Cambrai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Cambrai (hollandul: Kamerijk) észak-franciaországi város a Nord nevű közigazgatási területi egységben.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Híres emberek 3 Testvérvárosai 4 Források

[szerkesztés] Története

A települést először a római korban, a 4. század közepén említették Camaracum néven, a nervik városaként, akiknek a központja Bagacumban (a jelenlegi Bavay) volt abban az időben. A 4. század közepén az észak felől fenyegető frank támadások ellen a rómaiak erődöket építettek a Köln, Bavay, Cambrai, Boulogne út mentén. Így Cambrai fontos stratégiai szerepet kapott. Az 5. század elején a város lett a nervik adminisztratív központja Bavay helyett, talán mert az utóbbi túlságosan ki volt téve a frankok támadásainak, ennek következtében túl sok károsodás érhette. A kereszténység hozzávetőleg ugyanebben az időszakban terjedt el a városban, a nervik Superior nevű püspökét említik a 4. század közepén, akiről azonban semmi közelebbit nem tudunk.

430-ban a száli frankok Hosszúhajú Chlodion vezetésével elfoglalták a várost. A 6. század elején rokonaitól való megszabadulás útján I. Chlodvig kezdett hozzá a frank királyságok egyesítéséhez. Ezen rokonok egyike volt Ragnacharius, aki egy apró királyságot irányított Cambraiból.

870-ben a normannok pusztították el a várost.

A középkorban a cambrai egyházmegye Lotaringiának ahhoz a részéhez tartozott, mely különféle hányattatások után 940-ben német uralom alá került, és 941-ben I. Ottó német-római császár biztosította Cambrai püspökének mindazokat a kiváltságokat, melyeket korábban a frank királyok biztosítottak. A cambrai egyházmegye a középkorban óriási hatáskörrel rendelkezett. Területe hozzávetőleg egybeesett Brabant megyével (Brüsszel és Antwerpen is területéhez tartozott), magában foglalta Németalföld középső részét. A püspökségnek korlátozott világi hatalma is volt.

A kalandozó magyarok Bulcsú horka vezetésével 954. április 6-án ostromolták meg Cambrait, amelynek erős római falait Fulbert püspök védte. Háromnapi rohamozás után a magyarok számára kudarccal végződött az ostrom.

1007-ben II. Henrik német-római császár Cambrai püspökét hatalommal ruházta fel Cambrésis grófság felett, így a püspök lett a grófság tizenkét főrendjének a hűbérura.

Árpád-házi Szent Erzsébet arany és ezüst adományt küldött a városnak, segítve a régi, háborús és természeti károktól már akkor megviselt katedrális szentélyének megépítését. A katedrális levéltára szerint de Fontaine cambrai püspök, aki Szent Erzsébet halálakor a frankfurti udvarban tartózkodott, magához vette, majd eljuttatta a hercegnő szívét Cambraiba, Erzsébet végrendeletének megfelelően. Az ereklyét a székesegyház főoltárába helyezték, s ott őrizték az 1235. november 19-ei szentté avatásig. Ma a kereszthajóban egy ablakfestmény látható a szent ábrázolásával. Az egyik belvárosi utcát eredetileg Rue Sainte Elisabeth-nek nevezték, de később – cambrai-i születése miatt – mégis Louis Blériot utcának keresztelték át. A városvezetés kárpótlásul emléktáblát helyezett el az utcában, s így a cambrai polgárok a franciák átlagismereteit tekintve jóval tájékozottabbak arról, ki is volt magyarországi Erzsébet.

II. Fülöp spanyol király kérésére 1559-ben új érseki széket hoztak létre Malinesből (Mechelen) és 11 másik egyházmegyéből annak érdekében, hogy ez elősegítse a küzdelmet a reformáció ellen. Ez a változtatás nagymértékben korlátozta a cambrai egyházmegye határait, ezért Cambrait kárpótlásképpen szintén érseki székké tették, melynek a Saint Omer-i, a Tournai-i és a namuri püspökök lettek a segédpüspökei.

A város védműveinek kiépítése a középkorban is folytatódott. Annak ellenére, hogy részben még középkori erődítésekkel rendelkezett, spanyol védői két francia ostromot (1649-ben és 1657-ben) is sikerrel vertek vissza a 17. században. Harmadik alkalommal azonban XIV. Lajos francia király személyes részvétele mellett, Vauban hadmérnök irányításával 1677. április 5-én a francia csapatok bevették a várost. Következő évben a terület hivatalosan is 630 év után újra francia fennhatóság alá került.

Fontos megemlíteni Cambrai nagyszerű zenetörténetét, különösen a 15. század jelentős ebből a szempontból. Az itteni székesegyház zenei központ szerepét töltötte be egészen a 17. századig, itt voltak Németalföld legélénkebb zenei intézményei, a burgundiai iskola számos zeneszerzője vagy itt nőtt fel, és tanulta mesterségét e városban, vagy ide tért vissza tanítani. 1428-ban Luxemburgi Fülöp kijelentette, hogy az itteni székesegyház a legnagyszerűbb az összes keresztény közül, mivel olyan kitűnő az éneklés, oly fényes, és harangjai oly édesen szólnak. A 15. század leghíresebb európai zenésze, Guillaume Dufay a székesegyházban tanult 1409 és 1412 között, majd számos Itáliában eltöltött év után 1439-ben ide tért vissza. Más olyan zeneszerzők, mint Johannes Tinctoris és Ockeghem is Cambraiba jöttek tőle tanulni. További, a székesegyházban tanult híres 15. századi zeneszerzők voltak: Nicolas Grenon, Alexander Agricola, Jacob Obrecht. A 16. században pedig Philippe de Monte, Johannes Lupi, és Jacobus de Kerle működtek falai között. Mivel a viszonylag közeli Brugge idővel elvesztette az észak-európai gazdasági központ szerepét, ezért a környező területek is szegényebbé váltak, ezzel együtt a kulturális élet is hanyatlott. A székesegyház 1796-ban a francia forradalom során megsemmisült, de a levéltára megmaradt, jelenleg Lilleben őrzik anyagát.

Az 1802-es cambrai konkordátum visszaminősítette Cambrait egyszerű püspökséggé, mely a párizsi érsekség alá lett rendelve. 1841-ben azután ismételten érsekséget szerveztek Cambraiból, melynek Arras lett a segédpüspöksége.

Az első világháborúban a város közelében zajlott a cambrai csata 1917. november 20. és december 3. között, mely a tankok első tömegben történő sikeres alkalmazásáról nevezetes.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született Louis Blériot (1872–1936), pilóta

[szerkesztés] Testvérvárosai

• Houma – Louisiana, Amerikai Egyesült Államok
• Châteauguay – Québec, Kanada
• Kamp-Lintfort – Németország
• Esztergom – Magyarország
• Gravesend – Kent – Anglia

[szerkesztés] Források

• David Fallows, Barbara H. Haggh: "Cambrai", Grove Music Online ed. L. Macy (Accessed December 18., 2005)
• "Cambrai." Encyclopedia Britannica, 11th ed. New York, Encyclopedia Britannica Co., 1910.
• "Histoire de Cambrai", sous la direction de Louis Trénard, Presses Universitaires de Lille, 1982.
• www.newadvent.org (Az egyházmegye története)
• Új Ember (Árpád-házi Szent Erzsébet)