Enya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Enya
Enya 2001.
Információk
Eredeti név:	Eithne Patricia Ní Bhraonáin
Származás:	Gweedore, Donegal megyéjében, Írország
Született:	1961. május 17. (47 éves)
Aktív évek:	1986-től
Hangszer(ek):	vokál, piano
Műfaj(ok):	Pop, New Age
Kiadó(k):	Warner Bros.
Honlap:	http://www.enya.com

Enya (sz. Eithne Patricia Ní Bhraonáin, angolosan Enya Brennan; 1961. május 17.) Írország legismertebb szólóénekese. Az Enya nevű zenei együttes valójában három emberből áll: Enyából, aki zeneszerző és előadó, Nicky Ryanből, aki az albumok producere, és Roma Ryanből, aki különböző nyelvű dalszövegeket ír Enya zenéjére. Az Enya szó az ír gael Eithne név fonetikusan leírt változata.

Tartalomjegyzék 1 Életrajz 1.1 Kezdetek 1.2 Szólókarrier 1.3 Magánélet 2 Zenéje 3 Diszkográfia 3.1 Nagylemezek 3.2 DVD-k 4 Lásd még 5 Források 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életrajz

[szerkesztés] Kezdetek

1961-ben Eithne az Ír Köztársaság Donegal megyéjében fekvő Gweedore-ban igazi zenészcsaládba született. Már nagyszülei tagjai voltak egy, az egész országban ismert együttesnek. Apja – mielőtt kocsmát nyitott – a Slieve Foy Band vezetője volt, anyja egy főleg tánczenét játszó együttes tagja volt, később pedig a Gweedore-i Általános Iskolában tanított zenét. Eithne-nak négy fiú- és négy lánytestvére van, legtöbbjük az 1968-ban alapított An Clann As Dobhair (az 1970-es évek után egyszerűen Clannad) tagjai.

1980-ban Eithne belépett a Clannadba, ahol testvérei (Máire, Pól, és Ciarán), valamint nagybátyjai (Noel és Padraig Duggan) játszottak. Eithne elektromos zongorán játszott, és az 1980-ban megjelent Crann Úll, majd az 1982-es Fuaim albumokon vokálozott is. 1982-ben (nemsokkal a Clannadot ismertté tevő Theme from Harry’s Game megjelenése után) a producer és menedzser Nicky Ryan elhagyta a csapatot, Enya pedig követte, hogy elkezdje saját szólókarrierjét.

[szerkesztés] Szólókarrier

Nickyvel és feleségével, Romával dolgozva Eithne két instrumentális szólószámot készített: az An Ghaoth Ón Ghrian és a Miss Clare Remembers az 1984-ben kiadott Touch Travel című albumon voltak hallhatóak. Enyaként először az 1984-ben megjelent The Frog Prince (Francia Rómeó) című film stáblistáján tüntették fel. 1986-ban elvállalta a The Celts (A Kelták) című dokumentumfilm zenéjének megírását, az ekkor megírt zene felkerült első, 1987-ben megjelent Enya című albumára, amit akkoriban szerény érdeklődés kísért. Az album Boadicea című számát később feldolgozta a The Fugees (1996) és Mario Winans is. Az előbbi feldolgozás nyomán kisebbfajta botrány robbant ki, ugyanis az együttes nemcsak, hogy Enya engedélye nélkül, de a saját szerzeményként beállítva adta elő a számot.

1988-ban történt meg Enya karrierjében a nagy áttörés a Watermark (Vízjel) című albummal, melyben megismerhettük a mára klasszikussá vált Orinoco Flow (néhol Sail Away-ként említett) számot. Az Orinoco Flow az Egyesült Királyságban a slágerlisták élére került, az albumból pedig nyolcmillió eladott példányt regisztráltak. Enya következő albuma három évvel később jelent meg: a Shepherd Moonsból tízmillió példányt adtak el, a zeneszerző-énekes pedig megkapta érte első Grammy-díját. Bár a díjat a „legjobb New Age-album” kategóriában kapta, Enya nem sorolja zenéjét ebbe a műfajba. Négy évvel később, 1995-ben jelent meg következő, szintén Grammy-díjas albuma, a The Memory of Trees.

Legsikeresebb számainak gyűjteményét 1997-ben mutatta be Paint the Sky with Stars: The Best of Enya címmel, mely az eddigieken kívül két új dalt tartalmazott. James Cameron filmrendező ugyanebben az évben felkérte Enyát, hogy írjon zenét készülő filmjéhez, a Titanichoz, de Enya visszautasította. Ennek fényében nem meglepő, hogy Cameron James Hornert, a film végleges zenéjének szerzőjét arra kérte, Enya stílusához hasonló kíséretet írjon a filmhez. A norvég vokálénekes, Sissel kiválasztásának eredményeként a filmzenét néhol tévesen Enya munkájaként tüntették fel.

Ötévnyi várakozás után, 2000-ben jelentette meg új albumát, az A Day Without Rain-t, mely 34 percnyi új hanganyagot tartalmazott. A 2001. szeptember 11-i New York-i tragédia után sok rádió és televíziós csatorna az új album Only Time című számát használta a aláfestő zeneként a támadásról szóló híradásokhoz.

Saját bevallása szerint Enya lassan dolgozik, így a rajongóknak több évet kell várniuk két album megjelenése között. 2004-ben Enya következő lemezéről még csak annyit tudtunk, hogy a művésznő dolgozik rajta, megjelenésének dátumáról azonban semmit nem árultak el. 2004 szeptemberében Japánban a Panasonic reklámkampányának részeként megjelent egy új dal Sumiregusa címen. Ekkor a Warner Music Japan azt állította, hogy Enya következő albuma (legalábbis Japánban) november közepére várható, ám alighogy a rajongók reménykedni kezdtek, Enya szeptember 19-én honlapján sajtóközleményben cáfolta, hogy 2004-ben albumot jelentetne meg.

2005. szeptember 23-án Roma Ryan jelentette be a Enya hivatalos weboldalának fórumán, hogy az Amarantine című új album novemberben jelenik meg. November végén meg is jelent az új album 12 dallal, melyek közül hármat egy Roma Ryan által alkotott, loxi nyelven vettek fel. Az album nagy sikernek örvendett, Enya promóciós körúton volt Németországban, Franciaországban, Japánban és egyéb helyeken. Az Amarantine szó több jelentésű, gondolhatunk egy növényre (amaránt) amely sosem hervad el, vagy egy bársonyos vörös színre, vagy, ahogy Enya fogalmazott, egy ősi angol szóra, mely az örökké tartó szerelmet jelenti.

2006-ban felvett négy karácsonyi számot (Adeste Fideles, We Wish You a Merry Christmas, The Magic of the Night és Christmas Secrets; ezek közül az első kettő hagyományos karácsonyi ének, az utóbbiak pedig saját szerzeményei), melyek két régebbi számmal (az Oíche Chiúinnal (a Csendes éj ír változata) és az Amarantine albumon is szereplő Amid the Falling Snow-val) együtt egy, az NBC által kiadott Sounds of the Season EP-n jelentek meg.

2006-ban az Amarantine lemezt kiadták két különleges szériában. Az egyik, az Amarantine Special Christmas Edition dupla CD-s változat külső papírborítóval és egy bónusz CD-vel, melyen a 2006-ban felvett karácsonyi dalok szerepelnek. A másik egy vörös bársonydobozos kiadás, az Amarantine Special Collector’s Edition, mely három exkluzív fotót és Roma Ryannek a loxi nyelvű dalok hátteréről szóló Water Shows the Hidden Heart című könyvének díszkiadását tartalmazza.

[szerkesztés] Magánélet

Enya igen diszkrét személyiség, aki próbálja távol tartani magánéletét zenei karrierjétől, észak-dublini otthonának biztonságára hozzávetőleg 250 000 eurót költött. Bár férje valóban nincs [1], az erre vonatkozó pletykákkal ellentétben nem él teljesen magányos életet, saját bevallása szerint gyakran áthívja magához barátait, komolyzenét hallgat, és sokat utazik.

[szerkesztés] Zenéje

Enya sok dala íródott ír gael vagy Latin latin nyelven, míg mások az előbb említett és az angol nyelv keverékén szólalnak meg. Roma Ryan több dalszöveget írt kymri, ír gael, latin, spanyol, francia és még a J. R. R. Tolkien által kitalált Sinda és Quenya nyelven is. Legújabb albumán Enya japánul és a Roma Ryan által kitalált loxi nyelven is énekel.

[szerkesztés] Diszkográfia

A kislemezek és EP-k listáját lásd a főcikkben.

[szerkesztés] Nagylemezek

• Enya (1987; válogatás a The Celts című BBC dokumentumfilm-sorozat filmzenéjéből)
• Watermark (1988)
• Shepherd Moons (1991)
• The Celts (1992; az Enya című album hanganyagában felújított új kiadása)
• The Memory of Trees (1995)
• Paint the Sky with Stars (1997; válogatásalbum két új dallal)
• A Day without Rain (2000)
• Amarantine (2005)

[szerkesztés] DVD-k

• The Video Collection (2001)

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos weboldal: www.enya.com (en)
• Enya Hungary: enyahungary.hu (hu)
• Enya.uw.hu: enya.uw.hu (hu)
• Willows On The Water [2] (en)