Hidrogén-klorid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Hidrogén-klorid | |
|---|---|
  |
|
| Általános | |
| Magyar név | Hidrogén-klorid |
| IUPAC név | Hydrogen chloride |
| Egyéb nevek | Sósav, klórhidrogén, spiritus salis, acidum hidrochloricum, acidum muriaticum, muriatic acid, acidum chloratum |
| Képlet |  |
| Moláris tömeg | 36,46 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen, szúrós szagú higroszkópikus gáz |
| CAS-szám | [7647-01-0] |
| EINECS (EG) szám | 231-595-7 |
| EG-Index szám | 017-002-01-X |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 1,52 g/dm3 (20 °C), gáz |
| Oldhatóság vízben | Korlátlanul elegyedik |
| Olvadáspont | −114,2 °C (158,8 K) |
| Forráspont | −85,1 °C (187,9 K) |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | Lineáris, dipólus molekula |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | −92,5 kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | 28,8 J/(mol·K) |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Maró hatású (C)  |
| R-mondatok | R34, R37 |
| S-mondatok | S26, S36/37/39, S45 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| RTECS szám | |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Kloridok |
| Azonos kation | |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
A hidrogén-klorid szintelen, szúrós szagú, íztelen, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav, melyet először Basilius Valentinus állított elő a 15. században, egészen tiszta állapotban pedig Priestley 1771. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a gyomornedvben is megtalálható, minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője.
[szerkesztés] Előállítása
A hidrogén-klorid hidrogénből és klórból képződik magas hőmérsékleten, vagy fény hatására. Az egyesülés durranás kíséretében történik, ha az említett két gáznak egyenlő térfogatait elegyítettük egymással.
H2 + Cl2 = 2 HCl
A hidrogén- és a klórgáz 1:1 térfogatarányú elegyét klórdurranógáznak nevezzük, mely még az oxigén-hidrogén durranógáznál is robbanékonyabb.
A hidrogén-klorid előállítható a kloridokból, ha azokat koncentrált kénsavval melegítjük; e célra azonban iparilag konyhasót (NaCl) használnak, amelyet kénsavval kezelnek.
NaCl + H2SO4 = NaHSO4 + HCl
A Leblanc-féle szódagyártásnál melléktermékül igen nagy mennyiségü sósavat kapnak.
[szerkesztés] Jellemzői
A tömény sósav 36
tömegszázalékos, levegőn füstölög, mert az oldatból távozó HCl a levegő nedvességtartalmában oldódik és ködöt képez. A hidrogén-klorid-gázt igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, nagyobb nyomáson színtelen folyadékká sűríthető. A hidrogén-klorid-gáz levegőre vonatkoztatott relatív sűrűsége: ρrel = 1,278 (levegő = 1) és vízben rendkívül jól oldódik; 1 térfogat víz 0 °C-on 505 térfogat (0,825 g) és 20 °C-on 440 térfogat (0,721 g) hidrogén-klorid-gázt abszorbeál; ezért hidrogén-klorid-gázzal telt palack víz alatt kinyitva egy pillanat alatt megtelik vízzel.
A sósavoldat savtartalma tömegszázakban kifejezve közelítőleg a sűrűség két első tizedesének kétszeresével egyenlő. (Pl.: az 1,12 g/cm3 sűrűségű sósavoldat kb. 24 %(m/m)-os.)
A sósav erős egyértékű sav; a negatív standardpotenciálú fémeket hidrogénfejlődés közben feloldja és kloridokká alakítja át, a pozitív standarpotenciálú fémekkel (pl.: réz) nem lép reakcióba.
6 HCl + 2 Fe = 2 FeCl3 + 3 H2
A sósav savmaradékionja a kloridion (Cl-), sói a kloridok.
Az oxidáló hatású anyagok (pl. nátrium-hipoklorit azaz hypo, kálium-permanganát, kálium-klorát stb.) a sósavat elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle.
NaOCl + 2 HCl = NaCl + Cl2 + H2O
A sósavat nemcsak a laboratóriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre, kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkívül gyógyszerként is használják.
A sósav szerepel a magyar gyógyszerkönyvben. Nem megengedett a szennyezése kénsavval, szabad klórral, nehéz fémekkel, legkivált pedig arzénnal.
