Detk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.750° k. h. 20.100°

Detk
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Kistérség	Gyöngyösi
Rang	község
Irányítószám	3275
Körzethívószám	37
Népesség
Népesség	1296 (2002)
Népsűrűség	46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Detk
é. sz. 47.750° k. h. 20.100°

Detk község Heves megye Gyöngyösi kistérségében. (Ne tévesszük össze Dötk vagy Detek településekkel!)

[szerkesztés] Fekvése

Község a Gyöngyösi kistérségben. Gyöngyöstől keletre, a Keleti-Mátraalján fekvő település.

Belterülete: 163 ha
Külterülete: 2646 ha
Lakossága: 1280 fő

[szerkesztés] Története

A régi Detk látképe

Első régészeti emlékei a népvándorlás idejéből származó szórványleletek. 1332-ben, a pápai tizedjegyzékben már említették a falut. 1348-ban Egyházas-Detk néven, a 15. században pedig Detk, illetve Deech néven volt ismert. 1262-ben IV. Béla király az Aba nembéli Kompolti családnak adományozta. A 13. században a Visontai család birtokolta, a 15. században két birtokosa is volt, az Ugrai és a Kompolti családok. 1606-ban Detk Nyáry Pál birtokába került, majd a vagyon egyik fele Haller Györgyé lett. A Nyáry örökösökön kívül a Petrovay, a Huszár, a Bossányi, a Szunyogh családok, később az Orczy, valamint a Tarródy családok szerepeltek, mint birtokok urai. A török pusztítás folytán a község több ízben elnéptelenedett, de mindig újratelepült. A település 1686-1687-ben ismét lakatlan pusztává lett és 1697-ben költöztek be péterfalvi (Gömör vármegye) jobbágyok. 1701-ben már ismét 32 felnőtt jobbágyférfi lakta a falut. A lakosok száma 1806-ban 633, 1816-ban 960, 1830-ban 994 fő volt. Az 1831. évi kolerajárvány következtében csökkent a lélekszám. A 19. század első felében a Haller és Tarródy birtokok mind a Gosztonyi család kezébe kerültek, részben öröklés, részben vásárlás útján. Az 1836-os úrbéri összeírás szerint Detken 27 jobbágytelek volt. Ebből Gosztonyi Antal birtokában 22 telek, míg a többi Oczy Lőrinc, Eszterházy János és az Ullmann család tulajdonában volt. 1851-ben már 1089-en éltek a faluban, míg az 1900. évi népszámlálás 1647 személyt regisztrált, az 1930. évi pedig 1795-öt. A község határa 1930-ban 4880 kat. holdat tett ki, ebből 3901 hold volt a szántó, 61 a kert, 293 a rét, 76 a szőlő, 316 a legelő, 8 az erdő és terméketlenül maradt 266 kat. hold. A birtokmegoszlás szerint egy nagybirtok, öt középbirtok és számos 5-50 holdas kisbirtok működött. A földeken széleskörű növénytermesztés folyt. A legfőbb terményt a búza, az árpa, a kukorica és a zöldtakarmány jelentette, de kisebb területen termesztettek még burgonyát, lencsét, babot, cukorrépát és tököt is. 1972. augusztus 21-én Detk és Ludas közös tanácsú községgé alakult, melyhez 1978-ban Halmajugra is csatlakozott. 1977-ben egészségügyi kombinátot létesítettek, melyben általános orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, illtetve anya- és csecsemővédelmi rendelő, gyógyszertár és szolgálati lakás kapott helyet. A szilárd hulladék intézményes gyűjtését 1979-ben szervezték meg. 1983-ban üzemelték be a detki vízbázisra alapozva a Detk-Halmajugra-Visonta kistérségi vízművet. 1997-ben az 508 lakás 96%-ában vezetékes ivóvízhez lehet jutni. A faluban 50 férőhelyes óvoda és 8 tantermes általános iskola működik. 1991-ben létrehozták a Detki Tanulók Támogatására Alapítványt a kistelepülés diákjai továbbtanulásának segítése céljából. Művelődési ház és hétezer kötetes önkormányzati könyvtár áll a lakosság rendelkezésére. A rendszerváltás utáni években az infrastruktúrában jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Útfelújításokat végeztek, korszerűsítették a közvilágítást, parkolót és játszóteret hoztak létre, felújították a művelődési házat, a könyvtárt, az iskolai szertárat és a polgármesteri hivatalt, köztéri padokat állítottak fel, buszmegállókat hoztak létre, berendezték a házasságkötő termet, új utakat, járdákat építettek és elkészült a Bene-patak fölött egy faragott gyaloghíd is. A gáz bevezetésére 1995-ben került sor. A rendszerváltás után 1990-ben MDF-jelölt polgármestert választottak az önkormányzat élére. Az 1994. és az 1998. évi választásokon a polgármester és a testület egésze a független jelöltek közül került ki.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Római katolikus templom

A falunak 1332-ben már temploma, plébániája volt. 1710 körül plébánosa Telekessy püspöktől az egyháznak járó detki gabonadézsma elengedését kérte, a romos templom kikövezésére. Az 1720-as évek elején Szent György vértanú tiszteletére emelt anyaegyházának két filiája volt, Ludas és Hevesugra és 1733-tól idetartozott Halmaj, majd 1747-ben Ugra is. A romos, elavult templom képtelen volt a három falu híveinek befogadására, azonban pénz hiányában 40 évig kellett várniuk, míg 1794-ben lerakták az új templom alapjait. Az ugyancsak Szent György vértanú tiszteletére szentelt, késő barokk templom építése 1799-ig tartott. A templom színes ólomüveg ablakainak költségeit az önkormányzat biztosította.

[szerkesztés] Tarródy-Gosztonyi kastély

A 17. századi eredetű barokk építményt, a 18. század során tovább bővítettek, 1820-ban pedig átalakították. A legenda szerint 1849 februárjában, a kápolnai csata idején a kastélyban volt néhány napig Kossuth Lajos szálláshelye. A 19. század második felében a kastély a Beökönyi család kezébe került.

[szerkesztés] Szentháromság szobor

A barokk stílusú szobrot a Tarródy család állíttatta 1719-ben.

[szerkesztés] Régi községháza

Az épületbe jelenleg a rendőrség található.

[szerkesztés] Petőfi-dombormű

Az 1970-ben elhelyezett dombormű a könyvtár épületén található.

[szerkesztés] Világháborús emlékművek

A község első világháborús emlékművét 1933-ban, a második világháborúst pedig 1994-ben avatták fel.

[szerkesztés] Petőfi szobor

Petőfi Sándor szobrát 1999-ben avatták fel.

[szerkesztés] Milleneumi emlékmű és emlékpark

Dávid Ibolya avatta fel a Millenniumi Emlékparkot 2001. április 28-án. A Mátra rengetegéből idehozott szikla, rajta az ércbe öntött történelmi, ill. a megcsonkított Magyarország kontúrjaival, a nemzetiségeket szimbolizáló öt kopjafa az ezeréves magyarságot jelképezi.

[szerkesztés] Régészeti múzeum

2005. Szeptember 3-án, az 55. Bányásznapon adták át az állandó régészeti kiállítást. A község határában 1998 és 2002 között végzett régészeti ásatásoknak köszönhetően több mint 1400 régészeti objektum maradványait hozták felszínre: települések és temetők kerültek elő, melyek több korszak tekintetében is igen gazdag leletanyagot rejtettek a térség történetének a paleolitikumtól a honfoglalás koráig terjedő több százezer éves szakaszáról.