Csivava
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Csivava | ||
Származási ország | ||
Mexikó | ||
Osztályozás | ||
|
||
Fajtaleírás (külső hivatkozások) | ||
FCI |
A csivava (lásd még: chihuahua) a világ egyik legkisebb kutyafajtája. Típusai a chihuahua pello corto (rövid szőrű csivava), illetve chihuahua pello largo (hosszú szőrű csivava).
[szerkesztés] A csivava származása
Mexikóból származik. Kevés információnk van történetéről. Néhány forrás azt bizonyítja, hogy az aztékok, inkák, toltékok idejében már őrzőkutyaként alkalmazták. A városfalakon ábrázolták: Techichit, a csivava ősét az ősi kistermetű terrier szerű kutyát. Az Egyesült Államokba 120 évvel ezelőtt érkeztek meg a bennszülöttek révén. Európába megérkezése után keresztezték papillonnal, törpespiccel és a tibeti spániellel. Magyarországra 1960 körül érkezett.
Egy másik elmélet szerint: valószínűleg a toltékok és az aztékok szent kutyáinak leszármazottai, amelyek egyszerre voltak áldozati állatok és finom ínyencségek. Mások szerint a már a régi egyiptomiak által is ismert törpék a vikingek hajóival kerültek az Újvilágba, de sokkal valószínűbbnek tűnik a portugál tengerészek podengo pequenójával való rokonságuk. Bárhogy legyen is, a parányi kutyákat amerikaiak fedezték fel Mexikóban.
[szerkesztés] Tulajdonságai
Nagy felálló füleivel a legapróbb neszt is meghallja, éppen ezért kiváló jelzőkutya. Aki felületesen ismeri és első megérzései alapján ítéli meg ezt a kutyafajtát, azt hiszi, hogy egy törékeny, visszahúzódó, csendes, kis szerény állatka a csivava. A valóságban igen harcias, a méreténél jóval nagyobb állatokat is megtámad.