDP-vel szembeni ellenséges magatartás, valamint különböző konspirációk miatti letartóztatások nem tették lehetővé a fennálló rendszerrel szemben való eredményes fellépést.
Az MSZMP-t 1928-ban betiltották, a párt fontosabb vezetőit bebörtönözték. 1932-ben kivégezték a párt két legfelső vezetőjét, Sallai Imrét és Fürst Sándort.
A KMP végül 1936-ra alakította ki ideológiai célját, a munkásegységre épülő antifasiszta ellenállás megszervezését. A II. világháborúig terjedő időszakban és a háború idején is vezető szerepet töltött be a fasizmus ellen.
[szerkesztés] Békepárt
1943-ban névleg feloszlatta magát és Békepárt néven alakult újjá, amely a párt felvett, legális elnevezése volt, és 1944-ig volt használatban. Az új név felvételére azért került sor, hogy így a KMP védekezni tudjon az egyre szélesebb körű kommunista-ellenes akciókkal szemben és hatékonyabbá válhasson az antifasiszta egységfront szervezésében. A Békepárt rövidesen bekapcsolódott az antifasiszta erőket összefogó, fegyveres ellenállást szervező Magyar Front tevékenységébe.
[szerkesztés] Újjászerveződés
Bővebben: Magyar Kommunista PártA KMP 1944-ben az ország szovjet megszállás alatt álló területein visszanyerte legalitását, és Magyar Kommunista Párt (MKP) néven hirdette meg az ország háború utáni helyreállításának saját elképzelései szerinti programját.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Az ún. Komintern vagy az ismertebb nevén III. Internacionálé (1918-1943)
