Intel
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Típus | Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: INTC) |
|---|---|
| Alapítva | 1968 |
| Székhely | Santa Clara, California |
| Vezetők | Paul Otellini, CEO Craig Barrett, Elnök |
| Termékek | Mikroporcesszor Flash memória, Integrált videókártyák, Chipkészletek |
| Árbevétel | 34,2 milliárd USD (2004) |
| Honlap | www.intel.com |
Az Intel egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videókártyákat és egyéb számítógépes eszközöket. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Áttekintés
A céget Gordon E. Moore és Robert Noyce alapította 1968-ban. Kezdetben négy alkalmazottjuk volt, beleértve magyar származású Andrew Grove-ot, aki az 1960-as évektől az 1990-es évekig (nyugdíjazásáig) azon munkálkodott nagy sikerrel, hogy az Intel egy nagy nemzetközi cég legyen.
Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védegyet megvásárolni. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).
Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardware elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).
Az Intel sokat dolgozik audio és video anyagok feldolgozásával (versenyben a Microsoft-tal).
Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (pl. Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).
Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os (volt). Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, pl. Transmeta az alacsony fogyasztású mikroporesszorok terén ért el sikereket.
[szerkesztés] Az Intel microprocesszorai
- 4004
- 8008
- 8085
- 8086
- 8088
- 80386
- 80486
- XScale (StrongARM)
- Celeron
- Pentium (I,II,III,IV,D,Dual Core)
- Core 2 (Solo-Duo-Quad-Extreme)
[szerkesztés] Az Intel kiterjesztései
- IA-32
- IA-64
- IA-32e
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 A Dow Jones Ipari Átlag nagyvállalatai |
| 3M ·Alcoa ·American Express ·American International Group ·AT&T ·Bank of America ·Boeing ·Caterpillar ·Chevron ·Citigroup ·The Coca-Cola Company ·DuPont ·ExxonMobil ·General Electric ·General Motors ·Hewlett-Packard ·The Home Depot ·Intel ·IBM ·Johnson & Johnson ·JPMorgan Chase ·
McDonald's ·Merck & Co. ·Microsoft ·Pfizer ·Procter & Gamble ·United Technologies ·Verizon ·Wal-Mart ·The Walt Disney Company |
 |
Ez az informatikai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
