Közép-Dunántúl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Közép-Dunántúl

Központ	Székesfehérvár
Terület	11 237 km²
Népesség	1 108 124 fő
Népsűrűség	98,6 fő/km²
Megyék	Komárom-Esztergom Fejér Veszprém
Domborzat
- Legmagasabb pont	Pilis, 756 m

A közép-dunántúli régió kistérségei

A Közép-Dunántúl régió vagy „Királyi régió” a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja. Központja Székesfehérvár, társközpont Veszprém. Az ország harmadik legfejlettebb régiója. A Közép Dunántúl kifejezés ezenkívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrész megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.

[szerkesztés] Közigazgatás

A közép-dunántúli régió kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)^[1]:

Fejér megye

Komárom-Esztergom megye

Veszprém megye

[szerkesztés] Turizmus

Az esztergomi bazilika és a vár

Tihany

A veszprémi várnegyed

A közép-dunántúli régió területének legnagyobb része megegyezik az Közép-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Veszprém megye legdélibb, balatonparti és balatonfelvidéki területe pedig a Balaton turisztikai régió részét képezi.

Fejér megye

A megye turisztikai vonzerejét a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete, a gorsiumi régészeti park, valamint a Vértes és a Velencei-hegység természetvédelmi területei jelentik.

Lásd még: Fejér megye turisztikai látnivalóinak listája

Komárom-Esztergom megye

A megye fő turisztikai vonzerejét az ezeréves Esztergom műemlékei, a Dunakanyar, a Visegrádi-hegység, a Vértes és a Gerecse erdővel borított tájai adják. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a világörökséglistára jelölt komáromi erődrendszert, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest.

Lásd még: Komárom-Esztergom megye turisztikai látnivalóinak listája

Veszprém megye

Veszprém megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja és a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a gyógyvizek, a Bakony erdőségei, a tapolcai tavasbarlang, a műemlékekben gazdag történelmi városok (Veszprém, Tihany, Pápa), a híres arborétumok (Badacsonytomaj, Zirc), a kastélyok és romantikus várromok (cseszneki vár, Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget és Várpalota) jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka. Sok turistát vonz a megye országos hírű művészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye, amely július végén, augusztus elején egy héten át zajlik hat településen (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula).