Döbrönte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.22844° k. h. 17.54720°

Döbrönte
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Kistérség	Pápai
Rang	község
Irányítószám	8597
Körzethívószám	89
Népesség
Népesség	268 (2001)
Népsűrűség	24,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Döbrönte
é. sz. 47.22844° k. h. 17.54720°

Döbrönte község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A kis község a Bakony északnyugati szélén, a Bitva-patak mentén, ennek keleti magaslatára települt. Csak közúton érhető el: a Bakonyjákó-Tapolcafő közötti útleágazástól Gannán keresztül vezet az út faluba. A szép természeti környezetben, középkori romvár alatt kiépült település az egyik legismertebb bakonyi üdülőhely. Határa Pápa-Tapolcafő, Bakonyjákó, Ganna és Pápakovácsi. Döbrönte 270 lakosú kis falu, Veszprém megyeszékhelytõl 50 km, Pápa városától 15 km távolságra. Neve szláv eredetû, valószínûleg XI. századi település. A falu eredeti helye velószínűleg a mai Ódöbröntével azonos A helységet elõször 1330-ban említi írásos adat Devrente néven

[szerkesztés] Története

A falu felett magasodó gerincen épült a romjaiban is impozáns Szarvaskõ vára. Építtetõje Himfy Benedek bán Nagy Lajos király kedvenc hadvezére. Az építés idejét 1373-1374 évekre jegyzi a krónika.1640-ben még laktak benne, a XVI. század második felében indult pusztulásnak, a falu is elnéptelenedett. Az 1760-as években a Devecser melletti középkori Meggyes faluból származó meggyesi nemesi előnevű Somogyi család lett a környék legnagyobb földesura. Somogyi Miklós német és magyar telepesekkel népesítette be birtokát, a mai község területén. 1785-ben 261 személyt irtak itt össze, amivel ebben a korban népes helynek számított annak ellenére, hogy még 1828-ban is pusztának nevezték. A lakóházak száma 142 volt (ma az üdülőtelep ingatlanaival együtt is csak 141 lakóingatlan van), hozzátartozott Ilkapuszta. A lakosság római katolikus vallású, nyelve német volt. Lélekszáma (bár a századforduló után sokan kivándoroltak Amerikába) 1941-ig emelkedett, ekkor érte el a maximumot: 549 lakosából 64 magyar, 485 német anyanyelvű. A II. világháború után Németországba Drezda és Karlsruhe környékére telepítettek ki számos családot, akiknek minden vagyonát elkobozták, s helyükre az ország több településéről érkeztek új lakosok. A községben Váralja névvel 1955-ben alakult termelőszövetkezet, amely 1956-bn megszűnt, majd 1959-ben újjáalakult, 1961-ben egyesült a gannai tsz-szel. Ez 1972-ben csatlakozott a kupi Egyenlőség Tsz-hez. Jelenleg határában a néhány magángazdaság mellett a Pápa-tapolcafői Forrásfő Mezőgazdasági Kft. gazdálkodik. A falu munkaképes lakossága a helyi idegenforgalomból él, illetve környékbeli munkahelyeken dolgozik.

[szerkesztés] Látnivalók

Szarvaskő vára . A Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt mai klasszicista plébániatemplom amit 1815-ben építtetett a Somogyi család. Tervezője Charles Moreau volt, építésze pedig a bécsi Kornhausel József. A települést körülölelő Bakony kellemes túrák helyszíne lehet, kényelmes sétával elérhető az Ödön-forrás.

[szerkesztés] Galéria

A vár romjai madártávlatból	A Hasik hotel a levegőből	A vár romjai	Szarvaskő várának romjai
Túristajelzés a vár falán	A Somló hegy a várból nézve	A falu a várból	Reggeli vendégek a várban:)
Pápa város túristaháza az üdülőtelepen.	Kétnyelvű helységnévtábla...