Braunau am Inn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Címer	Térkép

Adatok
Tartomány:	Felső-Ausztria
Terület:	24,8 km²
Népesség (2008. május 22.):	17 332 fő
Tszfm.:	351 m
Irányítószám:	5280
Autó-rendszám:	BR
Honlap:	www.braunau.at

Ez a szócikk az osztrák városról szól. Hasonló címmel lásd még: Braunau.

Braunau am Inn, vagy rövidebben csak Braunau egy kisváros a felső-ausztriai Innviertel negyedben, Ausztriában. Székhelye a Braunau am Inn kerületnek. Neve világszerte onnan ismerős, hogy itt született a Harmadik Birodalom egykori diktátora, Adolf Hitler.

[szerkesztés] Fekvése

Braunau városközpontja

A város nyugati részén folyik az Inn folyó, ami egyben határfolyó is, elválasztva egymástól Ausztriát Bajorországtól. A várostól 15 km-re keletre folyik össze a Salzach és az Inn. A folyó túlpartján fekszik Sinbach am Inn nevű település.

[szerkesztés] Történelme

Pontonhíd az Innen a második világháború után

1120-ban találkozunk először a nevével, mint Prounaw. 1439 és 1466 között felépül a Szent István plébániatemplom, amely 87 méteres magasságával egyike lett Ausztria legmagasabb templomainak. 1504-ben a pfalziak rövid időre megszállják. 1705-ben a bajor paraszti ellenállás során Braunau egy időre a parasztok kezére jut. 1743-ban az Osztrák örökösödési háborúk nyomán a várost megostromolták. Csak az 1779-es Tescheni béke nyomán került a Habsburg Birodalomhoz Bajorországtól. A Napóleoni háborúk ideje alatt, 1810 és 1816 között a város és környéke átmenetileg ismét Bajorország része lett, majd 1816-tól ismét államcsere következett, visszakerült Ausztriához. 1874-ben nagy tűzvész pusztítja a várost. 1889-ben az akkor már Osztrák-Magyar Monarchia területén fekvő településen megszületik Németország későbbi birodalmi vezetője, Adolf Hitler. Az első világháború idején a városban állomásozott a 4. számú galíciai Feldjäger (hegyivadász) zászlóalj. 1938-ban az Anschluss idején A Wehrmacht Hitler szülővárosán át masírozott. 1939-ben nagy alumíniumüzem létesült. A második világháború után az amerikai megszállási ővezetbe került a település. 1954-ben nagy áérvíz pusztította a települést.

[szerkesztés] Politika

Jelenleg a városi tanácsban 37 hely található, a mandátumok megoszlása a következő:

Osztrák Néppárt (ÖVP) 21 mandátum
Zöldek 5 mandátum
Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 4 mandátum

[szerkesztés] Gazdaság

Az ipar és a kézművesség dominál, ebben a két ágazatban dolgozik a munkaképes lakosság 58%-a. Pár fontosabb cég:

Geothermisches Kraftwerk
Austria Aluguss (AAG)
Austria Metall AG (AMAG)
Berner (Schraubenfabrik)
Walther-Glas Austria GmbH
Optimo (Schlafsysteme)
EKB-KTB, Elektro- u. Kunststofftechnik
F&K Delvotec Semiconductor
doppler
Hertwich-Engineering
Vialit
Audiomobil
Euromotive GmbH & Co KG
Unterfurtner

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vasút

Három vasútvonal metszéspontja a települést, elérhető innen közvetlenül Salzburg, átszálással München, Landshut, Rosenheim, Wels, Linz és Bécs is.

[szerkesztés] Közútak

Az A8-as autópálya 34 km, az A1-es 53 km, míg a Tauern-autópálya Salzburg csomópontja 68 km. A német Bundesautobahn 8 felhajtója 65 km távolságban található. A még csak építés alatt álló A 94-es autópálya elkészülte után majd közvetlen kapcsolatot fog biztosítani München és Passau irányába. Ezen kívül Braunau az alábbi szövetségi utakon érhető el:

B156 (Braunau - Salzburg)
B147 (Braunau - Straßwalchen)
B148 (Braunau - Ort im Innkreis)
A német B 12 (Passau - München)

[szerkesztés] Repülőterek

A város ebből a szempontból jó helyzetben van, hiszen a nagyvárosok közelsége miatt 3 különböző repülőtér is elérhető távolságban van. A Salzburgi repülőtér 62 km, a linzi 104 km, míg a müncheni 108 km.

[szerkesztés] Helyi közlekedés

A városban 5 vonallal helyi autóbuszközlekedés működik.

[szerkesztés] Oktatás

Braunauban több, úgynevezett Népiskola (Volksschule), illetve Hauptschule található. A magasabb szintű oktatás egy szövetségi és egy reálgimnázium biztosítja. Szintén itt székel egy kézművesakadémia (Handelsakademie), egy technikusi és egy gazdasági tanintézet (Höhere Technische Lehranstalt), (Höhere Lehranstalt für wirtschaftliche Berufe) és egy szakiskola (Berufsschule). Nem olyan régen felvetették egy főiskola alapításának gondolatát is.