Ciszta
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk cisztáról mint elváltozásról szól. Hasonló címmel lásd még: bordás ciszta (régészeti fogalom).
A ciszta kötőszövetes tokkal körülvett, folyadékkal (víz, vér, váladék, vizelet, emésztőnedv) vagy gázzal töltött, kóros, zsákszerű testüreg, melyet tömlő-nek is neveznek. A görög kystis = hólyag, tömlő szóból származik. A ciszták daganatra hasonlító elváltozások a test különböző részein. Nagyon sok típusuk van. Általában jóindulatúak (benignus), ritkábban rosszindulatúak (malignus).Ciszták leggyakrabban bőrön és a nemi szervekben keletkeznek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bőrciszta
Bőrciszták - faggyúciszták vagy kásadaganatok - létrejöttének az oka, hogy a bőr faggyúmirigyei eltömődnek. Ezek a fájdalmatlan csomók idővel megnőnek, és sűrű folyadék tölti ki őket. Ha túl nagy méretűek lesznek, el kell őket távolítani, mert zavaróvá válhatnak, illetve elfertőződhetnek.
[szerkesztés] Petefészekciszta
A petefészekciszták többsége jóindulatú (azaz nem rákos), és sok esetben maguktól, kezelés nélkül elmúlnak. Néha azonban egy-egy ciszta igen nagyra megnőhet, s ilyenkor műtéttel kell eltávolítani. A petefészekcisztáknak nincs jellegzetes saját tünete, de kihatással lehetnek a menstruációra. Fájdalmas, erős vérzést okozhatnak, esetleg a menstruáció teljes elmaradását. A nagy ciszták fájdalmassá tehetik a közösülést, vagy hasi fájdalmat okozhatnak. A petefészekcisztákkal összefüggésben néha endometriózis alakul ki. Ilyenkor a cisztákat barna folyadék tölti ki ("csokoládéciszták").
[szerkesztés] Hereciszta
A ciszta nem magában a herében, hanem az azt felülről borító mellékherében alakul ki. Igen gyakori, főleg a 40 évnél idősebb férfiaknál. Beavatkozást nem igényel, csak ha zavaróvá válik - ilyenkor műtétileg eltávolítható.
[szerkesztés] Kialakulása
Egyes mirigyek kivezető nyílásainak elzáródásakor alakul ki, mivel a váladék nem tud elfolyni, felgyülemlik a mirigy üregében, amelynek belső falát tágítja, eközben egyre nagyobb nyomás keletkezik. A nagy nyomás hatására a mirigy működése is leállhat, de előfordul, hogy az elzáródás megszünik és a ciszta kiürül, melyet újabb elzáródás követhet. Gyakran nem okoznak zavart, ilyenkor eltávolításuk nem szükséges. Rosszindulatúvá válás, vagy a környező szövetek, szervek nyomása miatt azonban eltávolítása elkerülhetetlenné válhat.
|
|||
| Benignus – Premalignus állapot – Carcinoma in situ – Malignus
Topográfia: Anus – Húgyhólyag – Csont – Agy – Emlő – Cervix – Vastagbél/Végbél – Duodenum – Endometrium – Nyelőcső – Szem – Epehólyag – Fej/Nyak – Máj – Gége – Tüdő – Száj – Hasnyálmirigy – Pénisz – Prosztata – Vese – Petefészek – Bőr – Gyomor – Here – Pajzsmirigy Morfológia: Papilloma/Carcinoma – Adenoma/adenocarcinoma – Lágyrész-szarkóma – Melanoma – Fibroma/fibrosarcoma – Lipoma/liposarcoma – Leiomyoma/leiomyosarcoma – Rhabdomyoma/rhabdomyosarcoma – Mesothelioma – Angioma/angiosarcoma – Osteoma/osteosarcoma – Chondroma/chondrosarcoma – Glioma – Lymphoma/leukémia Kezelés: Kemoterápia – Sugárterápia – Immunterápia – Experimentális rákkezelés Kapcsolódó struktúrák: Ciszta – Diszplázia – Hamartoma – Neoplasia – Nodulus – Polip – Pszeudociszta Egyéb: Tumorszupresszor gének/onkogének – Staging/Gradálás – Karcinogenezis/metasztázis – Karcinogén – Rákkutatás – Paraneoplasztikus szindróma – Biopszia – Onkológiai kifejezések listája |
 |
Ez az orvostudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Orvostudományi portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
