Gémeskút
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A gémeskút a földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő vízkiemelő szerkezet. Ez a kútszerkezet egész Közép- és Kelet-Európában ismert, pár évtizede a magyar nyelvterületeken a legelterjedtebbnek számított.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Részei
A gyakran élő fából kialakított, földbe mélyített ágasnak a villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém (Csallóközben: sujtó, a Kisalföld északi részén: hankalék az elnevezése). A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (ostor, kútostor, a Dunántúl nagy részén: sudár), amelyen az abronccsal erősített favödör függ. A vízzel telt vödör súlyának egyensúlyozására a gém másik végére kő vagy fatuskó nehezéket, koloncot erősítenek.A puca ásványból feltörő víz.
[szerkesztés] Használata
A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös használatú gémeskutak is. Nagyobb vízfogyasztású helyeken (pl. legelőkön) iker gémeskutat is készítettek, ahol a szokásosnál nagyobb kútgödörből két gémeskút segítségével merték a vizet. A gémeskút az egész magyar nyelvterületen elterjedt, sok helyütt a legutóbbi évtizedekig az egyetlen vízhúzó szerkezet volt.
A legérdekesebb története Eger környékén van, ahol voltak külön „puca” kútfelelősök, ahonnan a szegény embereknek hordták a felelősök a vizet minden nap a falu összes házába.[forrás?]
[szerkesztés] Elnevezései
- gémeskút – általános és leggyakoribb
- csigáskút – a Dunántúl nyugati és déli részén
- nyilas kút – Szlavóniában
- komponás kút – Erdélyben
- puca kút -Eger környékén
[szerkesztés] Jeladás kútgémmel
A gémeskút régen hírközlő szerepet is betöltött. A gém és a kútostor helyzetének állításával látótávolságra jelezték a legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, az étkezés idejét. Az alföldi tanyavilágban hasonló módon tudatták a napszámosokkal, mezei munkásokkal, hogy elérkezett a déli étkezés ideje, menjenek a tanyára. Szintén így üzentek a betyároknak pártolóik.
[szerkesztés] Források
| Magyar házvidékek: dél-dunántúli házvidék • északi vagy palóc házvidék • keleti vagy erdélyi házvidék • középmagyar vagy alföldi házvidék • nyugati vagy délnyugat-dunántúli házvidék • népi barokk • népi klasszicizmus |
| Lakóháztípusok: barlanglakás • veremház (putriház, földház) • kör alaprajzú épület • soros alaprajzú ház • nyújtott, soros alaprajzú ház • hosszúház • görbe ház • keresztszárnyas ház • keresztszínes ház • kerített ház • szárazbejárásos ház • lábasház |
| Falazat: rakott sárfal • gömbölyeges sárfal • vert fal • gyeptégla fal • vályogfal • favázas sárfal • boronafal • deszkafal • zsilipelt fal • gerendavázas fal • sövényfal • nádfal • kőfal • nyerstégla fal • téglafal • habarcs • vakolat • oromzat • torombakötéses oromzat |
| Födém: mestergerenda • középoszlop • padló • mennyezet • padlás • magtárpadlás |
| Tetőszerkezet: ágasfás tetőszerkezet • szelemenes tetőszerkezet • szarufás tetőszerkezet • székes tetőszerkezet • búsvitéz • herkelik • nyeregtető • kontyos tető • csonkakontyos tető • füstlyukas tető • vízvetős tető • üstökös tető • sátortető • bogárhátú tető |
| Héjazat: nádtető • lészás nádtető • szalmatető • zsúptető • fazsindely • dránica • palatető • cseréptető |
| Tüzelőberendezés, füstelvezetés: nyílt tűz • szikrafogó • katlan • kandalló • kemence • boglyakemence • kályha • takaréktűzhely • kémény • szabadkémény • kaminkémény • béreskohó |
| Alaprajz: egysejtű ház • kétosztatú ház • háromosztatú ház • szoba • pitvar • konyha • füstöskonyha • kamra • tisztaszoba • oldalház • ereszalj • tornác • gádor • ajtó • félajtó • kétszárnyú ajtó • kéttáblás ajtó • ablak • ablakrács • ablaktábla |
| Gazdasági épületek: enyhely • szárnyék • karám • esztrenga, kosár • akol • állás • pecó • cserény • vasaló • óltanya • kontyos kunyhó • esztenaház • kaszoj • kerekeskunyhó • szántalpas kunyhó • halászkunyhó • hodály • földól • disznóól • istálló • hídlás • baromfiól • galambdúc • méhes • kelence • csűr, pajta • verem • gabonásverem • gabonás (gabonáskas, életesház, hombár, szuszék) • szántalpas hombár • magtár • góré • sopa • abora • szénaszín • rakodó • polyvatartó • kandi • dohánypajta • aszalókemence • pálinkaégető kunyhó • nyárikonyha • pince • lyukpince • présház • kút • kopolya • gémeskút • árok • kerítés • garád • hágcsó • kapu • fedeles kapu • kiskapu |
| Középületek: iskola • községház • csőszház • mosóház • ispotály • szakállszárító • bolt • kocsma • beszálló • fogadó • csárda • híd • bürü • dobogó • pellengér |
| Szakrális épületek: templom • kápolna • harangláb • harangtorony, fatorony • kálvária • kőkereszt • plébániaház • paplak |
| Ipari épületek: olajütő • szárazmalom • szélmalom (bakos malom) • vízimalom (patakmalom, folyami malom, hajómalom) • fűrészmalom • kallómalom • lomozómalom • paprikamalom • kovácsolómalom • kovácsműhely |
| Díszítőművészet a népi építészetben: házfelirat • házjegy • festett famennyezet |
| Építőtevékenység: építőmunkás • kőműves • ács • bádogos • baráber • építőáldozat • meszelés • mázolás • pingálás • feketézés • homoklocsolás |
