Baracs (település)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Baracs | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Közép-Dunántúl | |
| Megye | Fejér | |
| Kistérség | Dunaújvárosi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 2426 | |
| Körzethívószám | 25 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 3380 (2001) | |
| Népsűrűség | 61 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 55,21 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Baracs
|
||
Baracs község a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye déli szegletében, a Dunaújvárosi kistérségben található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település Dunaújvárostól 5 km-re délnyugatra található. Megközelíthető a 6-os számú főútról Budapest és Dunaföldvár felől, illetve az M6-os és M8-as autópályákról.
[szerkesztés] Története
Baracs és környéke már az ókorban is lakott hely volt. A település helyén állott egykor az Annamatia nevezetű római katonai tábor. A környéken sok e korból származó emlékre bukkantak, de feltártak egy római temetőt is.
A településen egy Árpád-korból származó temetőt és a mellette lévő templom romjait is feltárták. 1850 táján e romok köveiből épült fel a falu mai temploma is.
A település neve az oklevelekben 1276-ban bukkan fel először, ekkor Boroch alakban írják.
Feltehetően erről a Baracsról származott az a Baracs nemzetség, amelynek tagja az a jómódú Barlcus volt, akinek felesége, Gyung, Myske comes (ispán) leánya 1276-ban vámosi Veszprém vm) hozományából végrendelkezett.
Ugyancsak feltevésszerűen helyezhető ide az udvarnok származású Jajab lakhelye, akit IV. László király 1281-ben a nemesek közé emelt a baracsi előhegyen levő szőlőivel.
Baracs az 1900-as évek elején több tanyából és pusztából szerveződött önálló faluvá.
[szerkesztés] Infrastruktúra
2002-ben alakult meg az AGROBARACS Mezőgazdasági Rt, ami a közösség legnagyobb személyi foglalkoztatója. A község legnagyobb ipari vállalkozása a BEHÁN Acélszerkezeti Kft, amely 120 főt foglalkoztat. Az 50-es években kialakult Dunaújváros és ipara jelentős vonzerővel bír a lakosság körében. A Dunai Vasmű megépülése sok munkahelyet adott a település lakosságának. Az elmúlt évtizedekben új utcák nyíltak, portalanított utak, kulturális- és szociális intézmények létesültek. A település határában, közvetlenül a 6-os számú főút mellett halászcsárda és sportrepülőtér várja vendégeit.
[szerkesztés] Sport
- A Baracs SE a megyei labdarúgó bajnokság II. osztályában szerepel.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Római katolikus templom.
[szerkesztés] Források
- Győrffy György: Fejér vármegye.
)