Ecuador

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

República del Ecuador
Ecuadori Köztársaság

Ecuador zászlaja Ecuador címere
Nemzeti mottó: Dios, Patria y Libertad (Isten, Haza és Szabadság)
Himnusz: Salve, Oh Patria
Főváros	Quito d. sz. 00°13′ ny. h. 78°31′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Elnöki köztársaság
- Elnök	Rafael Correa
- Alelnök	Lenín Moreno
Hivatalos nyelv	spanyol
Beszélt nyelvek	spanyol, kecsua
Függetlenség
- Spanyolországtól
- Nagy-Kolumbiától
Terület
- Összes	283 560 km² (71.)
- Víz (%)	8,8
Népesség
- 2006-os évi becslés	13 755 680  (62.)
- Népsűrűség	48 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
- Összes	40 447 millió dollár (66.) PPP: 60 173 millió dollár
- Egy főre jutó	2 987 dollár (93.) PPP: 4 776 dollár
HDI (2003)	0,765 (83.) – közepes
Pénznem	Amerikai dollár (USD)
Időzóna	(UTC-5) (UTC-6 (Galápagos-szigetek))
Internet TLD	.ec
Nemzetközi gépkocsijel	EC
Hívószám	+593
A Dél-amerikai Unió, a CAN, a MERCOSUR, a FLAR, az ENSZ és az OAS tagja.

Az Ecuadori Köztársaság egy dél-amerikai ország, amely északon Kolumbiával, keleten és délen Peruval, nyugaton a Csendes-óceánnal határos. Hozzá tartoznak még Galápagos-szigetek (Archipelago de Colón) a Csendes-óceánban, 965 km-re a kontinens partjaitól. Nevének jelentése spanyolul ’Egyenlítő’ (a latin ÆQUATOR szóból), mivel az Egyenlítő vonalán fekszik. Területe 272 045 km², fővárosa Quito.

Tartalomjegyzék 1 Földrajza 1.1 Vízrajza 1.2 Éghajlata 1.3 Növény- és állatvilága 1.4 Nemzeti parkok 2 Történelem 3 Népessége,lakossága 3.1 Legnépesebb városok 3.2 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 3.3 Szociális rendszer 4 Államszervezete 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Elnökök 4.6 Védelmi rendszer 5 Gazdasága 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 6 Közlekedés 7 Oktatási rendszer és kultúra 7.1 Iskolarendszer 7.2 Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények 7.3 Művészetek 8 Sport 8.1 Labdarúgás 9 Ünnepnapok 10 Jegyzetek 11 Külső hivatkozások 11.1 Újságok

[szerkesztés] Földrajza

Ecuadornak három fontos földrajzi régiója van és egy szigetcsoport a Csendes-óceánban.

• A Costa az ország nyugati részén lévő alacsony partvidék
• A Sierra magas fekvésű, hegyes vidék az ország közepén. Itt halad végig az Andok.
• Az Oriente (Kelet) az amazon esőerdők vidéke a keleti részen, amely a terület szinte felét teszi ki és a népességnek csak az 5%-a lakik itt.
• Végül a Región Insular a Galápagos-szigetek környezete a Csendes-óceánban.

Ecuador fővárosa Quito, Pinchincha tartományban van a Sierra régióban. Legnagyobb városa Guayaquil Guayas tartományban a nyugati parton. A Quitotól délre fekvő Cotopaxi (5 897 m), a hasonló nevű tartomány mellett sokszor tévesen tartják a világ legnagyobb aktív vulkánjának. Dél-Peruban és Észak-Chileben több magasabb és aktív vulkán van. Ecuador legmagasabb pontja a Chimborazo (6 267 m).

[szerkesztés] Vízrajza

Legfőbb folyói a Napo, a Pastaza és a Daule.

[szerkesztés] Éghajlata

Ecuador tengerpartján trópusi éghajlat uralkodik, míg a felföldön hegyvidéki éghajlat van. A legmagasabb hőmérséklet januárban van 30-35 °C, míg júliusban 5-25 °C körüli. A tengerparton az esős évszak januártól májusig van.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Nemzeti parkok

Sierra

• Cajas National Recreation Area
• Chimborazo Reserve
• Cotacachi-Cayapas Ecological Reserve
• Cotopaxi National Park
• El Angel Ecological Reserve
• Ilinizas Reserve
• Pululahua Geobotanical Reserve
• Podocarpus National Park

Oriente

• Cuyabeno Reserve
• Limoncocha Biological Reserve
• Yasuní National Park

Andoki-Oriente

• Antisana Ecological Reserve
• Cayambe-Coca Ecological Reserve
• Llangantes National Park
• Sangay National Park
• Sumaco-Galeras National Park

Costa, Región Insular

• Bosque Protector Cerro Blanco
• Machalilla National Park
• Mataje-Cayapas Mangrove Reserve
• Manglares Churute Mangrove Reserve
• Galápagos Islands National Park

[szerkesztés] Történelem

A mai Ecuador őslakosai az indiánok voltak, területe pedig az Inka Birodalom része volt. A spanyolok 1531 és 1533 között hódították meg, és előbb a Perui Alkirálysághoz, majd az Új-Granadai Alkirálysághoz csatolták. A spanyol gyarmatosítók elleni felkelés 1810-ben kezdődött, az ország hosszú és keserves harcok után 1821-ben vívta ki a függetlenségét.

A XIX. században Ecuador instabil állam volt, gyorsan követték egymást a diktátorok. Az 1860-as években a római katolikus egyház segítségével a konzervatív Gabriel Garcia Moreno egyesítette az országot. A XIX. század végén a világban megnőtt a kakaó iránti kereslet, az lett a fő exportcikk és vándorlás indult meg a felföldről a partvidék új mezőgazdasági területei felé.

1895-ben a partvidékre támaszkodó Eloy Alfaro liberális forradalmat vezetett, korlátozta az egyház és a felvidék konzervatív földbirtokosainak hatalmát. Ez a liberális irányzat maradt hatalmon 1925-ig, a katonák "Júliusi Forradalmáig". Az 1930-as és 1940-es években ismét politikai instabilitás volt és olyan populista politikusok emelkedtek fel, mint José María Velasco Ibarra ötszörös elnök.

Az Amazonas medencéjének hovatartozásáról hosszú ideig vita volt Ecuador és Peru között. 1941-ben gyorsan nőtt a feszültség a két ország között, majd háború tört ki. Peru álláspontja szerint ecuadori csapatok megszállva tartották a vitatott területet, Ecuador álláspontja szerint Peru a vitatott terület megszállására készült. 1941 júliusában minkét ország mozgósított. Az ellenségeskedés 1941. július 5-én tört ki. A háború során Peru megszállta az egész vitatott területet. Néhány hetes harc után az Amerikai Egyesült Államok és több latin-amerikai ország nyomására tűzszünet lépett életbe. Equador és Peru 1942. január 29-i megállapodásával helyreállt a nyugati félteke egysége a tengelyhatalmakkal vívott II. világháborúban. Győzelme eredményeként Peru magához csatolta a vitatott területet.

Gazdasági válság és népi nyugtalanság a populista politika visszatéréséhez és a katonák ismételt beavatkozásokhoz vezetett az 1960-as években. Közben külföldi társaságok olajat fedeztek fel az Amazonas-medence Equadorhoz tartozó részén. 1972-ben elkészült az Andokon átvezető csővezeték. Ezen át jut ki az olaj a keleti vidékekről a partvidékre, így Ecuador lett Dél-Amerika második legnagyobb olajexportőre. Ugyancsak 1972-ben egy "forradalmi és hazafias" katonai junta megdöntötte a kormányt és hatalmon maradt 1979-ig. A későbbi demokratikus kormányok sem tudták megoldani a gazdasági nehézségeket. 1982-ben Osvaldo Hurtado kormányának kellett szembenéznie a gazdasági válsággal. Ezt magas infláció, költségvetési hiány, pénzromlás, növekvő adósságtörlesztés, versenyképtelen ipar jellemezte, és a kormányzás krónikus instabilitását okozta. A későbbi években sem lett stabilabb a kormányok helyzete, 1996-2006 között három demokratikusan megválasztott elnök volt, egyik se tudta kitölteni hivatali idejét.

A bennszülött lakosság aránya nő (ma hozzávetőleg 25%) és ez az utóbbi évek belpolitikájára is kihat. A lakosság nézeteit alakítja, hogy a kormányok képtelenek voltak földreformot végrehajtani, magas a munkanélküliség és rosszak a szociális szolgáltatások, történelmét a földbirtokos elit által kizsákmányolva töltötte.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

Az ország lakosságának 65%-a mesztic, 25%-a kecsua indián, 7%-a fehér, 3%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. Az országban a népességnövekedés 1,91%-os, az írástudatlanság 7,5%-os.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

• Guayaquil: 2 044 000 fő (elővárosokkal 2 636 300 fő)
• Quito: 1 466 300 fő (elővárosokkal 1 808 100 fő)
• Cuenca: 290 100 fő
• Santo Domingo: 209 900 fő
• Machala: 207 400 fő

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még a kecsua és más indián nyelveket is. A fő vallás a római katolikus (a lakosság 67%-a római katolikus vallású).[1]

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Államszervezete

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Ecuador elnöki köztársaság.

Lásd még: Ecuador elnökeinek listája

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A törvényhozás testülete a parlament, amelyben 100 képviselő foglal helyett. Az elnök az állam- és kormányfő.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország tartományai:

• Azuay
• Bolivar
• Cañar
• Carchi
• Chimborazo
• Cotopaxi
• El Oro
• Esmeraldas
• Galapagos
• Guayas
• Imbabura
• Loja
• Los Rios
• Manabí
• Morona-Santiago
• Napo
• Orellana
• Pastaza
• Pichincha
• Sucumbios
• Tungurahua
• Zamora-Chinchipe

[szerkesztés] Politikai pártok

• Alfarista Radikális Front (Frente Radical Alfarista)
• Ecuadori Kommunista Párt (Partido Comunista del Ecuador, PCE)
• Demokratikus Népi Mozgalom (Movimiento Popular Democrático)
• Ecuadori Radikális Liberális Párt (Partido Liberal Radical Ecuatoriana)
• Ecuadorian Roldosist Party (Partido Roldosista Ecuatoriano)
• Institutional Renewal Party of National Action (Partido Renovador Institucional de Acción Nacional)
• Január 21 Hazafias Társadalmi Párt (Partido Sociedad Patriótica 21 de Enero, PSP)
• Ecuadori Marxista–Leninista Kommunista Párt (Partido Comunista Marxista Leninista del Ecuador, PCMLE)
• Ecuadori Haladás Mozgalom (Movimiento Fuerza Ecuador)
• Demokratikus Baloldal Pártja (Partido Izquierda Democrática)
• Népi Demokrácia-Kereszténydemokrata Unió (Democracia Popular-Unión Demócrata Cristiana)
• Pachakutik Nemzeti Egyesült Mozgalom - Új ország (Movimiento Unidad Plurinacional *Pachakutik - Nuevo País)
• Szociális Keresztény Párt (Partido Social Cristiano)
• Szocialista Párt-Homlok Front (Partido Socialista-Frente Amplio, PS-FA)
• Ecuadori Munkáspárt (Partido de los Trabajadores del Ecuador, PTE)
• Concentration of People's Forces (Concentración de Fuerzas Populares)
• Szabadság Párt (Partido Libertad)
• Hazafias Mozgalom (Movimiento Patria Solidaria)
• Provincial Integration Movement (Movimiento Integración Provincial)
• Demokratikus Átalakulás (Transformación Democrática)

[szerkesztés] Elnökök

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Az ország gazdasági alapját a mezőgazdasági termelés (banán, kávé, kakaó, cukornád), és az export (pl. vágott virág, hal, balsafa, élelmiszer képezi.´ Jelentős a halászata.

[szerkesztés] Ipar

Az ipart főként a vas- és acélgyártás, a petrolkémiai ipar és a mezőgazdasági termékek feldolgozása (halfeldolgozás) képviseli.

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

Az utak hossza kb. 43 197 km (1999), ebből 8 165 km aszfaltozotott. A legfontosabb utak a Carretera Panamericana része észak-déli vonalú. A másik fontos útvonal Santo Domingo és Quito között van.

A vasút hossza 812 km.

Nemzetközi reptér Quitoban és Guayaquilban található.

A legfontosabb tengeri kikötők Mantaban, Esmeraldasban és Machalaban található.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Labdarúgás

[szerkesztés] Ünnepnapok

• január 1.: újév
• január 6.: Vízkereszt
• február 12.: Az Amazonas felvedezésének napja (1542)
• február 27.: A Tarqui ütközet
• május 1.: a munka ünnepe
• május 24.: a Pichincha ütközet
• július 24.: Simon Bolivar születésnapja
• július 25.:
• augusztus 10.: a függetlenség napja
• augusztus 15.:
• október 9.: Guayaquil függetlenségénak napja
• október 12.: Amerika felfedezésének napja
• november 1.: mindenszentek napja
• november 2.: halottak napja
• november 3.: Cuenca függetlenségének napja
• december 6.:
• december 25.: karácsony

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Turisztikai információk
• Pichincha tartomány jövője
• Turisztikai információk németül

[szerkesztés] Újságok

• El Universo
• El Comercio
• La Hora
• Diario Hoy
• El Mercurio

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve