Atomerőmű
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára. Működési egységük az atomreaktor, vagyis a magműveleti zóna; a reaktorok száma, illetve ezek teljesítménye az atomerőmű fő ismérve. Egy reaktor teremelése jellemzően 200 és 5000 MW között mozog.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történetük
Az első atomerőművet Obnyinszkban (Oroszország) állították üzembe, 1954-ben. Magyarországon egyetlen atomerőmű működik, a Paksi Atomerőmű.
[szerkesztés] Az atomreaktorok fajtái
Az reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és fúziós reaktorokra osztjuk őket.
A használt tüzelőanyag leginkább az urán, de létezik plutónium és tórium alapú is.
A fissziós reaktorok típusai:
- A termikus reaktorok moderátort használnak a láncreakció fenntartásához
- A tenyésztőreaktorok esetében nincs szükség moderátorra
A termikus reaktorok fajtái (az alkalmazott moderátor alapján):
A fúziós reaktorok nem a maghasadást, hanem a mag-egyesülést (magfúzió) használják energiaforrásként. Fúzióval működő atomerőmű még nem létezik, de ez lenne az ideális megoldás (minimális radioaktív hulladék, szinte kifogyhatatlan tüzelőanyag), ha megoldanánk a felmerülő tudományos és technikai problémákat. A most létező kutatóreaktorok a JET, az ITER és a Z machine.
[szerkesztés] Az ITER
A nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor, az ITER megépítéséről 2006. május 24-én Brüsszelben írt alá végleges megállapodást a program hét résztvevője. A kísérleti reaktort a dél-franciaországi Cadarache-ban fogják létrehozni. „Az építkezés 2007 elején kezdődik, és a jelenlegi becslések szerint 10 év alatt mintegy 4,57 milliárd euróba kerül majd. Ennek felét az Európai Unió állja, a másik felét pedig a többi hat résztvevő ország, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Kanada, Japán és Dél-Korea. A működtetés a következő húsz évben további 5 milliárd eurót emészt majd fel.”[1]
[szerkesztés] Az atomerőmű más erőmű típusokkal szembeállítva
Az atomerőmű előnyei a többi hőerőművel szemben:
- nem bocsát ki káros gázokat
- kis mennyiségű hulladék
- olcsóbb a tüzelőanyag
- a tüzelőanyagot könnyen lehet tárolni és transzportálni
Az atomerőmű hátrányai a többi hőerőművel szemben:
- a radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes
- napjainkban csak nagyteljesítményű erőműtervek léteznek
További szempontok olvashatók az energiafejlesztés szócikkben.
[szerkesztés] Atomerőművi balesetek
A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a csernobili atomkatasztrófa volt 1986. április 26-án.
2006. májusában lezárták Japánban a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát, mert radioaktív gőz szivárgott belőle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett forró pára. Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerőműnek egy másik reaktorából szivárgott ki radioaktív anyag.[2]
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ^ Indulhat az ITER Greenfo.hu, 2006. május 25.
- ^ Másodszor szivárgott radioaktív gőz egy atomerőműben Greenfo.hu, 2006. május 25.
