Johann Friedrich Struensee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas Nagy Lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont.

Johann Friedrich Struensee gróf, orvos, dán miniszter (1737. augusztus 5., Halle – lefejezték Koppenhágában 1772. április 28.)

Orvosi tanulmányait szülővárosában végezte. 1754-ben megjelent könyvében a világon elsőként írta le a száj- és körömfájás kórisméjét, majd oltóanyagot is előállított. 1759-ben fizikusból városi orvos lett Altonában, majd 1768-ban VII. Keresztély dán király szolgálatába állt és mint udvari orvos a fiatal királlyal beutazta Németországot, Franciaországot és Angliát.

A király kegyét csakhamar annyira megnyerte, hogy 1770-ben a trónörökös nevelőjévé, tanácsossá, a király és a királyné felolvasójává tették. E minőségben szerelmi viszony fejlődött ki Struensee és a dán arisztokrácia által gyülölt Karolina Matild királyné között, amit Struensee a hatalom megnyerésére használt fel. Kibékítette az eddig egymástól idegenkedő királyi párt. A királyné segítségével az eddigi kegyenceket, minisztereket eltávolította az udvartól és az egész államtanácsot megszüntette. A királyné és Struensee most korlátlanul uralkodtak. 1771-ben Struensee maga állott a minisztérium élére s egészen új kül- és belpolitikát kezdett. Szakítva Oroszországgal, Svédországhoz közeledett s ugyanakkor, mint a felvilágosodott abszolutizmus hive II. Frigyes példájára az ország jólétét emelni igyekezett. Rendezte a pénzügyet, az adót leszállította, emelte az ipart és kereskedelmet, iskolákat állított, javítota az igazságszolgáltatást. Csakhogy mindezt önkényesen és elhamarkodva tette, miáltal maga ellen ingerelte a dán arisztokraciát, míg a dán nyelv mellőzése és a német nyelv behozatala a dán papságot és a népet izgatta fel. A felizgatott közvéleményre támaszkodva, az anyakirályné, Guldberg kabinettitkár, Rantzau-Aschberg tábornok s más előkelő férfiak Struensee megbuktatására szövetkeztek. 1772 jan. 17-én reggel az összeesküvők a király szobájába nyomultak s arra kényszerítették, hogy parancsot adjon ki a királyné, szeretője, Struensee és ennek fő hive, Brandt elfogására. Struensee-t bilincsekbe verve a fellegvárba szállították és vádat emeltek ellene a király személye ellen intézett támadásért, a királynéval folytatott bűnös viszonyért és a legfőbb hatalommal űzött visszaélésért. Miután a királynéval folytatott benső viszonyt bevallotta és ezt a királyné vallomása is megerősítette, a királyi pár házassága felbontatott és Struensee-t halálra itélték. 1772 ápr. 28-án hajtották végre a kivégzést; előbb levágták a jobb kezét, azután fejét és végül testét darabokra vagdalták.

Beer M. és Laube H., nálunk Szigligeti S. sorsát szomorujátékban, Bouterwek regényében dolgozták fel.