Business Software Alliance

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a wikipédia egyik alappillérének számító semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek. A vita részleteihez lásd a vitalapot . Ha a sablon elhelyezője nem indokolta e lépését a vitalapon, bátran távolítsd el!
Az ezen a lapon látható jelölés 2006 márciusából származik.

A Business Software Alliance (BSA) a világ legnagyobb forgalmú szoftvergyártóit tömörítő szervezet. 1988-ban alapították, fő tevékenysége a jogosulatlan szoftverfelhasználás elleni küzdelem. Működését a tagok bevételével arányos tagdíjakból, illetve a megnyert vagy megegyezéssel lezárt kártérítési perekből finanszírozza. Magyar leányszervezete az 1994-ben alakult BSA Magyarország (ritkán használt teljes nevén „Business Software Alliance Magyarország Üzleti Szoftverszövetség a Jogtiszta Szoftvert Használó Magyarországért”).

A szervezet honlapja szerint^[1]

A Business Software Alliance (BSA) a biztonságos és jogtiszta digitális világ érdekében tevékenykedő, legjelentősebb világszervezet. A BSA a világ kereskedelmi szoftver iparát képviseli a kormányok felé és a nemzetközi piacon. (...) A BSA feladata, hogy a fogyasztóknak a szoftvergazdálkodásról, a szerzői jogi védelemről, a kiberbiztonságról, a kereskedelemről, az e-kereskedelemről és az internettel kapcsolatos egyéb témakörökről adjon tájékoztatást.

Az USA-ban bejegyzett szervezet jelenlegi elnöke Robert Holleyman. A hazai képviselet (rövid nevén BSA Magyarország) főtitkára Sebők Erzsébet, sajtószóvivője Sarlós Gábor, jogi képviselője Ormós Zoltán. A magyarországi szervezet elérhetősége az utóbbi években korlátozottá vált, jelenlegi státusza bizonytalan.

[szerkesztés] Működése

A szervezet szerint tevékenységük a szerzői jogokat sértő programfelhasználás visszaszorítása a tájékoztatás eszközeivel, illetve a – tagjaik számára – jogi konzultációs lehetőség biztosítása.

Ezen tevékenységük mellett sokkal nagyobb súlyt látszik kapni az, hogy jogi eszközökkel biztosítsák azt, hogy tagjaik bevételei minél magasabbak legyenek (vagy más nézőpontból minél kevesebb legyen a jogtalan felhasználás miatti bevételkiesésük), és nem támogatják az amúgy jogtiszta, de nem tagjaik bevételeit növelő megoldásokat. Egyik fő tevéknységük a jogtalan felhasználás „magánúton” való ellenőrzése, a jogtalan felhasználókkal való alkuk létrehozása, vagy ezek feljelentése és a rendőrségi eljárás szakértői támogatása.

2007 tavaszán egy BSA–APEH megállapodás alapján egy képzéssorozatot tartottak az APEH-alkalmazottak számára.^[2]

[szerkesztés] Kritikák

Többek véleménye szerint, megfogalmazott céljaikkal ellentétben saját és tagcégeik üzleti érdekeit előtérbe helyezik a „jogtiszta felhasználással” szemben: a BSA nem ajánl szabad software vagy ingyenes termékeket, ezeket tájékoztatásaiban sem említi, és – természetesen – nem ajánl olyan termékeket sem, melyeket nem tagjai állítanak elő. „Tájékoztatási tevékenysége” során a hangsúly nem azon van, hogy hogyan lehetséges a jogszerűtlen felhasználást csökkenteni (pl. a drága software-t megvenni nem képes felhasználók számára olcsóbb vagy ingyenes alternatívák ismertetése a kereskedelmi megoldások mellett). A felhasználókat „kriminalizálják” (híresek a bilincseket, fekete motívumokat és rácsokat használó plakát-formáik) és próbálják őket megfélemlíteni, és rávenni a tagjaik által forgalmazott termékek megvásálására.

A BSA-t számos kritika érte a rendőrséggel való együttműködése miatt, amit egyesek összefonódásnak tartanak. Noha a szervezetnek nincs semmilyen hatósági jogosítványa, tagjai gyakran vesznek részt házkutatásokon és bírósági eljárásokban kirendelt szakértőként; illetve a számukra gyanús cégek ellen névtelen bejelentést tesznek. Egyes vádak szerint a rendőrség a BSA által felajánlott pénzjutalmaknak köszönhetően túlzottan is készségesen reagál a BSA kéréseire.

Szintén sok kritika érte a szervezetet, megfélemlítő, bilinccsel, börtönnel fenyegető reklámkampányai miatt. Annak ellenére, hogy nincs hatósági jogosítványa, a BSA gyakran fenyegetően lépett fel azok ellen a cégek ellen, amik nem voltak hajlandóak önként együttműködni vele. A magyar BSA az APEH-hel kötött megállapodására hivatkozva burkoltan APEH-ellenőrzéssel is fenyegette az együtt nem működő cégeket.^[3]^[4] Ez ellen többek között a Magyar Demokrata Fórum is tiltakozott, és vizsgálatot kért a BSA ellen,^[5] az APEH pedig sajtóközleményben tiltakozott az ellen, hogy a BSA félrevezetően állítja be a megállapodást, ami valójában semmiféle többletjogot nem ad neki.^[6] Korábban a PSZÁF is közleményben hangsúlyozta, hogy a BSA-nak nincs joga semmilyen vizsgálatot végezni, csak ha a cég ehhez önkéntesen hozzájárul.^[7]

Egyesek szerint a BSA valójában a Microsoft érdekeit védi, gyakran a többi tag érdekei ellenében is. Állítólag egyes jogsértésen ért cégek esetében a BSA azzal a feltétellel állt el a pertől, hogy a cég a Microsoft szoftvereire cseréli az általa korábban használtakat (köztük más BSA-tagok által árult szoftvereket is).^[8]

A BSA-t számos további okból is kritizálták: jogosulatlan adatkezeléssel vádolták^[9], megkérdőjelezték felméréseik megalapozottságát^[10], félretájékoztatónak és manipulatívnak nevezték a szoftverszabadalmak érdekében folytatott kampányukat^[11]^[12], és elítélték azért, mert annak ellenére, hogy a jogtisztaság szószólójaként lép fel, maga sem mindig tartja tiszteletben mások szerzői jogait.^[13]^[14]

A BSA tevékenységét a közönség 2002-ben a magánszférát védő Technika az Emberért Alapítvány által rendezett szavazáson Nagy Testvér Díjjal ismerte el.^[15]