Barót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A keresztnevet lásd a Barót (keresztnév) szócikkben.

Koordináták: é. sz. 46°4′30’’, k. h. 25°36′0’’46.075, 25.6

Barót (Baraolt)

Barót központja a római katolikus templommal
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Megye	Kovászna
Rang	város
Beosztott falvak	Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár
Polgármester	Nagy István
Népesség
Népesség	5914 (2002)^[1]
Község népessége	9670 (2002)^[2]
Magyar lakosság	5609
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	480 m
Terület	128,48 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Barót
é. sz. 46°4′30’’, k. h. 25°36′0’’46.075, 25.6

Református templom

Barót (románul Baraolt) város a mai Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

[szerkesztés] Fekvése

Barót bejárata Brassó irányából

Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.Google Maps

[szerkesztés] Nevének eredete

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

[szerkesztés] Története

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Barót és Felsőrákos között. 1873-tól üzemel lignitbányája. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült.
A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.-2. századi római települést tételezett fel itt.

Katolikus templom

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1739-ben Baróti Szabó Dávid jezsuita paptanár, költő, műfordító.
Itt született 1801-ben Keserű Mózes csillagász.
Itt született 1817-ben Simonfy Dániel Bem tábornok orvosa.
Itt született 1834-ben Mircse János történész.
Itt született 1863-ban Gaál Mózes író.
Itt született 1913-ban Bodosi Dániel festőművész.
Itt született 1937-ben Gyulai Líviusz grafikusművész.
Itt született 1914-ben Baróti Lajos (1914. augusztus 19. – 2005. december 23.) magyar labdarúgó, későbbi sikeredző